Az Erzsébet hídi tüntetők a gyülekezési joggal való visszaélés vétségét követhették el, mivel engedély nélkül foglalták el a hidat. Ez  legfeljebb 100 ezer forintos pénzbírságot jelent. Nehezzé teszi viszont a helyzetüket az, hogy dulakodásba kerveredtek a rendőrökkel, és mivel ezt csoportosan tették, a bíróság öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti őket a Btk. szerint.

Mivel az Erzsébet hídi tüntetők engedély nélkül demonstráltnak, a gyülekezési joggal való visszaélés vétsége miatt vonhatóak felelősségre, amely 100 ezer forintos pénzbírságot jelent. A törvény szerint a demonstrációkat három nappal előbb be kell jelenteni az illetékes rendőrkapitányságon. Egyébként ha kértek volna engedélyt, nem valószínű, hogy megkapták volna, mivel a közlekedés rendjének aránytalan megsértésére miatt a rendőrség minden további nélkül elutasíthatta volna a kérelmet.

Sokkal keményebb szankciók is érhetik viszont a tüntetőket azért, mert dulakodtak a rendőrökkel. A hivatalos személy elleni erőszak büntettét követi el az, aki hatósági személyt jogszerű intézkedésében erőszakkal vagy fenyegetéssel megakadályoz, vagy intézkedésre kényszeríti. Ez három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha mindezt csoportosan követik el, akkor öt évre nőhet a büntetés. Ez nemcsak azokra vonatkozik, akik tettlegességre vetemedtek, hanem azokra is, akik provokálták, uszították társaikat.

A büntető törvénykönyv szerint a csoport vezetője vagy szervezője, hivatalos személy elleni erőszak esetén, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A csoport tagjai ez esetben vétséget követnek el, ez két évig terjedő szabadságvesztést jelent.

Mivel az egész belvárosban teljesen megbénult a forgalom, rengetegen nem értek időben munkába, a nemzetgazdaságnak egyelőre megbecsülhetetlen kárt okozva. Az elmaradt haszonra hivatkozva a tüntetés szervezői ellen polgári peres eljárásokat indíthatnak az érintett vállalatok, vállalkozók.