Medgyessy Péter kormányfő a parlament keddi ülésén csak általánosságban tagadta, hogy ügynök lett volna a rendszerváltás előtt, ahogy azt a Magyar Nemzet mai számában állította. Ugyanakkor az ellenzék konkrét kérdéseire az üggyel kapcsolatban nem volt hajlandó válaszolni. Pokorni Zoltán kérdésére, hogy igaz-e, hogy a Belügyminisztérium szigorúan titkos tisztje volt, Medgyessy azt válaszolta: egy ilyen kérdésre kétféle választ adhat: ha valóban SZT tiszt volt, akkor nem mondhatja el, ugyanis ez államtitoknak minősül. A másik az, hogy az állítás valótlan. Medgyessy beszédében egyik megoldást sem választotta, hanem egy, az IMF-fel folytatott titkos tárgyalásairól szóló interjújára utalt.

A jobboldali napilap először egy publicisztikában jelentette meg állítását, hogy Medgyessy Péter a BM szigorúan titkos állományának (SZT) tagja volt. Az újság kedden már címoldalon közölt egy dokumentumot, amely 1978-ban keletkezett. Ezen az áll, hogy Benkei András belügyminiszter a D-209-es számon nyilvántartott elvtársat főhadnaggyá nevezi ki.

A dokumentumon nem szerepel a jelenlegi kormányfő neve, a D-209 szám mellett viszont érdekes módon ott áll a születési ideje és az anyja neve, amiből viszont könnyen következtethetett akárki a személyazonosságára.

A kinevezés a BM III/II-7. osztálynak állományába szól. Ez a szervezet a kémelhárítás szervezetén belül a nemzetközi együttműködés területén végzett elhárítást, azaz a Magyarországra érkező, diplomáciai vagy üzleti tevékenységgel álcázott kémek leleplezése volt a feladata.

A dokumentum szerint a D-209-es tiszt munkaviszonyának kezdete 1961. Az ügynökbírák által végzett átvilágítás alapján ez a tevékenység nem jelentett érintetteséget. A politikai megfigyelés, a klasszikus ügynöki, besúgói tevékenység ugyanis a BM III/III-as osztályához tartozott. Ez volt az egyetlen részleg, amely jogutód nélkül szűnt meg. A III/II. feladata, a kémelhárítás jelenleg a Nemzetbiztonsági Hivatal fő tevékenységei közé tartozik.

Több parlamenti képviselő, köztük az SZDSZ-es Kőszeg Ferenc azonban azért javasolta - eredménytelenül - éveken át az átvilágítás kiterjesztését az összes III-as főcsoportfőnökség alá tartozó tisztre, mert a feladatok és a személyi állomány erősen összemosódott.

Medgyessy tagad

A jobboldal el akarja terelni a figyelmet a kormány eddigi eredményeiről - mondta Medgyessy Péter napirend előtti felszólalásában a parlament plenáris ülésén. Soha nem voltam ügynök és ezt az átvilágítóbírák is megerősítették - jelentette ki. Jelentések voltak a kezemben, de kizárólag olyan iratok, amelyek a Nemzetközi Valuta Alaphoz való csatlakozáshoz szükségesek - tette hozzá Medgyessy.

A felszólalásra Pokorni Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője reagált, aki azt mondta: Medgyessynek tisztáznia kell, hogy szigorúan titkos tisztje volt-e a politikai rendőrségnek. Pokorni Zoltán közölte: választ vár Medgyessy Pétertől arra, hogy készített-e írásbeli jelentéseket, azokban kik szerepeltek, és mi lett a jelentések sorsa. Pokorni Zoltán magyarázatot kért a miniszterelnöktől, hogy az újságcikkben megjelent tényről miért nem beszélt korábbi miniszteri meghallgatásán, vagy arról miért nem ejtett szót, amikor Mádl Ferenc köztársasági elnöknél járt a választásokat követően. Ha igaz az újság állítása, hogyan fogja ön képviselni a Magyar Köztársaságot 10 millió ember előtt? - tette fel a kérdést a Fidesz frakcióvezetője. Pokorni szerint, ha Medgyessy nem tudja tisztázni magát, az a rendszerváltás utáni történelem legsúlyosabb alkotmányos válságához vezethet.

Az ügyhöz hozzászólt Kuncze Gábor, a koalíciós SZDSZ frakcióvezetője is, aki azt mondta, hogy az első konzervatív kormány azért halogatta az ügynöktörvényt négy éven át, mert sorai között számos érintett foglalt helyet. A törvényt végül az MSZP-SZDSZ kormány alkotta meg 1996-ban. Az 1998-ban hatalomra jutott Fidesz pedig úgy módosította a jogszabályokat, hogy a Történeti Hivatal dokumentumai további 30 évig ne legyenek megismerhetők. Kuncze Gábor szerint az MDF-kormány idején előhúzott dokumentumok (Csurka István és Torgyán József ellen), valamint a kedden megszellőztetett irat is azt bizonyítja, hogy a jobboldal a saját politikai céljaira használja fel a dokumentumokat. Kuncze szerint ez a demokrácia szégyene és csak az a megoldás, ha mindent kiborítanak az asztalra.

Ismét Medgyessy Péter következett, aki második felszólalásában a dokumentumot közlő Magyar Nemzetről azt mondta: már az V. kerületi szocialista képviselőkkel kapcsolatos Gresham-ügyben is kiderült hiteltelensége. Ezt a pert ugyanis Medgyessy megnyerte a lappal szemben, de a helyesbítést nem közölték le. A lap cikke szerinte most is tele van hazugsággal. Elmondta, hogy a hetvenes évek elején tagja volt az IMF-fel (a Nemzetközi Valutaalappal) folytatott titkos tárgyalásoknak. Kitért arra, hogy a Pénzügyminisztériumban, a nemzetközi főosztályon az államtitkok védelme érdekében minden alkalommal megtette azokat a lépéseket, amelyek "abból a feladatból szükségképpen adódtak". Ez az ország érdekét szolgálta - tette hozzá. Medgyessy Péter szerint ez azt szolgálta, hogy Magyarország ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) való csatlakozás másodszorra se sikerüljön. Ismét kijelentette, hogy nem volt ügynök. Szerinte ugyanis ez a lényeg, erről kell számot adnia mindenkinek. Végül megint azzal zárta, hogy az ügy az ellenzéknek azért fontos, mert el akarja terelni a figyelmet a kormány munkájáról. Félnek a számonkéréstől, mert törvénytelenségeket követtek el - mondta a kormányfő az ellenzéknek.

Pokorni Zoltán újból szót kért és azt mondta, hogy Medgyessynek nem azt kell általánosságban mondania, ügynök volt-e, vagy van-e szégyellnivalója, hanem azt, hogy a dokumentumban szereplő állítások megfelelnek-e valóságnak, azaz szigorúan titkos tisztje volt-e a Belügyminisztériumnak.

Medgyessy újból szólásra jelentekezett és azt mondta, hogy egy ilyen kérdésre kétféle választ adhatna. Ha valóban SZT tiszt volt, akkor nem mondhatja el, ugyanis ez államtitoknak minősül. A másik az, hogy az állítás valótlan. Végül egyiket sem válaszotta, hanem azt mondta, ismét utalva az IMF-tárgyalásokra, hogy Pokorni olvassa el a Magyar Hírlapnak adott tavaly májusi interjúját. "Ez a válaszom a kérdésekre" - mondta. Az ide vonatkozó idézet a következő:

"- Nyilván nem csak a bankárkodás lesz támadási alap, hanem szemére vetik politikai múltját is. Egyesek szerint még az sem számít "enyhítő körülménynek", hogy 1982-ben ön volt az egyik vezetője annak a delegációnak, amely megállapodást kötött, az IMF-fel, a Nemzetközi Valutaalappal.
- Arra a korszakra kifejezetten büszke vagyok. Magyarország fokozatosan nyitott a világ felé, s a kényszerhelyzetek is segítettek ebben. Kétszer futottunk neki az IMF-nek. A hetvenes évek elején a Szovjetunió akadályozta meg csatlakozásunkat. Másodszor akkor indultunk neki, amikor a nyolcvanas évek elején óriási nemzetközi pénzügyi válság alakult ki, és Magyarországnak is pénzt kellett szereznie. Akkoriban az oroszok már nem voltak olyan helyzetben, hogy tőlük kapjunk segítséget, így néhányan azt mondtuk: fordítani kell a helyzeten. Amellett hogy anyagilag is jobb pozícióba kerül az ország, nyisson kifelé is. Szigorúan titokban tárgyaltunk az IMF-fel és a Világbankkal, olyannyira, hogy az illetékes magyar hatóságok sem tudtak róla. Magyarország a csatlakozással nyitott először a világ felé. Akkor kezdtük komolyan venni magát a piacot is, s szuverenitásunk is megnőtt. Ezzel indultunk el azon az úton, amely elvezetett a NATO-ig, és elérhető közelségbe került az európai uniós tagság is."

Ügynök, SZT tiszt

Az ügynök szó szerint hálózati személyt jelent. Ők a klasszikus besúgók, a munkahelyi, társasági hangulatjelentések, összejövetelek, rendezvények titkos tudósítói, mozgalmak, szervezetek munkájának belső figyelői. Az ügynöktörvény alapján az számít ilyennek, aki legalább két ismérvnek megfelelt a következők közül: alárta beszervezési dokumentumot, írt jelentéseket, ellenszolgáltatást kapott tevékenységéért.

A szigorúan titkos tiszt hivatásos rendőr, vagy hírszerző. Ő tartja a kapcsolatot az ügynökökkel besúgói hálózatot épít ki, de maga is folytathat titkos nyomozásokat, beépülhet hírszerzőként, ha erre utasítják. Az ügynöktörvény az SZT tisztként végzett III/III-as tevékenységet is elmarasztalja. Ez annyiban merül ki, hogy az érintetteket lemondásra szólítják fel, vagy ha ennek nem tesznek eleget, nyilvánosságra hozzák az érintettség tényét és okát. Medgyessy Péter az ügynöktörvény szerint miniszterelnök-helyettesi tisztségénél fogva volt érintett az ügynöktörvényben, mert kapott titkos jelentéseket alapuló elemzéseket. Ha beigazolódik, hogy a III/II.-7. osztályon dolgozott, az nem ütközik a hatályos ügynöktörvénybe, jogilag tehát semmilyen következménnyel nem jár.

Ajánlat:

A Magyar Nemzet cikke

A Magyar Hírlap interjúja Medgyessy Péterrel

Korábban:

Minisztereket is érint újból az ügynöktörvény