Ahol nincs hálapénz, nincs elég orvos

Több szakterületen is orvoshiány alakult ki az utóbbi évtizedekben, a leginkább hiánnyal küzdő területek az aneszteziológia, a patológia, a radiológia, és a klinikai laboratóriumokban sem dolgoznak szívesen az orvosok. Az ügyeletekkel együtt is alacsony fizetés miatt sok a pályaelhagyó, a külföldön munkát vállaló orvos, és az orvosok nem szakosodnak azokra a területekre, ahol nem számíthatnak hálapénzre.

Budapestet és az orvosegyetemi városokat leszámítva országos orvoshiány van - mondta az [origo]-nak a Kórházszövetség elnöke, Kovács Ágnes. A probléma már évek óta fennáll, és általában kórházanként változik, hogy melyik területen van a legnagyobb hiány, de a legkevésbé népszerű szakterületek jelenleg az aneszteziológia, a patológia, a radiológia és a laboratóriumi munka, de néhány kórházban gondot okoz a traumatológus- és a gyerekgyógyász-hiány is.

Az egri Markhot Ferenc Megyei Kórházban például feleannyi altatóorvos dolgozik, mint amennyire szükség lenne. A hat műtőre nyolc altatóorvos jut, ez azt jelenti, hogy az évi 16 ezer műtét közben ennek a nyolc altatóorvosnak kell jelen lenni - mondta a kórház igazgató főorvosa, Kovács József. Az altatóorvosnak ugyanis nem csak a beteg műtét előtti felkészítése, kivizsgálása idején, hanem a műtét alatt is végig ott kell lennie. Az egri kórházban az aneszteziológushiány ellenére sürgős műtét nem maradt még el, a kevésbé sürgős operációkat pedig úgy osztják be, hogy a nyolc aneszteziológus el tudja látni a feladatait - mondta az igazgató főorvos. A Heves megyei kórházban dolgozó aneszteziológusokat úgy próbálják maradásra bírni, hogy megemelték a fizetésüket, az itt dolgozó altatóorvosok többet keresnek, mint a sebészek.

Az országos nyilvántartás szerint Magyarországon jelenleg 1599 altatóorvos van, ha közülük mindenki a szakmában dolgozna, 10 altatóorvos jutna az ország összes kórházának - mondta Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára. Ennél azonban jóval kevesebb jut, mivel rengeteg a pályaelhagyó, és sokan választják a külföldi munkavállalást is annak ellenére, hogy a magyar viszonylatokhoz képest igen jól fizetettek az aneszteziológusok. Egy orvos átlagfizetése ugyanis bruttó 80 ezer forint körül van, míg egy aneszteziológusé 200 ezer forint. Azonban még ez a fizetés is messze elmarad a Norvégiában, Svédországban szokásostól, ahol bruttó 1 millió forint felett van az altatóorvosok fizetése, ezért nem meglepő, hogy a kamaránál 100-120 aneszteziológus jelentkezett külföldi munkára - mondta Gyenes Géza.

Az orvoshiány hátterében - a kamara szerint - elsősorban az áll, hogy a fiatalok egyre kevésbé választják szívesen az orvosi pályát, mert úgy látják, hogy alacsony fizetésért, rossz körülmények között nagyon sokat kell dolgozni, és nincs rá garancia, hogy a közeljövőben ez a helyzet megváltozik. Az utóbbi években végzett orvosokra pedig az a jellemző, hogy azokat a szakterületeket választják, ahol lehetőségük nyílhat a hálapénzre, ezért is van ekkora hiány az altatóorvosokból, radiológusokból, patológusokból, labororvosokból, hiszen ők nem számíthatnak paraszolvenciára - mondta az orvosi kamara főtitkára. Emellett a frissen végzett orvosok egyre gyakrabban adják fel az orvosi pályát az egyetem befejezése után, mert nem látnak biztató jövőt az orvosi munkában, és ezért el sem kezdik azt az ötéves kórházi munkát, ami még szükséges lenne a szakvizsga megszerzéséig.

A Magyar Orvosi Kamara ezért orvosi életpálya-modellt dolgozott ki, melynek az a lényege, hogy 2004-re, az EU-csatlakozás idejére körülbelül 200 ezer nettó fizetést biztosítsanak az orvosoknak, majd utána folyamatosan növekedjen ez az összeg, egyre közelítve az EU-s bérekhez. A modell megvalósításáról várhatóan még az idén egyeztetnek az új egészségügyi vezetéssel.

Tiefenthaler Eszter

KAPCSOLÓDÓ CIKK