260-féle vallásba sorolták magukat a magyarok

Vágólapra másolva!
A tavalyi népszámlálás kisebbségekre vonatkozó részletes adatai szerint a cigányság létszáma nőtt, míg a magyarországi románok száma csökkent a legnagyobb mértékben. A nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatok jelentős változását a szakértők szerint az is befolyásolja, hogy a válaszolók jóval nagyobb arányban vállalták etnikai hovatartozásukat, mint korábban. A Központi Statiszikai Hivatal szerdán mutatta be a népszámlálás részletes eredményeit tartalmazó első két kötetet, amelyekben a nemzetiségi és a felekezeti hovatartozással kapcsolatos adatokat elemzik.
Vágólapra másolva!

A népszámlálás szerdán közzétett első részletes, nemzetiségekre vonatkozó adatai szerint a kisebbségek közül a legnagyobb arányban - körülbelül harmadával - a cigányság létszáma nőtt (150 ezer főről 190 ezer főre), és a románságé csökkent (közel 25 százalékkal). A második legnagyobb magyarországi kisebbség a német, ők körülbelül 88 ezren vannak - ismertette a népszámlálás nemzetiségekre vonatkozó végső adatait Mellár Tamás, a KSH elnöke a hivatal szerdai sajtótájékoztatóján.

Az elnök szerint a cigányság nagyarányú növekedése nem valós létszámnövekedés, hanem annak jele, hogy az emberek nagyobb bizalommal vannak az ország és a KSH iránt, és többen merik vállalni etnikai hovatartozásukat. A megnövekedett bizalom jeleként értékelte az elnök azt is, hogy az előző népszámláláshoz képest 30-40 százalékkal válaszoltak többen a nemzetiségi hovatartozást firtató kérdésekre, így a válaszadási arány igen magas - 94-95 százalékos - volt.

Újra indulhatnak az ál-kisebbségiek a választásokon/itthon/20020606kisebbsegek.html

Mellár szerint a KSH az őszi önkormányzati választásokra szeretett volna segítséget nyújtani a kormányzat munkájához. A statisztikák alapján felmérhető, hogy melyek azok a jelentősebb kisebbségi közösséggel rendelkező területek, ahonnan nem érkezett kérelem kisebbségi önkormányzat alakítására, de a statisztikákból az is kiderül, hogy hol kérték önkormányzat létrehozását ok nélkül.

A sajtótájékoztatón Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke negatív tendenciaként értékelte, hogy folytatódott a kisebbségek szórványosodása. Az ország majdnem minden területén megtalálható minden kisebbség, ami azt eredményezi, hogy nincsenek kis zárt közösségek, amelyek mögé meg lehetne szervezni a kisebbségi képzést és a kultúra megőrzését elősegítő programokat - mondta Heizer.

A Kisebbségi Hivatal vezetője a cigányság létszáma és területi eloszlása kapcsán kijelentette: a hazai roma közösségek a legnagyobb, legerősebb és legstabilabb kisebbségi csoportokat alkotják annak ellenére, hogy a hazai kisebbségek közül általában ők élnek a legrosszabb infrastrukturális körülmények között, és körükben a legalacsonyabb az iskolázottság. Heizer szerint ez komoly kötelezettséget ró a kormányra.

A tavalyi népszámlálás nemzetiségi hovatartozást és kötődést vizsgáló adatait négy kérdés alapján vették fel a számlálóbiztosok. Ezek a nemzetiségi hovatartozásra, a kulturális kötődésre, az anyanyelvre, illetve a beszélt nyelvre vonatkoztak. A válaszadás önkéntes volt.

Közel 260 vallásba sorolták magukat a magyarok

Czibulka Zoltán, a KSH népszámlálási főosztályának vezetője ismertette a vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatokat, amelyek két héten belül jelennek meg. A statisztikákból kiderül: közel 260-féle vallásba sorolták magukat a válaszadók. A statisztikusok a legkisebb, néhány főt számláló közösségeket is felvették a kimutatásokba. Czibulka szerint mindössze egy "vallást" nem kódoltak az adatok összesítésénél: egy válaszadó kijelentette magáról, hogy erotikus tanokat hirdet, és Emanuelle-hívőnek tartja magát.

Czibulka szerint a kérdésfeltevésnél az ENSZ és az EU által közösen megfogalmazott ajánlásokat követték, ezek alapján tették fel kérdéseiket a biztosok. Az összlakosság 51 százaléka római katolikusnak vallotta magát, ez több mint 5 millió emberet jelent. 1,5 millió ember ugyanakkor úgy érezte, hogy nem tartozik egy vallási csoporthoz sem, további 1 millió pedig nem kívánt válaszolni a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésekre.

A statisztikák szerint a hazai vallásos lakosság átlagéletkora 40 év. A legöregebb vallási csoport a mindössze 13 ezer lelket számláló izraelita közösség, melynek átlagéletkora 53 év. A magukat egyik vallási közösséghez sem sorolók többsége fiatalabb, mint 29 éves, nagy többségük Budapesten és környékén lakik.