MeH: bevett szokás a hallgatási díj

Az úgynevezett hallgatási pénz "teljesen normális" munkaviszonyban állóknál, azt főként cégvezetőknél szokták alkalmazni, egy közös megállapodás összegszerű tartalmáról viszont nem illik beszélni - mondta Bártfai Béla, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) volt közigazgatási államtitkára. Bártfai annak kapcsán beszélt erről, hogy nyilvánosságra került: a Millenáris Kht. volt ügyvezetőjének 10 millió hallgatási díjat fizettek. A kormányszóvivő közölte: kiderítik, hogy miért kellene évekig hallgatnia a volt vezetőnek, és ezzel nem várnak két évig.

Kedden nyilvánosságra került, hogy Bártfai Béla aláírásával tízmillió forint hallgatási díjat fizettek Berkecz Jánosné Börcsök Máriának, a milliárdos közpénzt felhasználó Millenáris Kht. volt ügyvezetőjének, aki alkalmazotti munkaviszonyban töltötte be posztját. A megállapodásban azt is kikötötték, hogy a volt vezető 2 évig nem nyilatkozik a kht. ügyeivel kapcsolatban. A MeH volt illetékese elmondta: a "hallgatás" üzleti titoktartást jelent: ha Berkecz Mária a távozása után egy másik cégnél hasonló munkakörben helyezkedne el, a konkurenciának nem beszélhet előző munkahelye üzleti fogásairól, nem szolgáltathat ki információkat volt cégéről. "Ha a Millenáris Kht. volt vezetőjének a közpénzek felhasználásról bármilyen meghallgatáson nyilatkoznia kell, azt természetesen meg kell tennie, a megállapodás nem erre szól" - mondta Bártfai Béla.

A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a megállapodás mellékletében a MeH meghatározta: a hallgatás "ellentételezéseként a munkaviszony megszűntével egyidejűleg, de legkésőbb 2002. május 23-áig a munkavállaló bankszámlájára átutal tízmillió forintot". A Millenáris Kht. ügyvezetőjének felmentéséről szóló megállapodást "Stumpf István miniszter mint alapító megbízásából és nevében Bártfai Béla, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára mint munkáltató", valamint Berkecz Jánosné munkavállaló írta alá.A volt közigazgatási államtitkár kedden azt mondta, hogy sajnálja, hogy a megállapodás titoktartással kapcsolatos részébe nem került be "üzleti" szó.

Gál J. Zoltán: Közpénzek esetén nincs helye titkolózásnak

Az üzleti szférában talán megszokott az úgynevezett hallgatási díj, de közpénzek esetén semmiféle titkolózásnak nincs helye - közölte Gál J. Zoltán kormányszóvivő. "Amennyiben Berkecz Jánosnét egyoldalúan mentették volna fel, az ügyvezetőt legfeljebb 12 hónapra járó átlagkereset illette volna meg." - mondta a kormányszóvivő. Szavai szerint azzal, hogy közös megegyezéssel menesztették, 36 hónapra eső alapkeresetre, azaz összesen 21 millió 600 ezer forintra lett jogosult. A kormányszóvivő hozzátette, Berkecz Jánosné Börcsök Mária a megállapodásban foglalt vállalás szerint a kht. ügyeiben két évig nem nyilatkozhat, és ennek ellentételezéseként további 10 millió forint illeti meg. Jelezte azt is, hogy Bártfai Béla mint munkáltató vállalta: a volt ügyvezető által használt Mitsubishi személygépkocsit a munkavállaló nevére átíratja és annak költségeit viseli.

Gál J. Zoltán elmondta, a közös megegyezés adott módot az "arcpirítóan nagy összeg", az autó értékét is számítva mintegy 36 millió forint kifizetésére, az egyoldalú felmentés szerződésben foglalt lehetőségének megkerülésére. A kormányszóvivő szerint ezzel hátrányos helyzetbe hozták a költségvetést és a Miniszterelnöki Hivatalt, egyúttal pedig megkárosították az adófizetőket. Elmondta: az úgynevezett titoktartási díj kifizetése indokolatlan és szükségtelen volt, és folyósítása közpénzek esetében megengedhetetlen. Szerinte az a tény, hogy a MeH-nek megérte a díj kifizetése, felveti: vajon mi az a titok, amit Berkecz Jánosnénak meg kell őriznie. Gál J. Zoltán megjegyezte, hogy a kérdésre meg fogják keresni a választ, kiderítésére nem fognak két évig várni, "míg a hallgatási idő leketyeg". Utalt arra: a MeH jogászai vizsgálják a megállapodást, és Mizsei Zsuzsa, a kht. jelenlegi ügyvezető igazgatója is a gazdasági ügyek áttekintésén dolgozik.

Korábban:

Tízmilliós hallgatási díjat fizetett a MeH