Két ügynöktörvény is készült

Hétfőn benyújtotta az Országgyűlésnek az MSZP és az SZDSZ az új ügynöktörvény-javaslatot. A javaslat szerint a közszereplőre vonatkozó adatok automatikusan nyilvánosságra kerülnének, a többi irat kutathatóvá válik. Majtényi László korábbi adatvédelmi ombudsman szerint aggályos a törvénymódosítás. A szöveget az új ombudsman is megvizsgálja. A Fidesz ugyancsak elkészült a saját szövegével. E szerint a polgármestereket és a megyei közgyűlési elnököket is át kellene vizsgálni. Az érintetteknek pedig le kell mondaniuk.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a hétfői házbizottsági ülés után elmondta: az MSZP és az SZDSZ benyújtotta önálló képviselői indítványként az új ügynöktörvényről szóló javaslatát. Közölte: az MSZP nem kért napirend-kiegészítést, ugyanakkor a Fidesz képviselőcsoportja kérte annak az indítványának napirendre vételét, amely az egyes fontos, valamint közbizalmat és közvéleményt formáló tisztséget betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló törvény módosítására irányul. A parlament kedden dönt a napirend-kiegészítésről.

A kormánypártok ügynöktörvény-javaslata még nem jutott el az ombudsmani hivatalhoz, de még a szavazás előtt kialakítja álláspontját a dokumentumról Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman. Az [origo]-nak az ombudsman kifejtette: tudomása szerint kikérik álláspontját a végső verzió előtt. Ezt megerősítette a javaslat egyik benyújtója, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke is. Péterfalvi elmondta: véleményét azután alakítja ki, hogy tanulmányozta a jelenlegi jogszabályokat és a korábbi adatvédelmi ajánlásokat. A pontos mérlegelésre azért van szükség, mert egyrészt védeni kell a személyes adatokhoz fűződő jogokat, másrészt érthető az igény arra, hogy nyilvánosságra kerüljenek a közérdekű adatok.

Ezzel párhuzamosan Majtényi László, volt adatvédelmi ombudsman, jelenleg egyetemi oktató aggályát fejezte ki a törvénymódosítás szándékát illetően. Szerinte nem szabadna nyilvánosságra hozni az ügynöklistát, jóllehet a jelenlegi szabályozzással sem ért maradéktalanul egyet.

A volt ombudsman úgy ítéli meg, hogy a III / II és a III / IV-es listákat független szakértőknek kellene átvizsgálnia, és ezt követően egyesíteni a Történeti Hivatalban őrzött iratokkal. Arra kellene törekedni, hogy csak az érintetteknek legyen joga betekinteni az iratokba, így többek között a "nemtudáshoz való jog" sem sérülne. Ugyanakkor a közhatalmat gyakorlók esetében kívánatos nyilvánosságra hozni az érintettséget - vélekedik Majtényi László. Majtényi szerint több tízezer ügynökről lehet szó.

Kuncze Gábor azonban úgy véli: Majtényi a tételes szöveg ismerete nélkül mondta el véleményét, aminek nincs meg a kellő alapja. Mint mondta: a törvény szövege a nyilvánosságról és a kutathatóságról szól. E szerint a közéleti szereplők adatai automatikusan nyilvánosságra kerülnének, míg a többi irat kutathatóvá válna a levéltárban. Természetesen a kutatók nyilvánosságra hozhatnak adatokat. Azonban semmilyen ügynöklista nem készülne - tette hozzá a pártelnök.

Az ügynöktörvény módosítása azután került napirendre, hogy kiderült, Medgyessy Péter a III-as főcsoportfőnökség III/II-es osztályának dolgozott, tehát kémelhárító volt a rendszerváltás előtt. Miután a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozta az ezt bizonyító dokumentumot, Medgyessy bejelentette, hogy azonnal módosítani fogják az ügynöktörvényt. Önálló képviselői indítványként nyújtják be a kormánypártok az új ügynöktörvényről szóló javaslatukat. Medgyessy Péter miniszterelnök, Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője-pártelnöke, Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője és Mécs Imre szabad demokrata képviselő dolgozza ki az új jogszabályt. A törvényjavaslat a kormányszóvivő szerint nem kétharmados, csak egyszerű, 50 százalékos többséget igényel, így az a kormánytöbbséggel is biztosítható.

Az új jogszabály szerint bár teljes körű hozzáférést biztosítanának az egykori III-as főcsoportfőnökség ügynöklistáihoz, csak a III/III-as és a III/IV-es ügynökök listáját hoznák teljes egészében nyilvánosságra. A III/I, II, V-ös listákról nemzetbiztonsági okokból csak közszereplők nevei lesznek nyilvánosak, de a kutatók betekinthetnek az összes iratba. Arról azonban, hogy a törvény szerint ki lesz közszereplő, még nem döntöttek. Elképzelések szerint mindenki közszereplő lenne, aki a köztársasági elnök vagy az Országgyűlés előtt esküszik fel hivatalára.

A törvény szerint az összes iratot egy külön erre a célra létrehozott levéltárban tárolnák, a titkosszolgálatok csak külön bírósági engedéllyel tarthatnának maguknál dokumentumokat.

A jogszabály lehetőséget teremtene jogorvoslatra is. Mécs Imre szerint ez azt jelenti, hogy amennyiben valakinek a neve szerepel a listán, de ennek ellenére azt állítja, nem volt ügynök, külön vizsgálat nélkül ne lehessen nyilvánosságra hozni érintettéségét.

A Fidesz szintén elkészült hétfőn a saját ügynöktörvényével. Eszerint mindazok múltját megvizsgálnák, akik az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök előtt tesznek esküt. Emellett kiterjesztenék az átvilágítandók körét a polgármesterekre és a megyei közgyűlések elnökére is. Akikről kiderül, hogy a III-as főcsoportfőnökség tagja, nyilaskeresztesek, karhatalmisták vagy az MSZMP Központi Bizottságának tagjai voltak, azoknak le kell mondania tisztségükről - áll a Fidesz javaslatában.

Korábban:

Az SZDSZ akarja írni az ügynöktörvényt