Iratok a D-8-ról: viták a valódiságukról

Az egykori állambiztonságiak szerint hitelesek a D8-asról megjelentetett dokumentumok, Boros Imre, az Orbán-kormány Phare-minisztere szerint viszont hamisítványok a Népszabadságban közölt iratok, ezért pert fontolgat a lap ellen. Eddig három érintett személy neve került nyilvánosságra: Medgyessy Péter kormányfőé és az Orbán-kormány két miniszteréé, Boros Imre Phare-miniszteré és Járai Zsigmondé.

Mind Boros Imre, az Orbán-kormány Phare-minisztere, mind a Magyar Hírlapnak nyilatkozó egykori állambiztonsági vezetők pontról pontra vették át a D8-as fedőnevű szt-tisztről megjelent dokumentumokat. Boros az iratok hamisítvány volta mellett érvelt, a volt BM-esek pedig hitelessége mellett.

Munkába állás időpontja

Az Orbán-kormány Phare-minisztere szerint a hamisítás ténye magukból a másolatokból is bizonyítható. Kifejti: a kinevező iromány szerint munkába állása időpontja 1965. január 1., noha - mint írja - 1970. szeptember 15-én állt munkába.

Az állambiztonsági szervezet egykori irányítói szerint egyszerű magyarázata van annak is, miért eshetett Boros Imre munkaviszonyának kezdete a parancsban az érettségi évére. Ugyanis az egyetemi és főiskolai éveket akkor már beszámították a munkaviszonyba.

Nyugdíjba vonulás

"Egy másik iromány, amely nyugdíjba vonulásomról rendelkezik, állítólag, 1990. III. 31-es dátummal tünteti fel nevemet, édesanyám nevét, és az állítólagos fedőkódot is"- írja Boros Imre. A nyugdíjba helyező iromány, amelynek egy másolatát hozzá is eljuttatták, a nyugdíjba helyezés időpontját és az erről rendelkező parancsot ugyancsak március 31-re datálja. Jelzi, 1990. március 31-e szombatra, tehát munkaszüneti napra esett: "felettébb valószínűtlen, hogy munkaszüneti napokon személyzeti ügyekben ügyintézés folyt volna". "A nyugdíjba vonulási hamisítványról" Boros Imre azt írja, hogy sem az iraton szereplő 1990. április 1-jén, sem azóta nem részesült nyugellátásban, munkaviszonya folyamatos és fizeti a tb-járulékot. "Az állítólagos nyugdíjba helyezés időpontjában 42 éves voltam és egészséges. Nem létezett olyan indok, ami miatt nyugdíjba lehetett volna helyezni" - áll a nyilatkozatban.

A nyugállományba helyezési parancsot természetesen nem március 31-én, egy szombati napon írták alá, mert a dátum nem az aláírás időpontját jelöli, hanem a nyugállományba helyezés hatályát - mondják a volt állambiztonságiak. A dokumentumban is ez áll: "nyugállományba helyezem (...) 1990. március 31-ei hatállyal." Arra is van magyarázat, miért küldték Borost nyugdíjba egy év múlva. 1990 márciusában éppen megvolt a 25 éves munkaviszonya (1965. január 1-jétől kezdődően), a BM-nél pedig 25 év után nyugdíjazhatták a munkatársakat. A parancsban is látható, a nyugdíjazás Boros Imre "kérelmére" történt. 1990 januárjában ugyanis feloszlatták a III/III-as csoportfőnökséget, s a megmaradt III/II-es csoportfőnökségen is állomány-felülvizsgálatot tartottak, az új nemzetbiztonsági szolgálatok felállításakor megtisztították a hálózatot. Aki kérte, az is távozhatott a titkosszolgálattól.

Munkakönyvi szám

Boros Imre megemlítette azt is, hogy tévesen szerepel a munkakönyve száma is a kinevező okmányon, mivel a kinevezési parancsban szereplő munkakönyv száma nem azonos az ő egykori munkakönyvének számával. A parancsban ez olvasható: Mksz: MA-12, míg a munkakönyvének száma: W 725757.

A III-as főcsoportfőnökség egykori magas beosztású tisztjei a Magyar Hírlapnak elmondták: az "Mksz" jelölés nem a munkakönyv, hanem a munkaköri szám rövidítése. A munkaköri szám a beosztáshoz kapcsolódott, ez jelezte a fizetési kategóriát is. A kinevezési parancsban szereplő "Mksz" azt jelentette, hogy Boros az MA-12 főoperatív tisztnek megfelelő besorolásba tartozott.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK