A felnőtt lakosság túlnyomó többsége egyetért a száznapos program intézkedéseivel - derült ki a Tárki 2002 júliusában végzett Omnibusz kutatásából

Az új kormány kampányban ígért intézkedései száznapos program néven váltak ismertté. Ezen intézkedések megítélését mérte fel a Tárki 2002 júliusában a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1500 fős mintán végzett Omnibusz kutatásában.

Az egyes intézkedések igen széles körben ismertek. Közülük is kiemelkedik az egyszeri nyugdíj-kiegészítés, a közalkalmazottak béremelése, valamint a minimálbér adómentessé tétele, ezeket az intézkedéseket tíz lakosból legalább kilenc ismeri. De az egyes elemekről is tízből legalább heten-nyolcan hallottak. Legkevesebben a decemberi Orbán-Nastase-egyezség újratárgyalásáról tudtak: a válaszadók 61 százaléka hallotta, hogy a magyar-román megegyezés ismét napirendre kerül.

Az adómentes minimálbér, a kötelező két pihenőnap és a tévé-előfizetési díj eltörlése szinte az egész társadalom egyetértése mellett jöhet létre, ugyanis tízből legalább kilencen helyeslik azokat. Hasonlóan magas az egyetértési ráta azzal kapcsolatban, hogy az Országimázs Központ forrásait az ingyenes gyermekétkeztetés céljaira csoportosítsák át, ugyanakkor ebben a kérdésben már megjelenik egy 12 százalékos ellenző tábor is. A parlament hetenkénti ülésezésének visszaállításával a megkérdezettek 82 százaléka egyetért, hatoda azonban inkább nem ért vele egyet. A decemberi Orbán-Nastase-megállapodás újratárgyalásának terve esetében még inkább eltolódnak az arányok, de még itt is háromszor annyian helyeslik ezt a lépést, mint amennyien ellenzik.

Azon intézkedések esetében, amelyek bérek, támogatások, nyugdíjak összegének megváltoztatására irányultak, a következő válaszlehetőségek közül választhattak a kérdezettek: az intézkedéssel egyetért, de többet kellene rá fordítani; az intézkedéssel és a mértékével egyetért; az intézkedéssel egyetért, de kevesebbet kellene rá fordítani; nem ért egyet az intézkedéssel. Minden kérdés esetében elsöprő az egyetértők aránya, és csupán 2-6 százaléknyian vannak azok, akik egyáltalán nem értenek egyet a felsorolt kormányzati intézkedésekkel. Leginkább a kéthavi családi pótlékot támogatja a társadalom: a válaszadók 98 százaléka helyesli azt valamilyen formában. A dupla családi pótlék ötletével és összegével is egyetért a válaszadók 47 százaléka, ám csaknem ugyanennyien keveslik az erre a célra fordított összeget. Az egyszeri nyugdíj-kiegészítés terén hasonló arányokkal találkozunk: tízből négy megkérdezett fenntartások nélkül elégedett a 19 ezer forintos kiegészítéssel, kicsivel többen, majdnem minden második válaszadó azonban magasabb összegű kiegészítéssel lenne elégedett. A fenti két intézkedés esetében valamivel többen vannak a támogatás mértékét keveslők, mint az intézkedéssel minden tekintetben elégedettek. A közalkalmazotti béremelés és a felsőoktatási ösztöndíjak emelése kérdésében viszont a teljesen elégedettek aránya lényegesen meghaladja az emelés mértékét keveslők arányát. A közalkalmazottak 50 százalékos béremelését a válaszadók egyharmada kevesli, több mint fele azonban úgy elégedett az intézkedéssel, ahogyan a kormány meghirdette. A főiskolások, egyetemisták ösztöndíjának emelésével és annak 30 százalékos mértékével elégedett a válaszadók közel kétharmada, tízből hárman viszont kevésnek tartják az emelés mértékét.

A kutatás eredményeit részletesen bemutató tanulmány, a MEH megbízásából 1999 márciusa óta készült többi jelentéssel együtt letölthető a Tárki honlapjáról.