Zónák helyett vigalmi negyed

A Belügyminisztérium koncepcióját, amelyet a prostitúció kezelésének új megközelítésére dolgozott ki, több tucat szervezetnek küldték el véleményezésre. A visszaérkezett válaszok döntő többsége a New York-i egyezmény felmondását szorgalmazza, melynek nyomán Magyarországon is létrehozhatók a nyilvánosházak.

A türelmi zónák alkalmatlanságát a prostitúció kezelésére mi sem mutatja jobban, mint az évről évre visszatérő konfliktus a mogyoródi Forma-1-es versenyek idején. Idén már a szántóföldet is védetté nyilvánította az önkormányzat. A Belügyminisztérium vezetése érezhetően eltökélte magát, hogy megoldja a problémát, s most már azt az eddig eretnekségnek tartott megoldást sem vetik el, hogy felmondjuk a New York-i egyezményt, és Magyarországon is engedélyezzék a nyilvános házak működését. A tárca által szétküldött koncepcióhoz fűzött vélemények elemzése szeptemberben várható.

A koncepciót a minisztériumok mellett megkapta az ORFK, a határőrség, a Prostituáltak Egyesülete, a közigazgatási hivatalok, a Rendőrtiszti Főiskola, a fővárosi önkormányzat, valamint számos civil és egyéb szervezet. A visszaküldött válaszok többsége az egyezmény felmondását sürgeti. A rendőrségi vezetők üdvözölnék ezt a megoldást, hiszen így ellenőrizhetőbbé válna a prostitúció és a hozzá kapcsolódó bűnözői kör. A lányok érdekvédelmét ellátó szervezet is ebben látná a probléma megoldását, sőt ők már kész tervekkel is rendelkeznek a vigalmi negyedek működésével kapcsolatban.

A Belügyminisztériumban készült 50 oldalas koncepció visszautasítja, hogy az önkormányzatok tehetetlenségüket a törvényben lévő fogalmak, mint például a prostituált, a tömeges prostitúció, értelmezhetetlenségével magyarázzák. Borai Ákos főosztályvezető-helyettes életképtelennek tarja az egyetlen, miskolci türelmi zónát, és további zónák szükségességére hívja fel a figyelmet.

A koncepció második fele a New York-i egyezmény olyan cikkeivel foglalkozik, amelyek megakadályozzák a hazai prostitúció problémájának felszámolását. Erre vonatkozik a második és hatodik cikk. Az előbbi mindazok büntethetőségéről szól, akik anyagi eszközöket szolgáltatnak, épületet vagy egyéb helyet adnak bérbe prostitúció céljára. Az utóbbi nem engedélyezi a prostituáltak regisztrálását. Borai szerint az egyezmény jogfilozófiai ellentmondást tartalmaz, mivel a jogi szabályozás elismeri a prostituáltak legitimitását, ugyanakkor elszigeteli őket. Ez, a New York-i egyezményből fakadó ellentmondás érzékelhető a magyar jogalkotásban is, ezért is minősíti számos szervezet álszentnek azt - állítja Borai.

KAPCSOLÓDÓ CIKK