Rég tudható volt a Happy End törvénysértése

Nyolc hónap vizsgálat után csak a választásokat követően állapította meg a törvénysértést a Legfőbb Ügyészség a Miniszterelnöki Hivatal és a Happy End Kft. kapcsolatában, ám az Állami Számvevőszék tavalyi jelentéséhez képest semmilyen újdonsággal nem szolgáltak. Bűncselekményt csak a Happy End és az alvállalkozók kapcsolatánál gyanítanak. A Medgyessy-kormány pénteken azonnali ellenőrzésre kérte fel a Kehit az Országimázs Központnál.

Annak ellenére, hogy tavaly októbertől május 30-ig tartott a Legfőbb Ügyészség vizsgálata a Happy End-ügyben, nem tartalmaz új megállapításokat a dokumentum. A vizsgálatok Keller László szocialista képviselő bejelentése után kezdődtek, aki még 2001. szeptemberben fordult az ügyészséghez, visszaéléseket gyanítva a Happy End Kft. állami megbízásai mögött. Keller az ÁSZ 2001. augusztusi jelentésére alapozta bejelentését, és azt kérte a Legfőbb Ügyészségtől, hogy vizsgálják meg a Happy End Kft. és a Miniszterelnöki Hivatal közötti összes szerződést.

Az [origo] birtokába került a nyolc hónapig tartó vizsgálat eredményeit összefoglaló jelentés. Ebben az ügyészek gyakorlatilag ugyanazt állapítják meg még egyszer, mint amit az Állami Számvevőszék tavaly augusztusi jelentésében közzétett. Nincs szó ugyanis olyan szerződésekről, amelyekre az ÁSZ ne hívta volna fel a figyelmet tavaly nyáron.

A jelentésben kiemelik, hogy szabálytalanul járt el a MeH, amikor a Happy End Kft.-vel az eredeti pályázati kiírástól eltérő tartalommal kötött szerződést. Eredetileg kormányzati kommunikációs feladatok elvégézésére, kiadványok, dekorációs anyagok, tájékoztató anyagok elkészítésére írt ki pályázatot a hivatal, amit a Happy End nyert meg. Később azonban a már jóval fontosabb, nagyobb haszonnal járó munkákra kötöttek keretszerződést: kapacitáslekötésre és további szerződések megkötéséről állapodtak meg. Ezzel a MeH megsértette a közbeszerzési törvényt.

Szabálytalan volt a 2000-es nyári olimpia alkalmából Sydneyben rendezett Magyar Kulturális Napok megszervezéséről szóló, 191 millió forintos szerződés, az olimpiához kapcsolódó médiakampány lebonyolítása, a köztársasági elnök beiktatóünnepsége, a 2000. március 15-i ünnepségek megszervezése és egy, az Operaházban 2000 május elsején rendezett 37 milliós költségekkel járó fogadás lebonyolítása is. Ezekre a rendezvényekre ugyanis külön-külön pályázatot kellett volna kiírni, de ezt nem tették meg. A MeH ugyanis csak a keretszerződésre írt ki pályázatot, az eseti szerződésekre nem. Még akkor sem pályáztattak, ha 100 millió forint feletti munkák odaítéléséről volt szó.

Bártfai Béla, a MeH volt közigazgatási államtitkára a Legfőbb Ügyészségnek idén márciusban írt állásfoglalásában közli: a kancellária szerint a Happy Enddel szerződő Országimázs Központ "nem követett el törvényésértést, amikor az egymással igen szorosan együtt járó kommunikatív feladatok elvégzése tárgyában egy eljárásban választotta ki a számára megfelelő ajánlattevőt". A Legfőbb Ügyészség és az Állami Számvevőszék szerint azonban a közbeszerzési törvénybe ütközik ez a gyakorlat.

Az ügyészség szerint a törvénysértések sem alapozzák meg a szerződések semmisségének kimondását. Az elvileg még 2002. december 31-ig élő szerződéseket pedig csak a Miniszterelnöki Hivatal támadhatja meg, az ügyészség nem. Pert pedig azért nincs értelme indítani, mert amire jogerős ítélet születne az ügyben, már amúgy is lejárnának a szerződések. Így csak a kancellária támadhatja meg a kifogásolt szerződéseket, tévedés, megtévesztés, feltűnően nagy értékkülönbözet címén - írja jelentésében az ügyészség.

Az ügyészség megjegyzi azt is, hogy a szerződések vizsgálatából bűncselekmény alapos gyanújára nem lehet következtetni. Ugyanakkor a Happy End és alvállakozói hálózata kapcsán már felmerül a hűtlen kezelés alapos gyanúja az ügyészség szerint.