Nyilvánosságra hozhatják a kormánytagok múltját

Akár már a jövő héten kiderülhet, hogy a rendszerváltás utáni kormányok tagjai és államtitkárai körül kik működtek együtt a pártállami idők titkosszolgálataival. A bizottság MSZP-s tagja, Tóth Károly hétfőn terjeszti elő javaslatát a lista megjelentetéséről, de ehhez a vizsgálóbizottság többségi döntésére van szükség. Más formában, de az MDF is támogatja az ötletet, ha az adatvédelmi biztos szakvéleménye ezt lehetővé teszi.

A rendszerváltás utáni kormányok tagjainak és államtitkárainak titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság a jövő hét elején megkapja az irattárakból kért információkat. Mécs Imre, a bizottság SZDSZ-s elnöke közölte, hogy a Nemzetbiztonsági Hivataltól kapott levélben 9 név szerepel. Mécs a Történeti Hivataltól is kapott már információkat, ott négy emberről tudnak, akik régen kapcsolatba kerültek a pártállam titkosszolgálatával és a rendszerváltás után kormányzati szerepet vállaltak. A Honvédelmi Minisztérium még nem küldte meg a katonai titkosszolgálatok irattásából származó adatokat, de kiszivárgott, hogy feltehetőleg itt egy érintettről van szó.

Az RTL Klub Híradója úgy tudja, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal két olyan volt kormánytagot talált, akik együttműködtek a katonai titkosszolgálatokkal; egyikük szerepel a Nemzetbiztonsági Hivatal nyilvántartásában is. Hátravan még az Információs Hivatal és a Belügyminisztérium tájékoztatója is.

Összeadva eddig 14 érintett jön ki, de ez a szám feltehetőleg nem jelenti azt, hogy ennyi volt titkosszolga lett volna kormánytisztviselő az elmúlt 12 évben. Egyrészt az adatok három helyről érkeztek és ezért lehet átfedés közöttük. Másrészt a bizottság kérésére mindenkit megneveztek, aki bármilyen módon kapcsolatba került a titkosszolgálatokkal. Így lehet közöttük olyan is, akit megfigyeltek. Gyakori volt a politikai rendőrség gyakorlatában, hogy azt is feljegyezték, ha valakit eredménytelenül akartak beszerveni. És azokról sem szabad megfeledkezni, akik aláírták a beszervezési nyilatkozatot, de nem végeztek ténylegesen semmilyen ügynöki tevékenységet.

Az 1994-ben elfogadott ügynöktörvény szerint nem érintett az, akinek csak beszervezéséről van adat, de arra már nincs bizonyíték, hogy végülis dolgozott-e a titkosszolgálatnak. Az sem volt elég, ha egy jelentést találtak, de nem volt beszervezési karton. Ugyanígy szempont lehetett, ha valaki pénzt kapott. A lényeg a törvény szerint az, hogy az érintettnek legalább két ismérv szerint annak kell lennie. Ez azért alakult így, mert sok emberrel kényszerrel íratták alá a beszervezési nyilatkozatot, vagy vették rá egy jelentés megírására, esetleg kreáltak helyette iratokat. A kétirányú bizonyításnak az volt a célja, hogy a valódi ügynököket bélyegezzék csak meg. A bizottság kérdésére azonban most egy adat is elég ahhoz, hogy valaki a listára kerüljön.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK