Befejeződött a kormányprogram vitája

Szombaton is dolgozott az Országgyűlés: befejeződött a kormányprogram vitája, amelyről hétfőn szavaznak a képviselők. Hétfőn leteheti az esküt az új kormányfő és miniszterei, és ezzel hivatalosan is megalakulhat a Medgyessy-kormány. A mai vitában az ellenzéki képviselő élesen bírálták a programot, a kormánypártiak pedig az elmúlt négy év "kárainak" rendbehozataláról beszéltek.

Békét kíván teremteni az új kormányzat a kultúra területén, hogy ne érezze senki azt, másik kurzuspolitika kezdődik - hangsúlyozta az Országgyűlés szombati ülésén Kocsi László (MSZP), akit pártja a kultusztárca politikai államtitkárává jelölt. Közölte: nem politizálják át, nem központosítják a kultúrát, hanem tisztességes, átlátható támogatási rendszert, színvonalas közszolgálati műsorszolgáltatást akarnak biztosítani. Szavai szerint normatív támogatással biztosítják a kulturális intézmények, a közgyűjtemények működését, az ott dolgozóknak pedig a közoktatáshoz hasonló egzisztenciális körülményeket teremtenek. Kocsi László kijelentette: visszaállítják a Nemzeti Kulturális Alapprogram kuratóriumának önállóságát, és beterjesztik a filmtörvényt. 

Rockenbauer Zoltán (Fidesz) távozó kultuszminiszter véleménye szerint a kormányprogram kulturális fejezetéből hiányzik az egységes koncepció. Fontosnak tartotta, hogy az új kormány megőrzi a tárca önállóságát, üdvözölte a filmtörvény elfogadásának tervét. Jó hírnek nevezte, hogy a közoktatáshoz hasonló bérszintet akar teremteni a kormány a szférában. A távozó miniszter a program hiányosságai között említette, hogy az kis terjedelemben foglalkozik a kulturális intézmények fejlesztésével.

Fodor Gábor (SZDSZ) felszólalásában a jogállam helyreállításáról beszélt. Mint mondta, visszaadják az ellenzéki jogokat a Fidesznek, helyreállítják a parlament hetenkénti ülésezését, ügyelnek a bíróságok és a média függetlenségére, megszüntetik az ügyészségek politikai befolyásolását. Fodor Gábor szerint "a Magyar Köztársaság rákfenéje volt az elmúlt négy év korrupciója". Hangsúlyozta, hogy kivizsgálják azokat az ügyeket, amelyekre a "gyanú árnyéka vetül". Közölte, hogy a közvagyon megóvása érdekében annak felhasználását ellenőrző, a parlamentnek alárendelt bizottságot állítanak fel.

Boros Imre (MDF), távozó tárca nélküli miniszter különösnek nevezte a kormányprogramot, mert közlése szerint nincsenek benne számok, "nincs cél, nincs startvonal". Véleménye szerint a program olyan ígéreteket tartalmaz, "hogy évtizede elért vívmányokat újra el fognak érni". Az exkisgazda miniszter többször is elvtársaknak szólította a leendő kormánypártok képviselőit.

Vastagh Pál (MSZP) hangsúlyozta, hogy az MSZP és az SZDSZ az európai uniós normáknak megfelelő kormányzást kíván folytatni Magyarországon. Leszögezte, hogy helyre kell állítani a demokratikus intézmények becsületét. Mint mondta, igazuk van azoknak, akik helyre kívánják állítani az Országgyűlés becsületét, az ellenzéki frakciók jogosítványait, mert a parlament rendkívül fontos terepe a társadalmi nyilvánosságnak. A képviselő úgy vélte, hogy az elmúlt négy évben az igazságszolgáltatás nem fejlődött kellő mértékben. Hangsúlyozta, hogy a bírósági ügyek gyors és szakszerű intézése érinti a gazdaság egészét. Rámutatott arra is, hogy az igazságszolgáltatás lesz az a terület, amelyen először lemérhető lesz, hogyan készült fel Magyarország az EU-tagságra. Vastagh Pál szerint folytatni kell az igazságügyi reformot. Fontos feladatnak nevezte a bírók és a bíróságok függetlenségének növelését, és az igazságügyi intézmények költségvetési pozíciójának javítását. A büntetőtörvénykönyvvel kapcsolatban megjegyezte, hogy a felderítés javítása nélkül a büntetések szigorítása nem vezet eredményre. A szocialista politikus kitért arra, hogy az uniós csatlakozás alkalmat teremt majd az alkotmány átfogó áttekintésére és módosítására is.

Szita Károly (Fidesz) szavai szerint a Fidesz-kormány ideje alatt javult az önkormányzatok pénzügyi helyzete, és mérséklődött a települések közötti különbség az azt megelőző időszakhoz képest. Kifogásolta, hogy a kormányprogram nem tartalmazza azokat az ígérteket, amelyeket az MSZP a választási kampány során tett. Ezek között említette, hogy még az idén 50 milliárd forint támogatást ígértek az önkormányzatoknak. Mint mondta, a beígért 10 ezer kollégiumi férőhely helyett is csupán az szerepel a programban, hogy bővítik a férőhelyek számát. 

Szalay Gábor (SZDSZ) leszögezte, hogy az új kormány gazdaságpolitikája a kiszámíthatóságra, a bizalomteremtésre és az átláthatóságra épül. Kifejezte reményét, hogy a nemzetközi helyzet alakulása és jó kormányzati intézkedések révén a magyar gazdaság ismét nagyobb növekedést mutathat fel, mint az elmúlt négy év alatt. Hangsúlyozta, hogy a fő cél az életszínvonal emelése, és a különbségek mérséklése az emberek jövedelme, illetve az ország különböző területei között. Rámutatott arra, hogy ennek érdekében az új kormányzat - kiszámítható adórendszer mellett - csökkenteni kívánja az adóterheket. A Széchenyi-tervvel kapcsolatosan kitért arra, hogy mérni fogják a támogatásként odaítélt pénzek felhasználásának hatékonyságát. 

Font Sándor (MDF) bírálta a kormányprogramot, amiért - mint mondta - elvész a Széchenyi-terv lényege, mert az új vezetés nem tartja elsődlegesnek a nemzeti vállalkozók érdekeinek érvényesülését. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az ígéretek teljesítése az infláció növekedését, újabb megszorító intézkedéseket, külföldi kölcsönök felvételét és az állami vagyon meggondolatlan elherdálását eredményezheti.

Burány Sándor (MSZP) hangsúlyozta: az MSZP a jóléti rendszerváltás gazdasági programját kívánja megvalósítani, amely a sikeres, versenyképes Magyarország programja. A Pénzügyminisztérium leendő politikai államtitkára átláthatóságot ígért a közpénzek felhasználását illetően. A szocialista politikus azt mondta, csökkenteni kívánják a személyi jövedelemadó terheket az adósávok megváltoztatásával, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésével. Hozzátette: adómentessé teszik a minimálbért. Burány Sándor jelezte: azt is tervezik, hogy megszüntetik a tételes egészségügyi hozzájárulást, ami elsősorban a kis-, és középvállalkozóknak lesz előnyös.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) környezetvédelmi miniszter úgy látja: nagy baj van akkor, amikor olyan programot kell tárgyalnia a Háznak, amelynek kapcsán a programalkotó nem jutott el addig sem, hogy saját önazonosságát helyesen meghatározza. A miniszter szerint jó, illetve helyes lenne, ha az új kabinet "világosan megmondaná a polgároknak, hogy mi egy liberális és kicsit szocialista kormány vagyunk", és  ez jellemzi a programot is. Megjegyezte: vannak olyan ígéretek a kormányprogramban, amelyekkel egyetértenek. Példaként említette többek közt a mezőgazdasági támogatások növelését, amelynek elosztásával kapcsolatban azonban aggodalmának adott hangot.

Kis Zoltán (SZDSZ) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium leendő politikai államtitkára visszautasította azt az ellenzéki kritikát, miszerint a kormányprogram egyetlen konkrétumként az oldalszámokat tartalmazza. Ezzel összefüggésben kijelentette: a mezőgazdasági fejezetben az 1997-ben elfogadott nemzeti agrárprogramot, illetve az erről szóló törvényt fordították köznyelvre. A szabad demokrata politikus sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a volt kormánypártoknak ez csak egy oldalszám, és nem olvasták el korábban a jogszabályt. Fontosnak nevezte a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének megteremtését, az egészséges - fogyasztói szemléletű - élelmiszerellátás megvalósulását, és a táj-rehabilitációt. A politikus visszautasította az 1994 és 1998 közötti magánosítással kapcsolatos vádakat, ugyanakkor emlékeztetett arra: az elmúlt időszakban 12 állami tulajdonú részvénytársaság privatizációjáról döntött a kormány. 

Lezsák Sándor (MDF) reményét fejezte ki, hogy a kormányprogram alapján valóban megkezdődnek a tiszai árvízvédelemmel kapcsolatos intézkedések. Kitért arra: óvatos bizakodással tekint a dokumentum azon részére, amelyben az új koalíció azt ígéri, folytatódik a kistelpülések óvodáinak, iskoláinak támogatása. A Medgyessy-kormány történelmi felelőssége, hogy miképpen él majd területi programok iránt kialakult fogadókészséggel, hogyan hasznosítja az elmúlt években mozgásba lendült helyi energiát, tenni akarást - mondta.

Fónagy János (Fidesz) leköszönő közlekedési miniszter kifogásolta, hogy a kormányprogramban nem szerepel az M8-as és az M9-es autópálya, valamint a dunaújvárosi híd megépítése. Véleménye szerint az új kormánynak könnyebb lesz autópályákat építenie, mert előkészített területek és kész tervek állnak rendelkezésére. Hangsúlyozta, hogy az új kormányé a feladat, hogy "radikálisan" tegyen valamit a MÁV-val. A távozó miniszter ellenzéki támogatást ígért az árvízvédelemben a Vásárhelyi-terv megvalósításához.

Gulyás József (SZDSZ) hozzászólásában emlékeztetett arra, hogy az elmúlt ciklusban szűkült az önkormányzatok mozgástere. Kijelentette, hogy a jövőben a közpénzekről a települések adottságait és reális szükségleteit figyelembe véve születnek a döntések. A szabad demokrata politikus elmondta, hogy az önkormányzatok önálló gazdálkodásának biztosítása, kiszámítható finanszírozási rendszer megvalósítása a cél.

Csáky András (MDF) a kormányprogram nyugdíjakkal foglalkozó része kapcsán emlékeztetett arra, hogy pártja ellenzi a magánnyugdíj-pénztári rendszert, helyette a tőkeszámlában és az államilag garantált ellátásban bízik. 

Hiller István (MSZP), az oktatási tárca politikai államtitkár-jelöltje kijelentette, hogy a kormányprogram prioritást biztosít az oktatásnak. A szocialista politikus szakmailag megalapozottnak, politikailag bátornak nevezte az oktatással kapcsolatos elképzeléseket, amelyek között szerepel a pedagógusok és a felsőoktatásban dolgozók alapbérének szeptemberi, 50 százalékos emelése. Mint mondta, 120 éve nem volt ilyen mértékű béremelés az ágazatban.