VIII. fejezet

Kül- és biztonságpolitika

1.1. A külpolitika feladatai

A szocialista-liberális kormánynak történelmi feladata, hogy beteljesítse hazánk teljes integrációját Európában és az euroatlanti közösségben, ezzel megteremtse a magyar nemzet újraegyesítésének lehetőségét az európai keretek között. 

A kormány legfontosabb feladata, hogy megvalósítsa a rendszerváltozás időszakában széles társadalmi konszenzusra alapozva megfogalmazott és az azóta hivatalban volt kormányok által folyamatosan képviselt külpolitikai törekvést: lezárja Magyarország euroatlanti integrációjának folyamatát az Európai Unió-beli tagság elérésével. Ezzel egyenértékűen fontos feladata, hogy a kapcsolatok kiegyensúlyozott és sokoldalú építésével erősítse a stabilitást a közép-európai térségben, járuljon hozzá a határokon túl élő magyarság nemzeti önazonosságának, az anyaországgal ápolt gazdasági, oktatási, kulturális és személyes kapcsolatainak az erősítéséhez. Utóbbi azonban nem csak a külpolitika feladata, hanem az egész kormányzati munka egyik legfontosabb összetartó eleme. A kormány külpolitikája értékközpontú: azoknak az európai politikai hagyományban - és így a magyar hagyományokban - gyökerező demokratikus értékeknek az alapján áll, amelyek a rendszerváltozáskor kialakult közmegegyezésben is megfogalmazódtak.

1.2. A külpolitikát meghatározó feltételek

Az elmúlt évtizedben gyökeresen átalakult a nemzetközi erőtér. A legfontosabb változások a következők:

- Az európai kontinensen végbement társadalmi, politikai változások egyik legmarkánsabb kifejeződése, hogy Magyarországot - Csehországgal és Lengyelországgal együtt - tagjai közé fogadta a világ legerősebb katonai szövetsége, a NATO.

- Az Európai Unió óriási minőségi fejlődésen ment keresztül: megteremtette az egységes belső piacot és a közös valutát, az integráció szerves részévé vált a bel- és igazságügyi együttműködés, formálódnak a közös kül-, biztonság- és védelempolitika keretei.

- A világgazdaságban tovább nőtt a kölcsönös függőség, jellemzővé vált a globalizáció. A biztonsági kockázatok jelentős része ma már nem-állami szereplőktől származik. A 2001. szeptember 11-i példátlan terrorista támadás is azt bizionyítja, hogy a hasonló fenyegetések ellen hagyományos eszközökkel nehéz védekezni, világviszonylatban újra kell gondolni a biztonságpolitika egészét. Ennek első lépése feltárni és megoldást keresni azon okokra, melyek a nemzetközi bűnözés és terrorizmus terjedését táplálják. 

2. A külpolitika megújítását szolgáló törekvések

2.1. A XXI. század elején jelentkező új biztonsági kihívások, a nemzetközi kapcsolatokban és az egyes intézményekben végbemenő gyors és radikális változások a külpolitika megújítását, eszközeinek újragondolását valamennyi kormány számára elkerülhetetlenné teszik.

2.2. A kormány széles nemzeti egyetértésen alapuló külpolitikai gyakorlatot kíván folytatni, amely mentes a pártpolitikai és ideológiai megfontolásoktól. Következetesen képviseli a nemzeti érdekeket, és biztosítja az ország fejlődése számára legelőnyösebb nemzetközi feltételeket. Politikáját az új évezred követelményeinek megfelelő, korszerű európaiság- és nemzettudatra építi, amely figyelembe veszi az ország tényleges súlyán alapuló nemzetközi mozgásterét. A külpolitikai konszenzus formálásában szerepet kell kapnia a gazdasági élet, a civil társadalom szereplőinek, a szakmai-tudományos testületeknek és intézményeknek egyaránt.

2.3. A külpolitikája megvalósítása során a kormány - a magyar érdekeket és a közös euroatlanti értékeket egyidejűleg érvényesítve - egyik legsürgetőbb teendőjének az összhang megteremtését tekinti a magyar integrációs és a szomszédsági politika között, ami egyúttal szakítást jelent a regionális hatalmi illúziókkal. A magyarság jövőjének alakulása szempontjából kulcsfontosságú, hogy előrehaladjon a velünk szomszédos országok euroatlanti integrációja, a közös értékrend és az annak megfelelő demokratikus kultúra valamennyi térségbeli országban belső igénnyé és gyakorlattá váljon.

3. Változó feltételek az új évezred kezdetén

3.1. Biztos garancia a változó NATO taggá válásunk az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében megerősítette hazánk biztonságát és szilárd kötődését a fejlett demokráciák közösségéhez. A délszláv válság kezelése megmutatta, hogy az azonos értékeket valló országok közösségében lehetséges a nemzeti és a közös érdekek, valamint a felelősség összehangolása. Az Egyesült Államok ellen intézett terrortámadás és a szövetség várható újabb jelentős bővítése szükségessé teszi a NATO megújítását, amelynek elősegítésére az új kormány elkötelezett. Csak aktív résztvétellel biztosítható, hogy érdemi maradjon befolyásunk a Magyarország és a vele szomszédos térségek biztonságára is közvetlenül kiható változásokra.

 3.2. Az európai uniós csatlakozás több, mint külpolitikai feladat: a nemzet felemelkedésének programja

Külpolitikai törekvéseink megvalósításának meghatározó keretét az euroatlanti intézmények adják. Küszöbön álló csatlakozásunk az Európai Unióhoz lényegesen több, mint külpolitikai feladat, hiszen a csatlakozási folyamat az élet minden területét átfogja. A kormány külpolitikáját oly módon kell megvalósítani, hogy a magyar nemzeti érdekek és törekvések az unió közös kül- és biztonságpolitikája keretei között is érvényesüljenek, integrálva azokat az uniós döntéshozatali folyamatokba. Ez megfelelő felkészültséget igényel azokon a területeken is, amelyek nem tartoznak a magyar külpolitika hagyományos érdeklődési körébe.

A globális kihívások csak világmérvű gondolkodással, összefogással és erő szerinti helyi vagy távolabbi cselekvéssel kezelhetőek.

3.3. Korunk fontos jellemzője a globalizáció

A magyar külpolitika törekvéseinek újrafogalmazása során a kormány konstruktív, de kritikus viszonyt kíván kialakítani a globalizáció összetett, olykor ellentmondásos jelenségéhez, amely a világgazdaságban, a környezet nemzetközi védelmének mind erőteljesebb követelményében, a nemzetközi biztonságot fenyegető új kihívásokban ölt testet. Miközben élni kíván a globalizáció lehetőségeivel, látja, hogy az a nemzeti önazonosság tekintetében veszélyeket is hordoz; ennek ellensúlyozására a kormány hazai és regionális programokat dolgoz ki. Erősíteni és szélesíteni kívánja együttműködését kitárulkozó világunk valamennyi térségével és országával, különös figyelmet fordítva gazdasági érdekeink és kulturális értékeink képviseletére. A kormány olyan körülmények kialakítását kívánja elősegíteni, amelyek között az euroatlanti intézményekbe integrálódva is megmaradnak nemzeti értékeink, közösségeink, és a magyar állampolgárok otthon érzik magukat hazájukban, Európában és a glóbuszon egyaránt. 

4. A külpolitikai cselekvés kiemelt területei

4.1. Csatlakozás az Európai Unióhoz

4.1.1. Magyarország számára történelmi esély és lehetőség, hogy a jelenlegi kormányzati ciklusban intézményesen bekapcsolódjék az európai politikai- és gazdasági fejlődés fő áramlatába, és az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon. A kormány az Európai Unióhoz történő csatlakozást nem csupán külpolitikai feladatnak, hanem alapvető nemzeti érdeknek, a nemzet egésze felemelkedési programjának tekinti. A folyamat nem köthető egyetlen parlamenti ciklushoz. A rendszerváltozás óta valamennyi demokratikusan választott kormány munkálkodott azon, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává váljék. A nemzeti közép hivatalba lépő kormányára vár a feladat, hogy lehetőleg 2002 végéig lezárja a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, és megszervezze az arról szóló eredményes magyarországi népszavazást. A kormány törekvése, hogy 2004-ben Magyarország felkészült országként váljon az Európai Unió teljes jogú tagállamává.

4.1.2. A csatlakozási tárgyalások a döntő, befejező szakaszukhoz érkeztek, és 2002 végéig olyan kérdésekről kell megállapodni, amelyek az európai uniós tagság alapvető feltételeit határozzák meg Magyarország számára. A tárgyalásokon a kormány épít az eddigi eredményekre, és tiszteletben tartja a már elért megállapodásokat. Ugyanakkor hangsúlyosan és következetesen képviseli a magyar társadalom és gazdaság érdekeit. Ennek érdekében kölcsönösen elfogadható javaslatokat kíván tenni az európai tárgyalópartnereknek. A kormány alapvetőnek tekinti, hogy a tárgyalások során érvényesüljenek az egyenlő elbánás, az azonos jogok és kötelezettségek elvei. Ennek szellemében arra törekszik, hogy az átmeneti időszak hossza az egymással összefüggő kérdések esetében összhangban legyen.

4.1.3. Az uniós csatlakozás az egész társadalom, a nemzet egészének ügye. A kormány a nemzeti egység szellemében folytatja a tárgyalásokat és támaszkodik valamennyi politikai- és társadalmi erő véleményére. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás megköveteli a hatályos alkotmány módosítását. A legsürgetőbb feladatok egyike a csatlakozáshoz kapcsolódó alkotmánymódosítás előkészítése.

4.1.4. A kormány kezdeményezni fogja, hogy az Országgyűlés gyakoroljon hatékony ellenőrzést a csatlakozási folyamat egésze felett. Támogatja, hogy az Országgyűlés feladatait és szerepét az integrációs folyamatban külön törvény szabályozza. Javasolja, hogy legkésőbb hazánk csatlakozásának időpontjáig az Országgyűlésben a házelnök vezetésével, valamennyi párt elnökének és frakcióvezetőjének részvételével jöjjön létre Integrációs Nagybizottság. Azzal számolunk, hogy 2004-ben már a magyar választók is szavazhatnak az európai választáson, és a képviselőink elfoglalhatják helyüket az Európai Parlamentben.   

4.1.5. A kormány a magyar csatlakozás legfontosabb kérdéseiben érdemi párbeszédre törekszik a gazdasági élet meghatározó szereplőivel, a munkaadói, munkavállalói és a civil szervezetekkel. Az Európai Integrációs Tanács munkáját ezért valódi konzultatív fórummá teszi, amely keretet biztosít a folyamatos párbeszédhez.

4.1.6. Nemzeti érdekeink érvényesítésének lehetősége, a tárgyalások eredményessége mellett, alapvetően hazánk felkészültségén múlik. Ezért fel kell gyorsítani a hazai felkészülést; be kell fejezni a jogharmonizációs folyamatot, sürgősen pótolni kell a tagsághoz szükséges intézményfejlesztési lemaradásokat. A kormány az önkormányzatok bevonásával még 2002-ben kidolgozza a Nemzeti Fejlesztési Tervet, és megkülönböztetett figyelmet fordít az Európai Unióból érkező pénzügyi támogatások fogadásához szükséges intézményrendszer gyors kiépítésére. Különösen fontos, hogy a magyar társadalom felkészülten váljék az Európai Unió tagjává. Ennek érdekében a társadalom különböző csoportjai számára a kormány a civil szervezetek széles körű bevonásával felkészítési programokat szervez, és arra törekszik, hogy a magyar állampolgárok legszélesebb köre számára az európai uniós tagság előnyei, esetleges hátrányai világossá váljanak. Külön gazdasági, társadalmi programokkal gondoskodik arról, hogy a csatlakozás folyamatában rövid távon jelentkező kedvezőtlen hatásokat mérsékelje és ellensúlyozza. A nemzeti közép kormánya a csatlakozási és felkészülési folyamat során hangsúlyos kérdésként kezeli a szociális biztonság, a szolidaritás és a társadalmi esélyegyenlőség elveinek gyakorlati érvényre juttatását. A kormány munkájának jobb megalapozása és a szakmai-társadalmi párbeszédben való erőteljesebb részvétel érdekében javítani kívánja az európai és biztonsági kutatások intézményi hátterét.

4.1.7. A kormány meggyőződése, hogy történelmi lehetőség nyílik a magyar nemzet európai keretekben való újraegyesítésére. Ezért is támogatjuk a hazánkkal szomszédos országok integrációs felkészülését és csatlakozási folyamatát. Az unió tagjaként Magyarország biztosítani fogja, hogy az egyidejűleg vagy később taggá váló szomszédos országokkal együtt növekvő mértékben vonjon be európai pénzügyi forrásokat a határokon átnyúló együttműködés bővítésére, a regionális kapcsolatok fejlesztésére.

4.1.8. Az európai integráció az Európai Unió fejlődésének új szakasza előtt áll. Az Európai Unió jövőjével foglalkozó tanácskozásokon, az európai intézményekben a kormány azt az álláspontot fogja képviselni, hogy erősödjék az integráció nemzetközi versenyképessége és szociális jellege. A kormány következetesen támogatja az Európai Unió további bővítését. Érvényesíteni kívánja, hogy az európai integráció mélyülésével egyidejűleg a nemzeti identitás megőrzése és erősítése a folyamat egészének meghatározó feltétele legyen. Támogatja, hogy az Európai Unió közösen, az eddigieknél hatékonyabb formában képviselje az európai érdekeket a nemzetközi színtéren.

5. Biztonságpolitika - a félelem nélküli élet

5.1. Külpolitikánk célja, hogy megteremtsük az ország és a nemzet biztonságának, boldogulásának és a gyökeresen átalakuló világban való megmaradásának külső feltételeit, tiszteletben tartva a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket. 

5.2. A kormány alapvető feladatának tekinti az ország biztonságának szavatolását és olyan biztonságpolitika kialakítását, amely térségünk demokratikus átmenetének problémái és a hagyományos kihívások mellett megfelelően képes kezelni a XXI. század új típusú kockázatait. Az eddigi eredményekre építve továbbfejleszti a nemzeti biztonsági stratégiát, és kidolgozza a nemzeti katonai stratégiát.

5.3. A Magyar Köztársaság biztonságának legfontosabb garanciája továbbra is a teljes integráció az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. A kormány támogatja a NATO megújítását, képességeinek és eszközeinek, a tervezési, a haderő- és parancsnoki struktúra modernizálását szolgáló törekvéseket. Ebben a szellemben kívánja teljesíteni a szövetségen belül már vállalt magyar kötelezettségeket, illetve az ország teherbíró képességével arányosan további megfelelő hozzájárulást tenni. Miközben szükségesnek látja a globális, aszimmetrikus fenyegetések elleni védelmet lehetővé tevő képességek erősítését, változatlanul nagy jelentőséget tulajdonít a Washingtoni Szerződés V. cikkelye alkalmazhatóságának, a NATO kollektív védelmi funkciója hatékonyságának, az európai válságkezelő, béketámogató szerep megőrzésének.     A kormány hozzá kíván járulni a transzatlanti szolidaritás erősítéséhez, a NATO és az Európai Unió közötti stratégiai partnerség kialakításához. Az Európai Unió leendő és a NATO tényleges tagjaként Magyarország kész hozzájárulni az EU Közös Védelmi és Biztonságpolitikája formálásához, a közös polgári és katonai válságmegelőző, válságkezelő képességek kialakításához. A kormány támogatja a szövetség további bővítését, a nyitott ajtók politikájának fenntartását, a feltételek teljesítése mellett valamennyi szomszédjának vele azonos biztonsági rendszerbe való integrálódását. Ennek megfelelően fog közreműködni a szövetség partnerségi programjainak a megújításában, kiterjesztésében.

5.4. A kormány üdvözli a NATO-Oroszország Tanács létrehozását.

Az új minőségű kapcsolatok, közös döntést és cselekvést is magában foglaló intézményét fokozatosan, a kölcsönös érdekek és a pozitív tapasztalatok alapján kész további olyan területekre is kiterjeszteni, melyeken hozzá tudunk járulni az euroatlanti térség biztonságának erősítéséhez, a bizalom légkörének és az együttműködés gyakorlatának elterjesztéséhez. Ez kedvező hatást gyakorolhat a kétoldalú kapcsolatok bővítésére is.

5.5. A kormány javítani kívánja a hagyományos, illetve az új típusú kockázatok kezelésére alkalmas civil és katonai védelmi, biztonsági képességeket, az azok közötti összhangot. Ennek megfelelően korszerűsíti a tervezés, a döntéshozatal, illetve a belső alkalmazás és nemzetközi felajánlás rendszerét, finanszírozását. Javítani fogja Magyarország hozzájárulási képességét az európai civil és katonai válságmegelőzéshez, kezeléshez a NATO, az EU vagy az EBESZ keretei között. 

6. Térségünk országait a közös jövő köti össze

6.1. Magyarország biztonsága, gyarapodása, nemzeti érdekeinek érvényesítése, valamint a térség stabilitása és fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a szomszédos és a tágabb térségbeli országokhoz fűződő jó viszony. A kormány a szomszédos országokkal rendezett kapcsolatokra, bővülő együttműködésre és a kölcsönös bizalom megerősítésére törekszik. A szomszédainkkal összekötő tényezők közül mindenekelőtt a határainkon túl élő nagyszámú magyarságot, a Magyarországon élő nemzeti kisebbségeket, a földrajzi-gazdasági egymásrautaltságot, a kulturális és történelmi összetartozást, az infrastruktúra fejlesztés és a környezetvédelem közös feladatait, valamint az Európai Unióhoz és a NATO-hoz történő csatlakozás integrációs törekvéseit kell kiemelni. A szomszédos országokhoz fűződő viszony meghatározó elemét jelentik az előző évtizedben kötött alapszerződések, melyek igényes végrehajtása, további megállapodásokkal való kiegészítése közös érdek.

6.1.1. A kormány - figyelembe véve a térség államainak euroatlanti integrációs törekvéseit - szükségesnek látja a velük fennálló jogi-szerződéses kapcsolatok áttekintését, a korábban megkötött alapszerződések és más kétoldalú megállapodások nyújtotta lehetőségek hatékonyabb kiaknázását, szükség esetén azok módosítását, illetve újak megkötését, beleértve azon országokat is, ahol erre korábban nem került sor.

6.1.2. A szomszédságpolitika területén a kormány térségünk közös jövőjét az európai integráció keretei között képzeli el, az együttműködést az európai értékrend alapján fejleszti. Segíti a szomszédos államok euroatlanti integrációs törekvéseit. A szomszédságpolitika gyakorlatában figyelembe veszi az egyes országok és a kapcsolatok sajátosságait.

6.1.3. A kormány regionális politikájában a régió államainak helyzetéből, politikai és integrációs törekvéseiből, a hagyományos kapcsolatrendszer eredményeiből indul ki, és ennek megfelelően alakítja a két- és többoldalú együttműködést. Az euroatlanti szervezetek kibővülése új megvilágításba helyezi a közép-európai térséghez fűződő kapcsolatokat. A kormány a közép-európai, ezen belül is elsősorban a visegrádi együttműködést minőségileg magasabb szintre kívánja emelni, annak kereteit, tartalmát és jellegét az Európai Unióhoz való csatlakozásra tekintettel meg kívánja újítani. A térség országai regionális együttműködésének elmélyítése, az euroatlanti integráció, valamint a nemzeti kisebbségek helyzetének az európai normák szerinti rendezése egymást kölcsönösen segítő és erősítő tényezők. A kormány a közép-európai együttműködés erősítésén túl az euroatlanti integrációból egyelőre kimaradó szomszédos térségekre is megkülönböztetett figyelmet fordít, hogy történelmi kapcsolataink Magyarország uniós csatlakozását követően is az egyre szorosabb együttműködés érdekében hasznosuljanak.

6.1.4. A szomszédsági viszony meghatározó eleme országaink fizikai kapcsolata és az ebből fakadó közvetlen emberi viszonyok: a közös határ, az összefonódó közlekedési infrastruktúra és légtér, az elválaszthatatlan és közösen védendő természeti környezet, a határok mentén fejlődő gazdasági együttműködés, a határokat átlépő kulturális, nyelvi és családi viszonyok szövedéke. Az államközi szintű érintkezés elmélyítésén túlmenően bátorítjuk és segítjük az önkormányzatok, az érintett egyházak, a civil szféra kapcsolatteremtését. Érdekünk a közép-európai együttműködés különféle szervezeti kereteinek erősítése. A visegrádi együttműködés bizonyos formái várhatóan a NATO-n és az Európai Unión belül is megmaradnak. A Közép-európai Kezdeményezés, amely EU-tagokat, tagjelölteket és egyéb harmadik országokat egyaránt felölel, a bővülő Európai Unió mellett is szerepet játszhat a régió összetartó erejének növelésében.

7. Alkotmányos felelősség a határon túli magyarságért

7.1. A kormány felelősséget érez a határon túli magyarságért, annak szülőföldjén való boldogulását, helyzetének javítását, nemzeti, nyelvi és kulturális önazonosságának megőrzését kiemelt fontosságú nemzeti ügynek tekinti. A szomszédsági és a kisebbségi politikát szoros kölcsönhatásban kívánja megvalósítani. A határon túli magyarság olyan sajátos összekötő kapocs Magyarország és a határon túli magyarságnak otthont adó szomszédos államok között, mely sajátos eszközeivel elősegíti a szomszédsági kapcsolatok erősítését a politika, a gazdaság, a kultúra és az emberi kapcsolatok valamennyi területén.

 7.1.1. A kormány az alkotmányban is rögzített politikai és erkölcsi kötelességének tekinti a határon túli magyarság támogatását. 

Ennek megfelelően támogatja a kedvezménytörvény további végrehajtását, ugyanakkor szükségesnek tartja az Orbán-Nastase megállapodás felülvizsgálatát. Olyan új, a szomszédos államok számára is elfogadható megállapodások megkötésére törekszik, amelyek összhangban vannak a kedvezménytörvény eredeti céljaival, Magyarország és a határon túli magyarság érdekeivel, valamint az európai normákkal.  

7.1.2. A határon túli magyar kisebbségeket érintő kérdésekről csak szervezeteik és választott képviselőik véleményének meghallgatásával születhet magyar álláspont. A kormány megkülönböztetés nélkül kíván kapcsolatokat tartani a határon túli magyarság valamennyi legitim szervezetével.

7.1.3. A kormány támogatja a határon túli magyarság anyanyelvi oktatási, kulturális és tájékoztatási igényeinek kielégítését. A magyar kisebbségi szervezetek anyagi támogatását legalább a jelenlegi szinten megőrizve, az éves költségvetések keretében kívánja biztosítani. A támogatás elosztását átláthatóvá, ellenőrizhetővé és demokratikussá teszi.

7.1.4. A magyar nemzet problémáit Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása nem oldja meg automatikusan. A határon túli magyarság helyzete tartósan és megnyugtató módon csak hosszú távon, az európai integráció keretei között rendeződhet. A kormány Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása után változatlanul biztosítani kívánja a magyar közösségek szerves kapcsolatát az anyaországgal. Az Európai Unióba magunkkal visszük szomszédsági kapcsolatrendszerünket, a sajátos magyar-magyar viszonyt is.

7.1.5. A kormány kiemelt figyelmet fordít a már létező határ menti együttműködési formák bővítésére és elmélyítésére, továbbra is kész segítséget nyújtani a határokon átívelő kooperációk újabb formáinak létrehozásához. A határ menti térségekben a fejlődés előmozdítása és az ott élő magyar kisebbségekkel való kapcsolatok erősítése érdekében euro-régiók létrehozását kezdeményezi. 

7.1.6. A magyar külpolitika kiemelt feladata a kisebbségek ügyének hatékony képviselete a nemzetközi fórumokon. Szorgalmazzuk a működőképes nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer létrehozását.

8. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztése

Az euroatlanti szervezetek kiterjesztésének fontos eseményei nem szoríthatják háttérbe az egyes tagállamaikhoz fűződő kétoldalú kapcsolatok fejlesztését. A kormány hosszú távú és kiegyensúlyozott stratégiát dolgoz ki a legfontosabb partnerországokra vonatkozóan. A szorosabb közép-európai és euroatlanti kötődés mellett fenntartja a tágabb világ iránti érdeklődést. 

9. A demokratikus Magyarország - megbízható partner

9.1. A kormány meggyőződése, hogy a demokratikus jogállam valamennyi intézményének csorbítatlan működése, a politikai és társadalmi intézményrendszer szereplői közötti folyamatos párbeszéd gyakorlata nemcsak a hatékony és a szolgáló állam és kormány működésének előfeltétele, de a konszenzusképes külpolitikának is. A NATO és az EU létének alapja a tagállamok által képviselt értékek természetes közössége. Nemcsak a magyar nemzet hazai és határon túli részeinek a legfontosabb érdeke, hogy ilyen értékekre épülő külpolitikát folytassunk, de ezt szövetségeseink és partnereink is elvárják. Azonos elvek és gyakorlat jellemzi a kormány külpolitikáját euroatlanti szövetségeseink és partnereink, valamint szomszédaink és tágabb környezetünk irányában egyaránt.

9.2. A kormány a külpolitika megújítása során értékközpontú, a nemzeti érdekeket középpontba állító, hatékony külpolitikát kíván folytatni. Csak ilyen külpolitika állíthatja helyre az ország kedvező nemzetközi megítélését, ami elengedhetetlen feltétele az Európai Unióba való beilleszkedésünknek és ott a nemzeti érdekek hatékony érvényesítésének, az uniós tagságból adódó megnövekedett nemzetközi mozgástér maradéktalan kihasználásának.

9.3. E külpolitikai program megvalósítása megteremti a feltételeit annak, hogy a NATO-tag Magyarország az Európai Unióban értékes és megbízható partnere, majd tagja lesz az európai egységfolyamatot előrevinni kívánó országok csoportjának, mely érdemben képes hozzájárulni a közép-európai térség stabilitásához, s minderre építve erkölcsi és anyagi támogatást nyújt a határon túli magyarságnak.

B. Közbiztonság és honvédelem

A Magyar Köztársaság biztonsága - ezen belül szuverenitásának, területi integritásának, nemzeti értékeinek és alkotmányos rendjének megóvása és fenntartása, az állampolgárok életének és vagyonának szavatolása - össznemzeti ügy. E célok pártérdekektől és ideológiáktól mentes megvalósítása az állam és a civil társadalom összehangolt erőfeszítésein kell, hogy alapuljon. Fontosnak tartjuk, hogy a félelem nélküli élet szavatolásában az állampolgárok közössége aktívan részt vegyen.

1. Közbiztonság

1.1. Közbiztonságon a kormány az állampolgári jogok és kötelezettségek gyakorlati, folyamatos érvényesítésének biztonságát érti: azt, hogy mindennapi rendes tevékenységében senkinek sem kell súlyos veszélyekre számítania, és ha ilyenek mégis bekövetkeznek, akkor az állampolgár gyors és biztonságos segítségre lel az állam erre hivatott szerveinél. A közbiztonságot érintő stratégiai céljaink középpontjában a komplex biztonság áll, amely a megélhetés biztonságát, a szociálpolitikai, egészségügyi, közegészségügyi biztonságot, a kulturális ellátottsághoz való jogot, köz- és magánterületeink rendjét, a társadalom erkölcsi normáihoz és elvárásaihoz való alkalmazkodást jelenti. Ide soroljuk a haza megnyugtató védelmét, az idegen hatalmak illegális adatszerzésének megakadályozását, valamint a terrorizmus, a tömeges migráció, a kábítószer- és fegyvercsempészés elleni védekezést.

1.2. Célunk a magyar polgári védelem rendszerének továbbfejlesztése a fejlett nyugati katonai és polgári integrációs rendszerek normáival összhangban.

1.3. A különféle rendészeti szervek helyzetét általánosan javítjuk, és lényegesen növeljük sokoldalú együttműködésük eredményességét. A komplex biztonságot fenyegető tényezők között bel- és külföldi eredetűek egyaránt megtalálhatók. Ezek sem a kiváltó okok, sem a védekezés eszközei szempontjából nem választhatók külön egymástól. A haza védelmének, a nemzetközi biztonságnak a katonai erő alkalmazása fontos, de nem kizárólagos, s csak végső eszköze. Előtérbe kerülnek a rendőrségi és titkosszolgálati eszközök, a jelenleginél kezdeményezőbb, aktívabb szerepvállalás, mely szakszerűséggel párosul. Az egyes rendészeti szervek munkája csupán a többiekkel szoros kapcsolatban és együttműködésben lehet hatékony.

1.4. A határőrség legfőbb feladata a felkészülés az EU-tagság szakmai követelményeire. Tevékenységében fokozódóan a rendészeti feladatok dominálnak. Legégetőbb problémája a 2004-ig történő létszámemelés, erre az időpontra több ezer tiszthelyettes kiképzését kell megoldani.

1.5. A Vám- és Pénzügyőrség jelenét és jövőjét szintén az EU-tagság felkészülése határozza meg a kormányzás első időszakában. Ez csak az eddigi eredmények megőrzésével, valamint a végrehajtói állomány megerősítésével valósítható meg.

1.6. A tűzvédelem, a polgári védelem és a katasztrófa-védelem területén dolgozók feladatait, szervezetüket és eszközeiket - az érintettekkel közösen - a rendeltetésszerű, feladatellátás követelményéhez s az új kihívásokhoz igazítjuk, beleértve az önkormányzati tűzoltóság jelenlegi szervezeti kereteinek megtartását, megerősítését is.

1.7. A hatékony bűnmegelőzés megköveteli az egész lakosság, a magán- és társadalmi szervezetek, egyházak képviselőinek együttműködését, ezen belül is kiemelten a polgárőrség tevékenységét. Ehhez áttekinthetőbb és rendezettebb szervezeti kereteket kívánunk kialakítani. Az Országos Polgárőr Szövetség napjaikban a legjelentősebb bűnmegelőzéssel foglalkozó társadalmi szervezet. Törvényi szabályozás szükséges a polgárőrség működési kereteinek meghatározásához.

1.8. Fokozatosan kiépítjük a bűnmegelőzési tevékenység helyi szintű végrehajtása, az önkormányzati "közterület rendészeti" hatóság működésének feltételeit. Ez jogi szabályozottságot, országos szinten megfelelő koordinációt igényel, elkerülve a párhuzamosságokat. Központilag összegezzük a helyi szinten szerzett információkat, tapasztalatokat. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája is rögzíti azt a nemzetközileg elfogadott gyakorlatot, mely szerint a helyi közrend és közbiztonság védelme elsősorban a helyi önkormányzat feladata, az állam pedig garanciát vállal a közbiztonság helyi szintű finanszírozására. Az önkormányzatok közbiztonsággal kapcsolatos feladatainak tisztázása és megfelelő szabályozása kedvező folyamatokat indíthat el ezen a területen.

2. Bűnüldözés, rendőrség

2.1. Magyarországon a bűnözés az elmúlt 10-12 évben robbanásszerűen növekedett. A bűnözés nagyságrendje és szerkezete öt-hat esztendő során "felzárkózott" a fejlett országok jelenlegi átlagszintjéhez és bűnözési struktúrájához. A folyamat romboló és sokkoló hatása azonban jóval erőteljesebb volt, mint a nyugati demokráciákban, ahol ez a változás konszolidált társadalmi viszonyok mellett hosszabb idő alatt zajlott le. Hazánkban ebben az időszakban csökkent a rendőrség és vezetése társadalmi elismertsége, az emberek vélekedése szerint kormányzati, felső rendőri vezetői szintre emelkedett a korrupció.

2.2. A kiinduló helyzet fontos jellemzője, hogy az elmúlt években megszűnt a rendőrség bűnüldözési monopóliuma, a bűnüldözés szervezetileg tagoltabbá vált. A specializálódás szakmai előnyöket hordoz, de ezzel együtt növekedtek az összehangolás nehézségei, sőt a konkurenciaharc jelei és mutatkoznak. A szervezett bűnözés kapcsán kiéleződött a jogállamiság elvei és a bűnüldözési érdek közötti ellentmondás.

2.3. A ciklus végére a kor színvonalán működő rendőrséget teremtünk. A társadalomnak az eddiginél nagyobb anyagi forrásokat kell fordítania a rendőrség ellátására mind a személyi (létszám, bérszínvonal), mind a tárgyi (jármű, informatikai) feltételeket illetően. Differenciálnunk kell a kisebb súlyú, többnyire a lakóterülethez kötődő és a súlyosabb megítélésű, valamint a bűnügyi hírszerzési módszerek alkalmazását kívánó ügyek között. A legkövetkezetesebben érvényesítjük a rendőrség törvényeknek való alávetettségét, korrupcióllenes belső intézkedéseket teszünk. Különös figyelemmel a nyomozati munkában előtérbe kerülő bűnügyi hírszerző, felderítő tevékenységre, a titkos információgyűjtés növekedésére, megkülönböztetett hangsúlyt helyezünk a garanciális szabályok megerősítésére és betartására annak érdekében, hogy indokolatlanul ne tegyék ki zaklatásnak a törvénytisztelő állampolgárokat. Megerősítjük a bűnüldöző szervek együttműködését, mérsékeljük a közöttük meglévő rivalizálást. A magyar bűnüldöző szerveket felkészítjük a szoros és folyamatos nemzetközi együttműködésre.

2.4. A "közösségi rendvédelem" fokozatos kiépítésére és működésére a nagyobb közterületi jelenlét, a városi kapitányságok megerősítése, a lakossággal közvetlenül kapcsolatban lévő rendőri szervek hatáskörének növelése nyújt lehetőséget, párosulva az önkormányzatoknak a közbiztonság terén vállalt nagyobb felelősségével, intenzívebb bűnmegelőzési tevékenységével, a közterület felügyeletek erősödésével és a polgárőrségi mozgalom terjedésével. A ciklus végére érezhetően növeljük a rendőrség közterületi jelenlétét.

3. Honvédelem

3.1. A magyar honvédelem feladatai és lehetőségei a NATO-tagsággal merőben új dimenziókba kerültek. A Washingtoni Szerződés V. cikke szerint Magyarország számíthat az Észak-atlanti Szövetség hathatós közreműködésére, amennyiben hazánkat külső agresszió érné. Ugyanakkor készen állunk arra, hogy hasonló helyzetben közreműködünk a szövetség által kitűzött feladatok megoldásában.

3.2. A NATO-taggá válás még nem hozta meg a kívánatos minőségi fordulatot. A hadsereg állapota javulás helyett tovább romlott.

3.3. Célunk a nemzeti és szövetségi követelményeknek egyaránt megfelelő, a külső kihívásokkal szembenéző honvédelmi, katonai képességek megteremtése. Folytatjuk a korábbinál jelentősen kisebb, modern, ütőképes, kiegyensúlyozott haderő- és fegyvernemi struktúrájú hadsereg kialakítását, amely alkalmas a korszerű hadviselés elveinek alkalmazására, a NATO katonai szervezetében és akcióiban való színvonalas részvételre. A Magyar Honvédséget olyan, az egész társadalom által elismert nemzeti intézménnyé alakítjuk át, mely biztos egzisztenciát kínál, megbecsült és versenyképes szolgálati és munkahely lesz. A magyar haderő alapvető reformja a NATO követelményeit és szempontjait figyelembe véve megindult. Megkezdődött a fenntartott objektumok számának és a behívott sorállomány létszámának csökkentése, a szolgálati idő mérséklése. A 2000-2010 közötti időszak - Országgyűlés által elfogadott - haderő átalakítási tervének eredményes végrehajtása azonban kétséges. A terv költségvetési megalapozása elmaradt, a 2006-tól kezdődő technikai korszerűsítési program nem készült el.

3.4. Alapelvünk az, hogy katonai szolgálatot békeidőben csak önkéntes vállalás alapján, hivatásként vagy szerződéses viszonyban kell ellátni. Ha azonban a haza veszélybe kerül, akkor az általános hadkötelezettség törvényi előírása alapján - a szükséges kiképzés és felkészítés után - minden arra kötelezett honfitársunknak a honvédelem szolgálatába kell állnia. A sorkatonai szolgálat megszüntetését és az önkéntes, hivatásos honvédség felállítását a kormányzati ciklus végéig fokozatosan megvalósítjuk. A honvédelmi rendszerváltás fontos eleme a honvédségen belüli állományarányok átalakítása, a tiszthelyettesi létszám jelentős emelése. A csapatkiképzés és a harci alkalmazás fő teherviselőjévé a tiszthelyettesi kar válik. A hivatásos honvédségre történő átállással egyidejűleg új illetményrendszert vezetünk be, amellyel elkezdődik a bérek közelítése a NATO-átlaghoz.

 3.5. A korszerű hadseregen belül indokolt egy jelentősebb hivatásos mag fokozatos kialakítása. Ugyanakkor éppen az új típusú fenyegetések és kockázati tényezők teszik szükségessé a civil lakosság minél szélesebb rétegeinek felkészítését a veszélyhelyzetek leküzdésére. A haza védelme iránti elkötelezettséget fel kell kelteni és fenn kell tartani felnőtt honfitársainkban, férfiakban és nőkben egyaránt. 

3.6. A férfiak háborús időszakra fennmaradó hadkötelezettségének felső korhatárát 50 évről 45 évre mérsékeljük. A polgári védelmi kötelezettség korhatárát férfiak esetében 55 évre, nők esetében 50 évre, a honvédelmi munkakötelezettséget pedig a férfiak számára 60 évre, a nők részére pedig 55 évre csökkentjük. Kidolgozzuk és törvénybe foglaljuk a háborús és minősített időszak katonai szolgálatának szabályait. Részletesen szabályozzuk az önkéntes katonai szolgálat tartalmát, meghatározzuk a béke idején folytatott különféle műveletekben való részvétel feltételeit és jogi következményeit. 

4. Új típusú biztonsági kihívások

4.1. Magyarországot nem fenyegeti katonai veszély, ha ez az adott körülményekből előre nem látható, váratlan esemény mégis bekövetkezne, bízhatunk az Észak-atlanti Szövetség erejében.

4.2. A nemzetközi terrorizmus fellángolása váratlanul súlyos és beláthatatlan következményekkel járó helyzetet teremtett a világban. A védekezés rendőri, határvédelmi, repülésbiztonsági, titkosszolgálati stb. eszközei a fejlett államok többségének - köztük Magyarországnak is - rendelkezésére állnak, ám összehangolt, hatékony alkalmazásuk érdekében lépéseket kell tennünk. A nemzetközi terrorizmus elfojtása, csatornáinak világméretű felkutatása és megsemmisítése, mély gyökereinek és indítékainak felszámolása csupán széles körű nemzetközi együttműködéssel lehetséges. Magyarországnak érdeke, hogy mind a módszerek kidolgozásában, mind pedig gyakorlati alkalmazásában tevékenyen részt vegyen.

4.3. Európában is új biztonsági kihívások kerültek előtérbe, mindenekelőtt a regionális stabilitás problémái. Megjelent az emberek mindennapi életvitelét megzavaró, alacsony intenzitású fegyveres konfliktusok és a nemzeti vagyont veszélyeztető ipari, környezeti, civilizációs és társadalmi katasztrófák fenyegetése. A korszerű biztonságpolitika gyakorlata megköveteli az erőforrások racionális átcsoportosítását, mégpedig a veszélyforrások valószínűségi és súlyossági foka szerint. Noha a külső állami agresszió nem zárható ki teljesen, a mindennapokban ennél jóval nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő új típusú biztonsági kihívások, amelyek elhárítására fel kell készülnünk.

4.4. Az évezredfordulón a globalizálódó világban robbanásszerű változások történtek a tudomány, s ennek következtében a technológiák területén. Ezek közül első helyen szerepel az informatikai rendszerek terjedése. A veszélyforrások között a vezérlő rendszerek szándékos zavarása, túlterhelése, víruselemekkel való rombolása, blokkolása jelentkezhet. A kockázatok között jelentős helyet foglal el az információlopás, -törlés és a szándékos dezinformáció is. Ugyancsak számolnunk kell a biogenetika rohamos fejlődési eredményeivel való visszaélés lehetőségeivel. Az új évezred elodázhatatlan kihívása a globális felmelegedés. Ezeket a jelenségeket komoly biztonságpolitikai kockázatnak látjuk, ezért kidolgozzuk és bevezetjük a lakosságot védő intézkedéseket.

Ugrás a gyűjtőoldalra