Eltörölték a természet elleni fajtalanság bűntettét

Az Alkotmánybíróság többségi határozatával megsemmisítette a büntető törvénykönyvnek a természet elleni fajtalanságra vonatkozó rendelkezéseit, mert azok a testület álláspontja szerint sértik a szexuális orientáció szerinti megkülönböztetés tilalmát. A Btk. most megsemmisített paragrafusa szerint az a 18. életévét betöltött személy, aki ennél fiatalabb, azonos nemű személlyel létesít szexuális kapcsolatot, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az Alkotmánybírósághoz forduló szervezetek, magánszemélyek és az előttük folyamatban lévő büntetőeljárást felfüggesztő bíróságok a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmába ütközőnek tartották a természet elleni fajtalanságként meghatározott magatartás bűncselekménnyé nyilvánítását. (A Btk. most megsemmisített törvényi tényállása szerint az a 18. életévét betöltött személy, aki ennél fiatalabb, azonos nemű személlyel létesít szexuális kapcsolatot, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

Az Alkotmánybíróság közleménye szerint a büntető törvénykönyv 199. paragrafusa alkotmánysértő, mert objektív ismérvek alapján nem igazolható, önkényes megkülönböztetést tesz a szexuális irányultság szerint az olyan 18 éven felüli személyek között, akik 14-18 év közötti személyekkel beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot létesítenek.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: e korosztály minden egyes tagjával szemben fennáll az állam alkotmányos kötelezettsége, hogy védelmet nyújtson a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez, így az egészséges szexuális fejlődéshez is. A testület álláspontja szerint a védelem jogi felelősségi eszközei között helye lehet a büntetőjogi büntetésnek is (például a szemérem elleni erőszak bűntette), a büntetőjog eszközei is szükségesek lehetnek annak érdekében, hogy az állam megóvja e korosztályt egyrészt a személyiségfejlődésre káros hatásoktól, másrészt a későbbi életükre kiható kockázatvállalásoktól.

Az Alkotmánybíróság közleménye szerint a törvényhozó megítélésére tartozik, hogy a büntetőjogi szabályozás megfelel-e a gyermekek védelmével kapcsolatos állami kötelezettségnek, vagy pedig vannak olyan, a fiatalkorú és a felnőtt közötti függő, alárendeltségi viszonyból adódó élethelyzetek, amelyekben a 14-18 éves korosztályokat további magatartások bűncselekménnyé nyilvánításával kell védeni a 18 éven felüliekkel létesített szexuális kapcsolatok ellen. Az Alkotmánybíróság ugyancsak alkotmányellenesnek találta a büntető törvénykönyv 200. paragrafusát, amely a természet elleni erőszakos fajtalanság büntetéséről rendelkezett.

A törvényhely megsemmisítése azonban nem jelenti az elkövetővel azonos nemű sértett sérelmére megvalósuló erőszakos fajtalanság büntethetőségének megszűnését, hanem csupán azt, hogy ezt követően a büntetőjogi felelősségre vonás a Btk. a szemérem elleni erőszakot büntetni rendelő 198. paragrafusa alapján történhet. Míg a természet elleni erőszakos fajtalanság hivatalból üldözendő bűncselekmény volt, a szemérem elleni erőszak kapcsán - az erőszakos közösüléshez hasonlóan - csak magánindítvány esetén járnak el az illetékes hatóságok.