Újra indulhatnak az ál-kisebbségiek a választásokon

Több kisebbségi vezető szerint határon túlról származó magyar szélhámosok próbálnak kisebbségi mandátumokhoz jutni. Tizenhárom kisebbségi vezető a kormányfővel tartott mai tárgyaláson ismertette azt a dokumentumot, ami követeléseiket tartalmazza. Egyedül a romákat képviselő Farkas Flórián, az OCÖ elnöke nem támogatja ezt a listát. A kormányfő szerint csak akkor tudják megoldani a választásokkal kapcsolatos problémát, ha a kisebbségiek egyezségre tudnak jutni. Erre viszont a romák ellenkezése miatt nem sok esély van.

Medgyessy Péter csütörtökön találkozott a tizenhárom Országos Kisebbségi Önkormányzat vezetőivel. Évek óta megoldatlan problémákról volt szó, és nem született olyan megállapodás, ami gyors megoldást hozhatna a kisebbségi önkormányzati rendszer reformjára vagy a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítására.

A tizenhárom kisebbségi önkormányzat közül tizenkettő (görög, bolgár, német, szerb, horvát, ukrán, román, örmény, szlovák, rutén, szlovén és lengyel) közös elvárással érkezett, ezt azonban a cigány önkormányzat vezetője, az egyébként fideszes képviselő Farkas Flórián nem írta alá. Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) külön akarja benyújtani elvárásait. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy Medgyessy Péter kijelentette, hogy csak olyan reformjavaslatokról akar érdemben tárgyalni, amit mind a 13 önkormányzat támogat.

A legaktuálisabb probléma a közelgő kisebbségi önkormányzati választások lebonyolítása. A kisebb létszámú kisebbségek arra panaszkodnak, hogy a mostani rendszerben sok a szélhámos, kisebbségekhez nem tartozó jelöltek indulnak és győznek a választásokon. A mostani rendszer mindenki szerint igazságtalan, de a pártok és a kisebbségi vezetők évek óta nem találnak mindenkinek elfogadható megoldást.

A kisebbségi önkormányzati választásokat egy időben tartják a helyhatósági választásokkal. Bárki lehet jelölt, és minden választópolgár megkapja a kisebbségi választási szavazólapot is. A választópolgárok maguk dönthetnek a szavazófülkében, hogy kitöltik-e a kisebbségi lapot. Sok kisebbségi vezető szerint ezért könnyen eldőlhetnek a választások a kisebbségek megkerülésével is. A Medgyessyvel folytatott találkozón több kisebbségi vezető, például a román vagy a rutén önkormányzati elnök arra panaszkodtak, hogy elsősorban határon túli magyarok csalnak a választásokon. Magyarként áttelepülnek Magyarországra, majd román, szlovák vagy rutén kisebbségi képviselőnek választatják magukat. Az ő kiszűrésüket az érintett kisebbségek szerint még a következő választások előtt biztosítani kell. 

Most 12 önkormányzat azt javasolta, hogy még az októberi választások előtt, a nyári rendkívüli ülésszakon módosítsa az Országgyűlés a választási törvényt. Hartányi Jaroszlava, az Ukrán Kisebbségi Önkormányzat elnöke az [origo]-nak azt mondta, szeretnék, ha a kisebbségi jelölteknek nyilatkozniuk kellene, hogy valóban az adott kisebbséghez tartoznak. Hartányi szerint a törvényben kellene valamilyen szankció, ami megbünteti azokat, akikről kiderül, hogy nem kisebbségiek. Az ukrán elnök a határon túli magyarok egyre fokozódó beszivárgását tartja  a legnagyobb problémának: "Akiről kiderül, hogy magyar nemzetiségűként kért letelepedési engedélyt, ne indulhasson kisebbségi jelöltként, legalább ennyit szankcionálhatna a választási törvény."      

Korábban felmerült, hogy kössék nyelvtudáshoz a jelöltállítást, ezt azonban elvetették a legkisebb létszámú közösségek. Az alkotmány tiltja, hogy az állampolgárokat nemzetiségük alapján nyilvántartsák, így kisebbségi választási névjegyzék összeállítása lehetetlen. A kisebbségi vezetők azt sem fogadják el, hogy külön időpontban rendezzék a kisebbségi választásokat, vagy külön fülkében, mert ez burkolt regisztrációra adna lehetőséget, és mégiscsak lennének adatok arról, ki hova tartozik. Ezért a jelöltállítás korlátozása maradna az egyetlen lehetőség. Medgyessy a találkozón azt ígérte, ha kap egy olyan javaslatot, amelyet mind a tizenhárom kisebbség támogat, akkor megpróbálja még a nyáron elfogadtatni az Országgyűléssel a módosítást. Erre azonban kevés az esély, mert a cigány önkormányzat nem támogatja a változtatást. Farkas Flórián ezt azzal indokolta az [origo]-nak, hogy túl kevés az idő a választásokig, hogy most kezdjék el módosítani a törvényt. "Egy hiszterizált törvénymódosítás nem lenne jó" - mondta Farkas, aki szerint az egész rendszert kellene a 2006-os választásokig megreformálni, egy átfogó, teljes kisebbségpolitikai rendszer felépítésével. "Ettől függetlenül az OCÖ partner a jelöltállítás átláthatóbbá tételében, de konkrét, elfogadható javaslatot nem látok" - mondta az OCÖ elnöke, fideszes képviselő.

A megbeszélésen szóba került a kisebbségek parlamenti képviselete is. Erről már évek óta törvényt fogadott el az Országgyűlés, mégse sikerült se 1998-ban, se 2002-ben biztosítani a kisebbségek képviseletét. A választási törvény módosítása többek között azért rendkívül nehézkes, mert 2/3-os parlamenti többség kell hozzá, és a 13 önkormányzatot is össze kellene békíteni. Medgyessy csütörtökön azt javasolta, hogy a két éven belül felállítandó Nemzeti Tanácsban képviseltessék magukat a kisebbségek. A Nemzeti Tanács a Medgyessy által tervezett kétkamarás Országgyűlés felsőházának előképe lenne, ahol különböző érdekvédelmi szervezetek képviseltetnék magukat. A javaslatot elvben támogatták a kisebbségek, bár ez rövid távon nem oldja meg parlamenti képviseletüket. Ráadásul a képviseleti rendszerben is viták várhatóak, mert a kis önkormányzatok mindenkinek egyenlő képviseletet javasolnak, a többinél jóval nagyobb lélekszámú közösséget alkotó cigányok viszont az arányos mandátumelosztást javasolják. Ez azonban további alkotmányossági viták alapja lehet, hiszen Magyarországon csak becsült adatok lehetnek, hányan tartoznak egy kisebbséghez.

Medgyessy a találkozó után megerősítette, hogy létre fogják hozni a Cigányügyi Tanács nevű új kormányszervet, ahol a roma programot fogják összefogni. A kormányfő rendszeres egyeztetést ígért a kisebbségi vezetőkkel, és fontosabb törvények  - például a költségvetési - előkészítésekor is egyeztetni akar. Farkas Flórián szerint ezt eddig minden kormány megígérte, de valódi eredmények eddig nem születtek.

A 12 kisebbség elvárásai között szerepel a kisebbségi ombudsman által már két éve előkészített antidiszkriminációs törvény  elfogadása, az oktatási intézmények magasabb állami támogatása, a közszolgálati médiumokban a kisebbségi műsorok bővítése, az anyanyelvhasználat biztosítása a helyi közigazgatásban és a kisebbségi képviselet a regionális fejlesztési tanácsokban.

Magyari Péter

Korábban:

Új törvénnyel szűrnék ki az álkisebbségieket

A parlament elé kerül  a kisebbségi törvény módosítása

Kevés kisebbségi képviselő lesz