Nincs egyezség a Magyar Függetlenség Napjáról

A kormánypárti oldal üdvözölte, az ellenzék a politikai erőfölénnyel való visszaélésnek, a Magyar Szabadság Napjáról szóló, tavaly elfogadott törvény felesleges hatályon kívül helyezésének nevezte a Magyar Függetlenség Napjáról szóló előterjesztést. Erről a törvényjavaslat általános vitájában esett szó kedden az Országgyűlésben.

Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára expozéjában hangsúlyozta: 1991. június 19-én hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarország területét, és úgy méltó, ha ezt a 2001-es törvényben emléknapként rögzített napot nemzeti ünneppé emelik. - Magyarország politikai, társadalmi, gazdasági viszonyaiban, nemzetközi kapcsolatai alakításában ettől a naptól vált függetlenné - emlékeztetett az államtitkár. Kitért arra, hogy a tervek között szerepel június 19. munkaszüneti nappá nyilvánítása is, ám ehhez az Országos Munkaügyi Tanács egyetértése, illetve a munka törvénykönyvének módosítása szükséges.

Avarkeszi Dezső, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy 1991. június 19-én a magyar nemzet évszázados álma valósult meg, és a függetlenség kivívásával a rendszerváltozás folyamata is beteljesült. - Történelmi fordulópont volt ez a nap, a függetlenség mindannyiunk közös értéke - fogalmazott a szocialista képviselő. Salamon László, a Fidesz vezérszónoka viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly májusban a parlament 92,4 százalékos többséggel fogadta el a Magyar Szabadság Napjáról szóló törvényt, és a kormány a mostani átnevezéssel, a tavalyi törvény hatályon kívül helyezésével a kommunista diktatúra korszakából ismert módszereket alkalmaz. Utalt arra, hogy 1989 előtt a március 15-i nemzeti ünnepből - összevonva március 21-ével és április 4-ével - forradalmi ifjúsági napokat csináltak. Az ellenzéki képviselő a diktatúra tisztára mosásának nevezte, hogy a törvényjavaslat előterjesztői között olyanok vannak, akik a pártállam idején vezető pozícióban tevékenykedtek.

Mécs Imre, az SZDSZ vezérszónoka óriási értéknek, kincsnek nevezte a függetlenség kivívását, amelyre a jövőben építeni kellene. - Jó lenne a mostani vita feszültségeit levezetni, és egy közös törvényt alkotni, amely méltó a nagy eseményhez - fűzte hozzá Mécs Imre.

Gémesi György, az MDF vezérszónoka azt emelte ki, hogy az előterjesztés elolvasásakor először a méreg, majd az elkeseredettség lett rajta úrrá. - Miért kell belepiszkítani abba, amit tavaly több mint 90 százalékos többséggel fogadott el a Ház? - tette fel a kérdést szenvedélyes felszólalásában a képviselő. Szerinte a kormány politikai erőfölényével él vissza, amikor egy tavaly óriási többséggel elfogadott törvényt most feleslegesen hatályon kívül helyez, és helyette egy másikat erőszakol át. Arra is utalt, hogy álláspontja szerint a szabadság kicserélése a függetlenségre kicsit amerikai ízű. Kompromisszumként Gémesi György azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza az előterjesztést, maradjon meg a Magyar Szabadság Napja elnevezés, és június utolsó szombatja, az eddigi emléknap váljon nemzeti ünneppé.

Szabó Zoltán (MSZP) az elhangzottakra reagálva hangsúlyozta: a szabadságot 1989. október 23-án vívták ki, de függetlenné csak 1991. június 19-én vált az ország. Salamon Lászlónak címezve megjegyezte: a Mécs Imre vezette vizsgálóbizottság azt állapította meg, hogy a jelenlegi ellenzék soraiban lényegesen többen szolgálták ki a diktatúrát.

A kormánypártok és az ellenzék között esetleg létrejövő kompromisszum érdekében szerda délutánra halasztotta a parlament kedd esti ülését vezető elnök a Magyar Függetlenség Napjáról szóló előterjesztés általános vitájának lezárását. A vitában a szabad demokrata Mécs Imre állt elő azzal a javaslattal, hogy az általa szükségesnek vélt konszenzus kialakulása érdekében ne a keddi ülésnapon zárják le az előterjesztés általános vitáját. A kezdeményezést valamennyi frakció támogatta.