Bizonytalan eredményű vizsgálóbizottságok

Kedden alakul meg a Medgyessy Péter titkosszolgálati múltját vizsgáló, ellenzéki kezdeményezésű bizottság, valamint ugyanakkor jön létre az SZDSZ kezdeményezésére, az összes 1990 utáni kormánytagot átvilágító testület. Az előbbi tevékenységét az MSZP kevesebb mint egy hónapra korlátozta, így az MDF szerint lehetetlen eredményt elérni. A másik, két hónapra tervezett bizottság eredményessége a BM és titkosszolgálatok kezében van. Minden attól függ ugyanis, hogy milyen dokumentumok kerülnek elő.

Balsai István, az MDF frakcióvezetője és az MDF-es vizsgálóbizottság felállításáról szóló javaslat egyik előterjesztője szerint a kormánypártok meg akarják akadályozni, hogy eredményesen elvégezhessék munkájukat. A bizottság Medgyessy Péter miniszterelnök múltját vizsgálná meg. Arra keresnek elsősorban választ, hogyan lett Medgyessy a III/II-es ügyosztály szigorúan titkos tisztje, milyen dokumentumok léteznek ebből az időből és mi azok tartalma, mi volt Medgyessy pontos feladata, volt-e kapcsolata más csoportfőnökségekkel. Megvizsgálnák azt is, hogy a korábbi átvilágítások során kiderült-e Medgyessy titkosszolgálati múltja, és ha nem, kit terhel ezért a felelősség, illetve hogy a kormány milyen lépéseket tett Magyarország nemzetközi tekintélyének megóvása érdekében a botrány kirobbanása óta.

Az MDF eredeti javaslatában nem jelölt meg időpontot, hogy meddig végezheti a bizottság munkáját. Nem szerepel az sem a javaslatban, hogy a bizottság tagjait C típusú, azaz a legszigorúbb nemzetbiztonsági átvilágításnak kell alávetni. Enélkül viszont nem kaphattak volna titkosszolálati információkat. Az MSZP azonban módosító javaslataiban többek között ezeket a kérdéseket pontosította. A C típusú átvilágítással az MDF egyetértett. Az átvilágítás időtartalma körülbelül 2-3 hét. Az ellenzéki párt ugyanakkor már a múlt héten tiltakozott amiatt, hogy az MSZP módosító javaslatában jelentősen korlátozni kívánja a bizottság munkájának idejét. Az eredeti módosító javaslatban július 31. szerepelt, azonban a tiltakozások hatására végül az MSZP ezt augusztus 6-ra módosította.

Az MDF szerint ennyi idő alatt nem lehet eredményes munkát végezni, mivel a bizottság felállítását követő egy hónap a tagok átvilágításával, az ügyrend és a munkamódszer megállapításával telne el. Emellett az ellenzéki párt szerint rengeteg iratot kellene bekérniük, illetve meghallgatásokra kellene sort keríteni. Legelőször természetesen az érintettet, Medgyessy Péter miniszterelnököt hallgatnák meg. Amennyiben a bizottság július 9-én zöld utat kap, a meghallgatások és a bekért iratok értékelésére már nem kerülhetne sor a nem egészen egy hónap alatt - mondta az [origo]-nak Balsai István.

Deutsch Tamás, a Fidesz általános frakcióvezető-helyettese pártja frakcióülését követően elmondta, hogy nem támogatják a vizsgálóbizottságokkal kapcsolatos kormánypárti módosító javaslatokat, mert az MSZP és az SZDSZ arra törekszik, hogy ellehetetlenítse a testületek munkáját, szándékosan kevés időt hagy a bizottságoknak. A Fidesz név szerinti szavazást kér mindkét szavazáskor - közölte Deutsch.

Az SZDSZ-es javaslat, melyben a rendszerváltást követő kormányok tagjainak múltját vizsgálnák meg, már eredetileg is a szeptember 30-i határidőt tartalmazta. Itt is szükséges a tagok C típusú ellenőrzése. Az MDF-es javaslattal ellentétben azonban az egyik módosító javaslat részletesen taglalja, pontosan milyen iratokhoz juthat hozzá a bizottság. A kormánypárti bizottságnak több mint másfél hónappal több idő áll rendelkezésére a vizsgálatokhoz, ugyanakkor a vizsgálandó személyek köre sokkal szélesebb. Az ellenzék módosító javaslatában azt kezdeményezte, hogy a köztársasági elnököket is világítsák át (egyedül Göncz Árpád maradt volna ki az átvilágításból, mivel Mádl Ferenc korábban miniszter is volt, ebbéli minőségében átvilágítható).

A kormánypárti javaslat szerint azt vizsgálnák, az adott személyek teljesítettek-e szolgálatot a III-as főcsoportfőnökségnél, illetve előd szerveinél, a hírszerzésnél vagy a felderítőknél. Szerepelnek-e a hálózati nyilvántartásokban, írtak-e jelentést, kaptak-e bármilyen juttatást ilyen szervektől.

A módosító javaslat szerint a bizottság a Legfőbb Ügyészségtől, a Belügyminisztériumtól, a nemzetbiztonsági szolgálatoktól, a Pénzügyminisztériumtól is kérhet titkos iratokat.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke-frakcióvezetője szerint a megadott idő elegendő a vizsgálat lefolytatására. Az [origo]-nak nyilatkozva ezt azzal indokolta, hogy elsősorban a belügyminiszternek és a titkosszolgálatok vezetőinek kell feltenni a kérdéseket, akiknek elegendő idejük lesz előkeresni a szükséges iratokat, már ha ilyenek vannak. Szerinte az MDF-es javaslattal azt volt a probléma, hogy nem jelöltek meg az eredeti javaslatban határidőt, márpedig "nem jó húzni az ügyet". Mivel ott csupán egy ember, Medgyessy Péter átvilágításáról van szó, a pártelnök szerint könnyen elővehetők a még meglévő dokumentumok. Bár hozzátette: hogy ő akár az augusztus 31-i határidővel is egyetértett volna, mivel a 6-a valóban nagyon szoros határidő.

Kapcsándi Dóra

KAPCSOLÓDÓ CIKK