Először van egyetértés a médiatörvényről

A médiatörvény jogharmonizációs módosítását célzó, három fideszes képviselő által benyújtott önálló indítvány szerdán megkezdődött általános vitájában egyetértés látszik kialakulni a kormánypártok és az ellenzék között. Bár az MSZP és az SZDSZ jelezte, hogy több módosító javaslatot is benyújtanak, a törvényjavaslat alapvető pontjait elfogadnák.

Szalai Annamária (Fidesz) az előterjesztők nevében emlékeztetett arra, hogy a javaslat negyedszer került az Országgyűlés elé, és az előző ciklusban az MSZP és az SZDSZ - bár az Európai Unió többször jelezte, hogy a magyar jogszabály több ponton eltér az európai joggyakorlattól - a változtatást visszautasította.

A fideszes politikus szerint a többéves csúszás anyagi és erkölcsi kárt okozott az országnak, mert nem lehetett lezárni a csatlakozási tárgyalások során az úgynevezett audiovizuális fejezetet. Közölte: javaslatuk kizárólag a közösségi jogrenddel összefüggő paragrafusokat érinti. A módosításban újra szabályozzák a műsorterjesztést, a műsorszerkesztési követelményeket, bevezetik az európai mű fogalmát, jelentősen szigorítják a kiskorúak védelmére szolgáló intézkedéseket, módosítják a reklámszabályokat.

Szalai Annamária szólt arról is, hogy partnerek lesznek a médiatörvény későbbi, átfogó módosításában is, illetve esetleg egy új törvény megalkotásában.

Kocsi László (MSZP), a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára közölte: a kormány támogatja az előterjesztést. Mint jelezte, az Európai Unió országjelentéseiben szereplő másik kifogást már orvosolta az Országgyűlés, hiszen első döntéseinek köszönhetően kiegészültek a közmédia úgynevezett csonka kuratóriumai. Az államtitkár közölte: szeretné, ha a javaslat végrehajtását segítő módosító indítványaik is megszereznék a szükséges támogatottságot.

Szabó Zoltán (MSZP) az Országgyűlés kulturális bizottsága képviseletében bejelentette, hogy a testület általános vitára alkalmasnak tartotta az anyagot. A kialakult konszenzusos légkört érzékeltetve elmondta: az ellenzéki oldal késznek mutatkozott arra, hogy a kormánypárti módosító javaslatokat elfogadja. Ha azonban valamely részletkérdésben mégsem tudnának megállapodni, akkor azt visszavonják.

Az általános vitában Kósa Ferenc (MSZP) áttekintette a rádiózásról és televíziózásról szóló jogszabály történetét. Mint mondta, a Fidesz önfeledten emlegeti, hogy a médiatörvényt annak idején a szocialisták és a szabad demokraták fogadták el. Kósa ezzel szemben felhívta a figyelmet, hogy a törvényt annak idején 89 százalékos többséggel hagyta jóvá a parlament. A politikus emlékeztetett arra is, hogy csupán Torgyán József és a kisgazdafrakció szavazott az előterjesztés ellen.

Szerinte a szocialisták és a szabad demokraták a 98-as kormányváltás után nem akartak hinni a szemüknek, amikor a fideszes többség tisztességtelen trükkökkel létrehozta a csonka médiakuratóriumokat. Kósa Ferenc úgy ítéli meg, hogy ami a kuratóriumok ügyében történt, az történelmi vétség.

A szocialista képviselő azt mondta, hogy mivel a törvénytelen állapotok a médiakuratóriumok ügyében megszűntek, nincs akadálya annak, hogy az MSZP megszavazza a jogszabályi módosítást.

Várhegyi Attila (Fidesz) sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az előtte szóló szerinte alig-alig érintette a napirenden lévő javaslatot. Mint mondta, ő eredetileg nem akart kitérni a múltra, de most röviden mégis megteszi. Beszélt arról, hogy a Magyar Televízió Részvénytársaság 1996-os alakulásakor is 3,7 milliárd forintos adóssággal küzdött, és mint hozzátette, a helyzeten egyáltalán nem javítottak a reklámbevételekkel kapcsolatos szigorítások.

A javaslat kapcsán megemlítette, hogy az sokadik alakalommal szerepel a Ház előtt. Elmondta, hogy az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok közül csak Magyarország nem tudta még lezárni az audiovizuális fejezetet.

Várhegyi Attila kitért arra, hogy az elmaradt médiatörvény-módosítás miatt a magyar filmes szakma jelentős EU-támogatástól esett el, mert nem vehetett részt a Média Plusz nevű programban. A politikus arra kérte a plénumot, hogy a javaslat erőszakellenes és pornográfiát tiltó részeit a lehető legszigorúbb formában fogadja el. A Fidesz képviselője végül reményét fejezte ki, hogy a Ház a javaslatot megszavazza.

Pető Iván (SZDSZ) a médiatörvény módosításának előzményeiről szólva emlékeztetett: az előző ciklusban az MSZP és az SZDSZ azon az állásponton volt, hogy az európai uniós normák törvénybe foglalása mellett a közszolgálati médiumok körül kialakult helyzetet is rendezni kell.

A képviselő utalt arra, hogy a csonka kuratóriumok működése vezetett többek között oda, hogy az EBESZ jelentése megállapította: a választások során a közszolgálati médiumok elfogultak voltak az akkori kormánypártok javára. Pető Iván közölte: a parlamenti frakciók egyetértenek azzal a szándékkal, hogy a magyar kultúrát előnyben kell részesíteni. Mint mondta, szintén egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy védeni kell a kiskorúakat, de a szabad demokrata képviselő szerint ez kizárólag betartható és betartatható szabályokkal érhető el.

A betartható szabályozás érdekében módosító indítványok benyújtását helyezte kilátásba Pető, mivel szerinte abszurd lenne, ha 17 éves fiatalok szülői felügyelettel nézhetnének filmeket. Szerinte a filmek korosztályok szerinti besorolását differenciáltabban kell szabályozni, és bizonyos műsortípusokat - például a híradókat és a sportműsorokat - egyáltalán nem kellene ilyen módon megjelölni.

Pető Iván a műsorelőzetesek sugárzását szigorítaná annak érdekében, hogy a gyakran tömény erőszakot ábrázoló "kedvcsinálókat" csak abban az idősávban lehessen sugározni, amikor az ajánlott műsor adásba kerül.

A szabad demokrata képviselő szerint a médiatörvény Ház előtt fekvő módosítása nem oldja meg a közszolgálati médiumok alapvető gondjait, így többek között a Magyar Televízió és a Magyar Rádió finanszírozását, és azt, hogy ezek az intézmények "tudatosan megsértik" a közszolgálati normákat.

Balogh László (MDF) a médiatörvény módosítását elkésettnek nevezte. Szerinte ez presztízs-, pénz- és időveszteséget okozott az országnak, amiért az MSZP és az SZDSZ tehető felelőssé. "Remélem, negyedszer nem fognak az ország érdekei ellen szavazni" - tette hozzá. Az ellenzéki képviselő közölte, hogy a médiatörvény módosítása minőségi javulást hozhat a kereskedelmi tévék műsorpolitikájában.

Balogh a módosítás legfontosabb elemének a reklámok szabályozását, a kiskorúak védelmét és az európai készítésű műsorok preferálását nevezte. Reményei szerint megszűnhet az a mai gyakorlat, hogy a reklámok a gyerekeken keresztül, a gyerekeket felhasználva ösztönöznek fogyasztásra.

Az európai művekről szólva Balogh László úgy vélekedett, hogy azok kevésbé agresszívak, mint a tengerentúliak, több értéket képviselnek, és közelebb állnak a magyar kultúrához. Balogh László bejelentette, hogy a Magyar Demokrata Fórum kész a médiatörvény további módosítására is. "Ehhez azonban nyugalomra és médiabékére van szükség" - tette hozzá az ellenzéki képviselő.

Korábban:

Teljesek a médiatestületek