Kuncze: Szalay továbbra is élvezi bizalmamat

Egy évtizeden keresztül együttműködött a kémelhárítással Szalay Gábor SZDSZ-es államtitkár. A politikus szóban jelentett külföldi útjairól, de senkit sem jelentett fel, és beszervezési nyilatkozatott sem írt alá. Az államtitkár pénteken vallott múltjáról, miután Mécs Imre figyelmeztette, hogy az ellenzék is tud állambiztonsági kapcsolatáról. A Gazdasági Minisztérium SZDSZ-es politikai államtitkára nem kíván lemondani. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szombaton kijelentette: Szalay továbbra is élvezi bizalmát, mert nem volt ügynök. Tóth Károly MSZP-s bizottsági tag szerint furcsa, hogy a Fidesz Szalay lemondását igen, Járai Zsigmond lemondását nem követeli.

Szalay Gábor szabad demokrata képviselő, a gazdasági tárca politikai államtitkára péntek délután beismerte, hogy 1978 és 1988 között együttműködött a kémelhárítással. Minderre azután került sor, hogy Áder János és Kövér László fideszes képviselők közölték: egy SZDSZ-es kormánytag aktáját kivették még 1995-ben a Belügyminisztérium irattárából, a dokumentumok a mai napig sincsenek meg. Kövérék azzal vádolták Mécs Imrét, hogy a kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság elnökeként elhallgatta a szabad demokrata kormánytagra vonatkozó információkat. Bár Áder és Kövér nem nevezték meg, hogy kiről van szó, Szalay azzal indokolta pénteki bejelentését, hogy Mécs figyelmeztette: az ellenzék tud állambiztonsági kapcsolatáról.

Forrás: ORIGOSzalay részletesen ismertette, hogy milyen körülmények között keresték meg a kémelhárítástól. A történet szerint 1978-ban, mielőtt munkahelyéről Togóba (Nyugat-Afrika) akarták üzleti ügyben kiküldeni, jelentkeztek nála a kémelhárítók. Alá akartak íratni vele egy beszervezési nyilatkozatot is, erre azonban Szalay nem volt hajlandó. Abban azonban megállapodott velük, hogy szóban beszámol útjairól. Elsősorban arról kellett jelentenie, hogy kikkel, milyen ügyben került külföldön kapcsolatba. Mivel a titkosszolgálatok számára - szerinte - nem voltak érdekesek beszámolói, évekig nem jelentkeztek. Néhány alkalommal azonban még a nyolcvanas évek közepén is feltűntek az életében. Utoljára 1988-ben, egy MDF-gyűlés előtt akarták rábírni, hogy tegyen jelentést az akkori ellenzékiekről. Erre nem volt hajlandó és arra sem, hogy aláírjon egy olyan nyilatkozatot, amelyben hivatalosan is megszakítja kapcsolatait a titkosszolgálatokkal. Ezt azért nem tette meg, mert nem is írt alá soha semmilyen nyilatkozatot, írásbeli jelentést sem tett az állambiztonsági szerveknek.

Szalay Gábor közölte: nem merült fel benne, hogy lemondjon államtitkári posztjáról. Közölte azt is, hogy nem lehetett aktája a BM-ben, mert soha sem jelentett írásban. Korábban Kövér László azt mondta, hogy egy SZDSZ-es kormánytagnak eltűntek az aktái 1995-ben a BM-ből, és a mai napig sem kerültek elő.

A Mécs-bizottság Szalayt nem találta érintettnek, így nem szerepelt az ügynöklistán. Tóth Károly, a testület MSZP-s tagja szerint róla és más politikusokról találtak kartont, de ez alapján nem lehetett bizonyítani az együttműködést. Hozzátette: sok esetben azért nem találtak eredeti dokumentumokat, mivel mikrofilmre vagy számítógépre vitték az adatokat. Ottjártunkor a Történeti Hivatal elnöke nem beszélt az SZDSZ-es politikus esetén eltűnt dokumentumról - említette meg a szocialista politikus, aki megjegyezte: eltűnt dokumentumot nehéz megtalálni.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szombaton az MTI-nek elmondta: Szalay Gábor nem együttműködője volt a hálózatoknak, hanem a hálózatok csapdájába került, és az ügy áldozata lett, így továbbra is élvezi bizalmát.

Kuncze Gábor emlékeztetett rá, hogy a Mécs-bizottság hat olyan  személyt talált munkája során, akiről különböző irattárakban léteztek adatok, ám hálózati tevékenységet nem végeztek, beszervezési nyilatkozatot nem írtak alá. Az SZDSZ elnöke szerint Szalay Gábor is ezek közé a személyek közé tartozott, mert nem végzett ügynöki tevékenységet.

A kormánypárti politikus kifogásolta, hogy a Fidesz a közleményeiben következetesen a Belügyminisztériumból eltűnt aktákról beszélt, miközben csak egy, személyes adatokat tartalmazó karton eredeti példánya hiányzik. Kuncze Gábor szerint ezt az iratot akkor emelhették ki, amikor az átvilágítások történtek és szerinte ez valahol ott van a Belügyminisztériumban, vagy a tárca valamelyik szervénél.

Kövér László, a Fidesz alelnöke, hétfőn meghallgatásra hívja a nemzetbiztonsági bizottság ülésére Kuncze Gábor egykori belügyminisztert, Markó Györgyöt, a Történeti Hivatal elnökét és Gondos Imrét, az átvilágítóbírák soros elnökét. Az ellenzéki politikus azt szeretné megtudni tőlük, hogy hol van az a karton, amely a Belügyminisztérium irattárából tűnt el.

Tóth Károly, az állambiztonsági múltat vizsgáló parlamenti bizottság MSZP-s tagja szerint míg Szalay Gábor SZDSZ-es politikai államtitkár esetében a Fidesz a politikus lemondását követeli, addig Járai Zsigmond jegybankelnök esetében más az ellenzéki párt reakciója. A képviselő az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: Szalay Gábor SZDSZ-es politikai államtitkár esetében a Fidesz úgy látja, zsarolhatóvá vált, ezért követelik, mondjon le, míg Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank elnökét a Fidesz nem látja zsarolhatónak, ezért nem követelik a lemondását. Tóth Károly szerint szándékos zavarkeltés folyik. A bizottság egyik esetben sem állapított meg aktív együttműködést, mivel egyetlen karton állt rendelkezésre. - Mindkét személy mondott három őszinte mondatot, és elismerte a kapcsolattartást - áll a szocialista képviselő közleményében.