Bankrabláskor engedelmeskedni kell a támadóknak

Egyetlen módon érdemes viselkedni, ha valaki rablótámadásba csöppen: mindenben engedelmeskedni kell a támadóknak. Münnich Iván agressziókutató szerint semmiképpen sem érdemes kockáztatni, az egyetlen megoldás az alkalmazkodás.

"Ameddig csak lehet, alkalmazkodni kell" - tanácsolja Münnich Iván agressziókutató arra az esetre, ha az ember rablótámadást kénytelen átélni. A támadáskor - különösen az elején - a rablók sem nyugodtak, és akár szándékuk ellenére is veszélyeztethetik a környezetükben lévőket. Egy idő után kimerülhetnek, a többórás túszejtő akciók esetén elképzelhetőek sajátos helyzetek, de semmi esetre sem szabad provokálni a támadókat, ha az ember pont akkor sétál be egy bankba, amikor azt megpróbálják kirabolni.

A bankok, posták alkalmazottait külön felkészítik az ilyen támadásokra. Higgadtnak kell maradniuk, és engedelmeskedniük kell a rablók követeléseinek. Fontos szempont az is, hogy ne legyenek túlságosan készségesek vagy zavarodottak: pontosan csak annyit kell teljesíteni, amennyit követelnek. A szakemberek javaslatai szerint legfeljebb megfontoltan, teljesen észrevétlen módon érdemes védekezni, például ahol erre lehetőség van, rejtett, hangtalan riasztót érdemes bekapcsolni.  Nagyon fontos szabály, hogy mindent alaposan meg kell figyelni, ez sokat segíthet a nyomozás megkezdésekor.

A kirabolt intézményben lévő vendégek legjobban teszik, ha csöndben maradnak. Így is súlyos trauma érheti az áldozatokat. Félelemtől, szorongástól szenved sok áldozat a megpróbáltatások után. Előfordult, hogy fegyveres rablás vétlen szemtanúját rokkantsági nyugdíjba kellett küldeni, annyira megviselte a kiszolgáltatott helyzet, az a tudat, hogy élete veszélybe került. Münnich ugyanakkor találkozott olyan áldozatokkal is - igaz, ezek jóval ritkább esetek - akik viszonylag könnyen feldolgozták az élményt, és inkább dicsekedtek tapasztalataikkal.

Érdekes szempont a filmek szerepe a bankrablások megszervezésében. Münnich az [origo]-nak azt mondta, az első bankrablós bűnügyi filmeket valódi rablásokról készült rejtett kamerás felvételek alapján készítették. Az így készült filmek viszont a valódi bűncselekményekre hatottak, amelyek alapján újabb krimiket készítettek.

A móri eset mindenképpen különleges. Brutalitása egyedülálló a magyar kriminalisztika történetében: még nem volt példa arra, hogy az elkövetők szó nélkül lőttek volna, itt valószínűleg egyszerűen nem is volt az áldozatoknak lehetőségük megfelelően viselkedni. Münnich szerint a mostani elkövetők előéletéből következik ez a brutalitás. A két gyanúsítottat 13 zálogház és egy pénzszállító autó kirablásával is vádolják. "Ők ebben az életformában töltötték az elmúlt éveket: természetessé vált számukra a fegyver és az erőszak. Nem fogták el őket, ezért egyre merészebbek és agresszívabbak lettek." 

Münnich szerint el fogják kapni a tetteseket, de megközelítésük nagyon veszélyessé vált. "Nincs félnivalójuk, mert egyvalamit tudnak már: bármit tesznek, azzal nem súlyosbíthatják büntetésüket." Móri tettükért már önmagában a legsúlyosabb, 40 éves börtönbüntetést kaphatják. Mivel ennél keményebb ítélet Magyarországon nem szabható ki, érdemes kockáztatniuk a végtelenségig is. Ezzel együtt Münnich Iván szerint biztosan elfogják őket. Azért ilyen optimista, mert a rendőrség különösen nagy erőket mozgósított felkutatásuk érdekében, és ezzel összefüggésben kényelmetlenné váltak az alvilág számára is. Münnich szerint akiket ekkora erővel keresnek, azok nem számíthatnak a bűnözők szolidaritására, és egyedül nincs esélyük ilyen alapos nyomozással szemben.

Magyari Péter