Jobboldali előny a francia választásokon

Az exit-poll felmérések szerint a Chirac vezette jobboldali szövetség nyerte a francia választások első fordulóját 43%-kal. Mögöttük a baloldal 36%-ot szerzett, míg a Le Pen vezette Nemzeti Front 13%-ot. 

Rendkívül alacsony részvétel mellett az exit-poll adatok alapján a jobbközép pártszövetség nyerte a francia parlamenti választások első fordulóját. Az áprilisban újra elnökké választott Chirac Unió az Elnöki Többségért néven szervezett koalíciót, utalva arra, hogy mostanáig jobboldali elnök és baloldali parlamenti többség vezette Franciaországot. Lionel Jospin volt miniszterelnök és szocialista pártelnök áprilisban kiszállt a politikából, amikor nem jutott az elnökválasztás második fordulójába. A baloldal azóta sem talált magára, és várhatóan be kell érnie 36%-kal. A Jean-Marie Le Pen vezette Nemzeti Front 13% körüli eredményre számíthat, ami sokkal jobb, mint amit az előző választásokkor ért el, de kevesebb, mint ahányan az elnökválasztáskor Le Pen személyesen kapott. (Exit-pollnak nevezik azt a közvélemény-kutatást, amikor a szavazóhelységből kilépőket kérdezik meg döntésükről.)

Vasárnap délután ötig a francia választóknak alig több mint a fele ment el szavazni. Ez negatív rekord a francia választások történetében, soha ilyen érdektelenek nem voltak még a köztársaság polgárai parlamenti választásokkor. A közvélemény-kutatások általában 15%-kal magasabb részvételt ígértek.

A közvélemény-kutatók egyértelműen az áprilisban újra elnökké választott Jacques Chirac szervezte jobbközép koalíció győzelmét várták. Mostanáig baloldali többség volt a francia parlamentben. Az alacsony részvétel a szélsőjobbnak kedvezhet a leginkább. Áprilisban Jean Marie le Pen, a szélsőségesen idegen- és Európai Unió-ellenes Nemzeti Front elnöke 17%-ot szerzett, és ezzel először bejutott a választások második fordulójába. Akkor szintén alacsony volt a részvétel, akkor ötig 58%-a ment el szavani a választásra jogosultaknak. A Nemzeti Frontnak mostanáig csak egy képviselője volt a törvényhozásban.

Az 577 egyéni választókerület 64 ezer szavazóhelyiségébe 41 millió választásra jogosult állampolgárt vártak. Az ötéves meghatalmazással bíró új nemzetgyűlés erőviszonyait végleg eldöntő második fordulót egy hét múlva, június 16-án tartják.

A párizsi törvényhozás 577 képviselői mandátumának sorsa 555 franciaországi, valamint 22, a tengerentúli megyékben és területeken kialakított választókerületben dől el többségi szavazással. A kisebb és közepes településeken este 18 vagy 19 órakor, a nagyvárosokban és Párizsban 20 órakor zárták le az urnákat.

Várhatóan igen kevés képviselőjelölt szerezheti meg a szavazatok abszolút többségét az első fordulóban: több mint harminc politikai szervezet, csoportosulás, környezetvédő társulás összesen 8446 képviselője vetélkedett a törvényhozói tisztségekért. Választókerületenként átlagban 15 jelölt indult, a csúcsot a párizsi első választókerület tartja, ahol 27-en mérkőztek meg az egyetlen mandátumért.

A szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pennel szemben öt hete 82,21 százalékos történelmi rekorddal győzelmet arató Jacques Chirac tábora, a három parlamenti jobbközép pártot közös választási szövetségben egyesítő UMP (Unió az elnöki többségért) 551 közös jelöltet indított harcba. Akkor azonban a második fordulóban a baloldali szavazók is a jobboldali Chiracra voksolták, hogy biztosan megakadályozzák Le Pen győzelmét. Chirac most az elnöki többség biztosításával akar pontot tenni a hitelét vesztett politikai társbérlet - konzervatív elnök kontra baloldali kormány - kényelmetlen gyakorlatára.

Az UMP-be való betagolódással szembehelyezkedő liberális jobboldali UDF mintegy kétszáz jelölttel szerepel az első fordulóban, azaz riválist állít saját táborával szemben.

A Lionel Jospin szocialista elnökjelölt választási kudarca után vezető és koherens politikai program nélkül maradt parlamenti baloldal meggyengülten száll küzdelembe. A leváltott ötpárti kormánykoalíció négy tagja, a szocialisták, a túlélésért küzdő kommunisták, a radikális baloldal és a zöldek összesen 170 helyen tudtak közös jelölt személyében megállapodni.

A két nagy tábor a pályázók 55 százalékát kínálja. Rajtul kívül a szélsőbaltól a szélsőjobbig, a 8 környezetvédő szervezettől a vadászok két szervezetéig terjed a skála. A legnagyobb bizonytalansági tényező az 566 aktivistáját felvonultató szélsőjobboldali-populista Nemzeti Front (FN). Elszánt szavazótábora legfőbb haszonélvezője lehet a széttöredezett politikai mezőny kínálta bőség zavarának. Az FN-jelöltek nagy számban juthatnak be a második fordulóba, ahol párharcban vagy háromszögű felállásban kerülhetnek szembe a republikánus bal- vagy jobboldal politikusaival.

Korábban:

A jobboldal győzelmét várják Franciaországban

Nem hiányzik a könyvtárából?

Franciaország története