Nem lesz Debrecené a Terror Háza

A bíróság megtagadta a bejegyzését annak az alapítványnak, amelynek a segítségével a távozó kormány szerette volna Debrecen hatáskörébe juttatni a Terror Háza múzeumot. A Miniszterelnöki Hivatal új vezetése visszavonta a kérelmet, és ezt elfogadta a bíróság. A Terror Házát működtető közalapítvány fellebbez a döntés ellen.

A bíróság megtagadta a fideszes vezetésű debreceni önkormányzat kérelmét, amely alapján a város által létrehozott alapítvány egyesült volna a Miniszterelnöki Hivatal alapítványával. Így Debrecen részese lehetett volna annak a közalapítványnak, amely a Terror Házát működteti, és megakadályozhatták volna, hogy a kormányváltás után az új kormány változásokat eszközöljön a múzeumban.

A Fővárosi Bíróság arra hivatkozta tagadta meg a bejegyzést, hogy az egyik fél, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Kiss Elemér visszavonta a kérelmet, amit elődje, Stumpf István is aláírt Debrecen polgármesterével, Kósa Lajos fideszes alelnökkel együtt.

Az indoklás szerint a polgári törvénykönyv vonatkozó szabályozása kimondja, hogy az érdekelt alapítók közös kérelmére más alapítványhoz való csatlakozás céljából elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. A végzés nem jogerős, tehát fellebbezhet Debrecen.

Az egyesítéssel a Medgyessy-kormánytól akarták megmenteni a Terror Házát, az intézmény zavartalan működését kívánták biztosítani - ismerte el Balás-Piri László, a Terror Háza múzeumot működtető Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány az MTI-nek. A kuratóriumi elnök szerint várható volt, hogy a Fővárosi Bíróság elutasítja a közalapítványt érintő egyesítési kérelmet. A közalapítvány ügyvédei megfellebbezik a bíróság végzését - tette hozzá.

Korábban:

Több százmillió forint a Terror Házának a régi gazdától

Debrecenből irányítják a Terror Házát