Medgyessy-interjú a Neue Zürcher Zeitungban

A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap "Magyarország a hatvanas években is a hazám volt" címmel egész oldalas interjút közölt csütörtökön Medgyessy Péterrel a magyar miniszterelnök titkosszolgálati múltjának kérdéseiről. Az interjúban a miniszterelnök nem közölt újdonságot múltjáról. 

Medgyessy a konzervatív újság budapesti tudósítójának, Andreas Oplatkának a kérdéseire válaszolva egyebek között kifejtette: "Hazám elkötelezett híve voltam és vagyok. Bármilyen furcsán hangzik is egyeseknek, Magyarország a hatvanas, hetvenes években is a hazám volt. Csökkenteni az ország sebezhetőségét, megőrizni a titkokat - ennek semmi köze sem volt a rendszerhez, ez az országhoz való viszony kérdése volt. Igen, volt belső elhárítás, besúgórendszer, amely segített a diktatúra fenntartásában, és ezt elítélem. A kémelhárítás és a hírszerző tevékenység azonban alapvetően más dolog" - felelte arra a kérdésre, hogy híve volt-e az előző rendszernek.

Arra a kérdésre, hogy megfordult-e a fejében a titkosszolgálat ajánlatának visszautasítása, kijelentette: nem jutott eszébe visszautasítani, mert olyan megbízásról volt szó, amelyet el lehetett és el kellett fogadni. "Nincs okom ma szégyenkezni azért, amit akkor tettem" - mondta. Kémelhárítás létezik minden államban, a jogállamokban is, ezt a nemzetközi jog is elfogadja - tette hozzá. Kifejtette továbbá, hogy véleménye szerint nem az igazság kiderítésének vágya, hanem az ő lejáratásának célja vezérli politikai ellenfeleit, amikor a témát feszegetik. Utalt arra ebben az összefüggésben, hogy a rendszerváltás utáni három kormánynak meglett volna a lehetősége e problémák végleges tisztázására. Hangsúlyozta, hogy - benyomása szerint - ezek a kérdések csak a politikai elitet foglalkoztatják Magyarországon, a társadalmat nem.

További kérdésekre felelve a miniszterelnök beszélt arról is, hogy milyen titkosszolgálati feladatai voltak. Ebben a válaszában utalt az ország akkori nehéz pénzügyi helyzetére, a nemzetközi pénzsegélyhez fűzött reményekre, majd hozzátette: a szakemberek, akikhez ő is tartozott, olyan gazdasági rendszerre törekedtek, amely - noha az ország a szovjet tömbhöz tartozott - korlátozza a voluntarizmust, és arra kényszerít, hogy legalább részben betartsák a piaci szabályokat. Utalt rá, hogy a szovjetek mereven ellenezték Magyarország csatlakozását a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), majd megismételte: titkosszolgálati feladata volt mindent úgy előkészíteni, hogy a szovjet vezetőség ne kerüljön olyan helyzetbe, amelyben megakadályozza e lépést. Okfejtése szerint az volt a cél, hogy kész helyzetet teremtsenek, mielőtt a szovjeteket tájékoztatják a magyar lépésekről. Személyes feladata egyfelől abban állt, hogy elemzéseket és értékeléseket készítsen, másfelől pedig abban, hogy álcázza a folyamatot.

A svájci tudósító megkérdezte a magyar kormányfőtől: csakugyan azt hiszi-e, hogy nem lett volna lehetősége a Szovjetuniónak a folyamat bármely szakaszában hatalmi szóval megakadályozni a belépést. Medgyessy válasza szerint nem lett volna lehetősége, mert az egész az "elaltatás módszerével" történt. Természetesen nem az volt a váratlan Moszkva számára, hogy Budapest kapcsolatban állt, konzultációkat folytatott az IMF-fel, hanem az, hogy a magyar vezetőség hosszú vívódás után rászánta magát a belépést illető döntésre - fejtette ki a miniszterelnök. Medgyessy arra is utalt az interjúban, hogy személyes feladatai közé tartozott úgy előkészíteni a belépést, hogy a magyar politikai vezetőség végül elfogadja.

Előző
Következő