Megkezdte a munkát a Medgyessy-bizottság

Botránnyal kezdte munkáját kedden a Medgyessy Péter miniszterelnök titkosszolgálatokkal összefüggő tevékenységének és múltjának tényeit, következményeit vizsgáló parlamenti bizottság. A testület kormánypárti tagjai rosszhiszeműnek és elvakultnak nevezték Balogh László elnök eljárását, aki a bizottság tagjainak megkérdezése és beleegyezése nélkül kéretett be iratokat és személyeket a bizottság vizsgálatára.

Balogh László a bizottság elnöke, és Toller László, az alelnök
Fotó: Barakonyi Szabolcs

"Totálisan rosszhiszemű volt az elnök úr eljárása" - mondta Bőhm András a Medgyessy-bizottság SZDSZ-es tagja a testület kedd esti alakuló ülésén.

A kemény kritikát az váltotta ki, hogy Balogh László, a bizottság MDF-es elnöke július 15-én este, a bizottság alakuló ülése és ügyrendjének elfogadása előtt leveleket küldött, Markó Györgynek, a Történeti Hivatal elnökének, Lamperth Mónika belügyminiszternek, Jónás Endrének, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatójának, Tóth András, polgári titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkárnak, Fehérné Léb Juditnak, az átvilágító bírák soros elnökének, valamint Medgyessy Péter kormányfőnek. A levelekben Balogh olyan dokumentumok átadását kéri a címzettektől, amik szerinte segíthetik, vagy gyorsíthatják a bizottság vizsgálatait, és több olyan hivatalos személy titoktartási kötelezettségének feloldását is kéri, akik Balogh megítélése szerint érdemi információkkal rendelkezhetnek a miniszterelnök titkosszolgálati múltjával kapcsolatban.

Toller László, a bizottság szocialista alelnöke jogsértőnek nevezte Balogh eljárását. Szerinte a bizottság elnöke a leveleket illegitim módon hatáskör nélkül küldte el. Toller úgy vélte, hogy Balogh eljárása előfeltevésekre épül, ezért felszólította az elnököt, hogy "hagyjon fel az elvakult politizálással, és összpontosítson a korrekt vizsgálatra".

A kormánypártok által delegált tagok azt is megkérdezték Baloghtól: honnan tudja előre, mely személyeket kell feloldani a titoktartási kötelezettség alól és mely dokumentumokat kell bekéretni a bizottság elé. Toller László javasolta, hogy a bizottság következő ülésén hallgassa meg erről az elnököt. Bár a javaslatot a bizottság nem szavazta meg, Balogh László megígérte, hogy a következő ülésen válaszol a kérdésekre.

Balogh szerint a levelek elküldését a bizottság mandátumának rövidsége tette szükségessé. Eljárását azzal indokolta, hogy csak gyorsítani akarta a bizottság munkáját. Toller jogsértésről szóló vádjait visszautasította kijelentve: amíg a bizottságnak nincs ügyrendje, addig a parlament által megválasztott bizottsági elnököt a házszabály köti, az ott leírtak pedig nem tiltják levelek küldését.

A vizsgálóbizottság kedden látott munkához. Az MSZP ügyrendi módosító javaslatait tárgyalták, de döntés nem született a bizottság munkamódszeréről, mert a bizottság elnökének javaslata alapján a szavazást a következő ülésre halasztották. Ez csütörtökön 16 órakor kezdődik, a harmadik ülést pénteken délelőtt 10 órára tervezik.

A keddi vitanapon - többek közt - szó volt a bizottság feladatairól és hatásköréről. Az elnök által benyújtott eredeti javaslat szerint a bizottság a működési területét érintő bármely kérdésben tájékoztatást és iratokat kérhet állami és más szervektől. Ezt az MSZP úgy szeretné módosítani, hogy a BM-től, az NBH-tól és a Történeti Hivataltól lehessen adatokat kérni. A bizottság szocialista tagjai javaslatukat azzal indokolták, hogy a testület feladata Medgyessy Péter titkosszolgálatokkal összefüggő múltjának vizsgálata, amihez elegendőnek látják a BM, az NBH és a Történeti Hivatal adatait.

Simicskó István, a bizottság fideszes tagja elfogadhatatlannak nevezte az MSZP módosítását, ami szerinte indokolatlanul leszűkíti a bizottság működési területét és már a vizsgálatok megkezdése előtt megköti a testület kezét.

Az MSZP továbbá azt kifogásolta, hogy a bizottság működéséről szóló eredeti javaslatban az szerepel, hogy a bizottság feladatával összefüggésben vallomástételt rendelhet el és helyszíni vizsgálatot tarthat. Az MSZP szerint a bizottság munkája során nem kerülhet szóba vallomástétel elrendelése, a helyszíni vizsgálatok pedig csak megnyújtanák a vizsgálati időt, ezért ezeket a kitételeket a szocialista tagok nem támogatták. Az MSZP kifogására Simicskó István azt mondta, hogy ha Medgyessy Péter már most eljött volna a bizottsági ülésre, akkor könnyebben tudnák megtalálni, hogy hol keressék az iratokat.

Az ülés végén vita alakult ki a bizottság elnökének jogköréről, amit a kormánypárti tagok túl széleskörűnek és szubjektív döntések véghezvitelére alkalmasnak találtak. A kérdésben mindkét fél hajlott a kompromisszumos megoldásra, melynek értelmében az elnököt a házszabályban meghatározott jogokkal ruházzák fel.

A bizottság hétfőre összehívott ülésén nem tudtak a képviselők érdemi munkát végezni, mivel az elnöknek nem történt meg az átvilágítása. A nyolctagú, paritásos bizottság létrehozását az MDF kezdeményezte azt követően, hogy június 18-án egy olyan dokumentum került nyilvánosságra, amely szerint Medgyessy Péter 1978-ban a Belügyminisztérium III/II-es ügyosztályának SZT-tisztje volt. A miniszterelnök maga is elismerte, hogy Magyarország IMF-csatlakozásának előkészítése időszakában néhány évig kémelhárítói feladatokat is teljesített.