Medgyessy elsején menne a bizottság elé

Vágólapra másolva!
A Medgyessy-bizottság pénteki ülésén a kormánypárti és ellenzéki képviselők hosszú vita után úgy döntöttek, hogy a bizottság által javasolt napok közül Medgyessy Péter választhatja ki, hogy melyiken kíván a bizottság elé állni. A miniszterelnök augusztus elsején menne legszívesebben. Döntöttek a meghívandó szakértőkről is.
Vágólapra másolva!

A Medgyessy-bizottság pénteki ülésén úgy döntött, hogy a miniszterelnök választhatja ki - a bizottság által javasolt napok közül -, hogy mikor kíván a bizottság elé állni. A miniszterelnöknek levélben küldi el a bizottság a megjelölt időpontokat, Medgyessynek pedig három napon belül kellett volna választ adnia. A miniszterelnök már péntek délután jelezte, hogy augusztus elsején, délelőtt szeretne válaszolni a bizottság kérdéseire.

A döntést megelőzően Toller László (MSZP) azt mondta, ragaszkodnak ahhoz, hogy a miniszterelnököt vagy augusztus elsején vagy ötödikén hallgassa meg a bizottság. A fideszes Simicskó István azonban egy héttel korábbi időpontot (július 25. vagy 26.) javasolt. Az ellenzék szerint azért lett volna jó minél előbb meghallgatni a miniszterelnököt, mert az általa elmondottak alapján indulnának el, tehát ez megkönnyítené a bizottság munkáját. A kormánypárti álláspont ezzel szemben az, hogy azért kell inkább később meghallgatni a miniszterelnököt, mert az addig begyűjtött iratok, meghallgatások alapján jobban fogják tudni, hogy miről kérdezzék őt. Ezzel indokolta Medgyessy is, hogy elsejét választotta. A végső döntést, hogy a miniszterelnök maga válasszon időpontot, az ellenzéki Simicskó István javasolta.

Eldöntötték, hogy három csoportra osztják azokat a szakértőket, akiket a bizottsági tagok szeretnének meghallgatni. Egyrészt meghívnak minden 1978-2002 között hivatalban lévő belügyminisztert, vagy amennyiben valamelyikük már elhunyt, akkor a helyettesét. Ennek érdekében a bizottság felkéri Lamperth Mónika belügyminisztert, hogy készítse el névsorukat, és oldja fel őket titoktartási kötelezettségük alól.

Második körben a III-as csoportfőnökség, illetve a titkosszolgálatok vezetőit hívják meg, ugyanebből az időszakból. A névsor és a titoktartás feloldásával kapcsolatban Tóth Andrást, a Miniszterelnöki Hivatal titkosszolgálatokért felelős politikai államtitkárát kérik fel.

Meghatároztak egy egyéb kategóriát is, ami azt jelenti, hogy a fentieken kívül bárkit meghívhatnak, akinek meghallgatását a tagok 2/5-e fontosnak tartja. Ez a kormánypártikanak és az ellenzékieknek is lehetőséget ad meghívottak fogadására.

A bizottság elnöke Balogh László az ülésen elmondta, hogy Medgyessy Péter válaszolt arra a levélre, amit a bizottság munkájának megkezdése előtt írt neki. Balogh ebben azt kérte, hogy a miniszterelnök tegye hozzáférhetővé a múltjával kapcsolatos iratokat. Medgyessy Péter erre azt válaszolta, hogy hozzájárult ahhoz, hogy az adatait és a múltjával kapcsolatos tényeket nyilvánosságra hozzák, de a múltjával és a családjával kapcsolatos dokumentumokat nem hozza nyilvánosságra.

Balogh arról is beszámolt, hogy választ kapott az átvilágító bírák vezetőjétől, azzal kapcsolatban, hogy Medgyessynek volt-e kapcsolata a III/III-as ügyosztállyal. Lév Judit kifejtette, hogy Medgyessyt 1997-ben világították át. Ekkor kiderült, hogy ugyan miniszterelnök-helyettesként hozzájuthatott operatív jelentésekhez, de soha, semmilyen alkalmazásában sem állt a III/III-as csoportnak. Toller László szocialista alelnök szerint ez elég ok arra, hogy a bizottság ne vizsgálja a továbbiakban, hogy Medgyessynek volt-e köze a III/III-asokhoz.

A bizottság mai ülésén szavaznak majd az ügyrendről, melynek a végső szövegéről már megállapodtak. Vita alakult ki arról, hogy az állami szervek által a bizottság rendelkezésére bocsátott iratokat kell-e ellenőriztetni, vagy azokat fogadják el hitelesnek. A kormánypártiak javasolták az iratok ellenőriztetését. A bizottság végül megállapodott ebben a kérdésben; az iratokkal kapcsolatban megkérdeznek majd szakértőket.

Emellett megállapodtak arról, hogy a bizottság tarthat helyszíni vizsgálatokat, kihelyezett üléseket abban az esetben, ha például egy intézet nem ad ki iratokat, csak megtekintést engedélyez. A bizottság döntött arról is, hogy elrendelhetnek-e vallomástételt, vagy csak meghallgatást. A kettő közötti különbség az, hogy a vallomástétel elrendeléséhez a bizottság többségének hozzájárulása kell, a meghallgatáshoz pedig csak a bizottság kétötödének az egyetértése. A Medgyessy-bizottság ebben a kérdésben úgy döntött, hogy csak vallomástételt rendelhetnek el.

A bizottság jelentésének elkészítéséről is vita alakult ki. A kormánypártiak javaslata az volt, hogy a jelentést szakértők készítsék, a fideszes Simicskó István azonban ezt értelmetlennek tartotta, mert szerinte a parlament őket hatalmazta fel erre a munkára. Simicskó az [origo]-nak elmondta: nem szakértőket hatalmazott fel az Országgyűlés, hogy elkészítse a jelentést, a szakértők dolga az, hogy minden ponton szakmailag alapozzák meg a bizottság döntését. A bizottság végül abban állapodott meg, hogy az elnök és az alelnök közösen készíti el a jelentéstervezetet, és majd ezt vitatja meg a bizottság.