Az SZDSZ akarja írni az ügynöktörvényt

Az SZDSZ azt szeretné, ha az MSZP-vel közösen a két frakció nyújtaná be a parlamentnek az új átvilágítási törvényt. Ezt azzal indokolják, hogy az SZDSZ kezdeményezte korábban többször is a  törvénymódosítást. Az MSZP ugyanakkor felvetette, hogy a kormány terjessze elő a javaslatot.

Gál J. Zoltán kormányszóvivő korábban úgy nyilatkozott, hogy a pénteki kormányülésen már szó lesz az átvilágítási törvény módosításáról. Az [origo] által megkérdezett politikusok ugyanakkor szerencsésebbnek tartanák, ha a két frakcióegyütt, vagy MSZP-s és SZDSZ-es képviselők közösen terjesztenék be a módosítást. Ráadásul az előkészítő munkák nagyobb részét az SZDSZ végezné el, azzal az indoklással, hogy nekik nagyobb tapasztalatuk van a témában. A szabad demokraták ugyanis korábban többször is kezdeményezték már a törvénymódosítást.

Mécs Imre szabad demokrata képviselő - aki szintén részt vesz a szövegezésben - az [origo]-nak úgy nyilatkozott: már csütörtökön elkezdik megfogalmazni a javaslatukat, hogy azt a jövő hét elején benyújthassák az Országgyűlésnek. Az SZDSZ úgy döntött, nem a régebbi javaslataikat adják be ismét, hanem egy teljesen új szöveget nyújtanak be, "a mai helyzetnek megfelelően" - mondta Mécs. Szerinte azért is hasznosabb lenne, ha nem a kormány terjesztené be a módosítást, mert akkor rövidebb a beterjesztés mechanizmusa.

Az SZDSZ javaslata szerint - amelyet a korábbi nyilatkozatok szerint az MSZP is támogat - a III-as ügyosztály iratait a Történelmi Hivatalnak kell átadni. Amennyiben a titkosszolgálatok valamelyik iratot meg akarják őrizni, csak a bíróság vagy egy tőlük független bizottság engedélyével tehetik ezt meg. Mécs szerint ma már nagyon kicsi a valószínűsége, hogy egyes operatív anyagok még hasznosak lennének a jelenlegi szolgálatok számára. Ezt azzal indokolja, hogy a titkosszolgálatoknak ma már más feladatokat kell ellátniuk: például régen elsősorban a NATO-tagországokat kellett megfigyelni, míg ma - mivel Magyarország is a NATO tagja - ez kifejezetten tilos.

A III/I, II és IV-es ügynökök, tisztek közül azoknak a neveit hoznák nyilvánosságra, akik közéleti szerepet vállaltak a rendszerváltás után vagy vállalnak a jövőben. Az SZDSZ nem támogatja a Fidesz javaslatát, miszerint az érintett személyek ne vállalhassanak semmilyen közéleti szerepet. "Nem büntetni kell, hanem a zsarolhatóságot megszüntetni" - mondta az [origo]-nak Mécs, aki szerint az embereknek joguk van tudni, hogy milyen múltja van a politikusoknak, azonban annak ismeretében még nyugodtan szavazhatnak rá.

A politikus szerint nem kell attól tartani, hogy a nevek nyilvánosságra hozása perek sorozatát, vagy az érintettek válságos helyzetbe jutását eredményezné, mivel a nagy botrányok már lezajlottak. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezt a lépést 1990-91 körül kellett volna meghozni, amikor még a renszerváltás hangulatában tiszta vizet lehetett volna önteni a pohárba. "Mára már rég a helyükre kerültek volna ezek az ügyek" - állítja. Mécs szerint szerint sokkal súlyosabb következménye van annak, ha egy-egy ember kerül botrányba, mintha egyszerre hoznak nyilvánosságra egy hosszú listát.

Kapcsándi Dóra

Ajánlat:

Az ügynöktörvény története

Korábban:

Két napig ingott a volt kémelhárító kormányfői széke

A Fidesz továbbmenne ügynökügyben

Gesztusok az SZDSZ-nek az ügynöklistákról