Záróra a bangkoki magyar étteremben

Felszámolják az Agrár-piacfejlesztési Kereskedelmi és Szolgáltató (AP) Kft.-t, az annak idején nagy port kavart, Budapest nevű bangkoki magyar éttermet tulajdonló thai-magyar vegyes vállalat 30 százalékos tulajdonosát. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Agrármarketing Centrum (AMC) Kht.-je által 2000-ben alapított, azóta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatala (KEHI) által is vizsgált kft. az utóbbi időben veszteséges volt, ügyvezetője pedig elérhetetlen - írja a Napi Gazdaság.

A Thaiföld fővárosában 2000. július 2-án megnyitott bangkoki magyar étterem veszteségesen működik, az éttermet üzemeltető vegyes vállalatban 30 százalékban tulajdonos Agrár-piacfejlesztési (AP) Kft. ellen pedig felszámolási eljárást kezdeményeztek magyarországi beszállítói - mondta a lapnak Kovács Barnabás, az AP többségi tulajdonosa, az AMC Kht. ügyvezetője. Kovács azonnal le is szögezte: az AMC Kht. semmilyen módon nem vett részt az AP Kft. működésében.

A hárommilliós jegyzett tőkéjű AP Kft.-nek már az indulása sem volt felhőtlen: az AMC alapította 95 százalékos tulajdonrésszel, kisebbségi tulajdonosa pedig az a Konzervipari Kutató-Fejlesztő és Minőségvizsgáló Kft. lett, amelynek budapesti, Földváry utcai székhelyére annak megalakulásakor, 2000. június 2-án bejegyezték az AP székhelyét is.

A NAPI Gazdaság sem akkor, sem később nem tudta elérni e címen az AP-t, a konzervipari kutatóban is csak annyit közöltek, hogy az ügyvezető "néha feltűnik az ide érkező levelekért". A 2001. július 27-étől AP-ügyvezető Panyi Ottó mobiltelefonja pedig tegnap is ugyanúgy ki volt kapcsolva, mint az utóbbi időben általában. Még az AMC új vezetője, Kovács Barnabás sem tudta őt elérni. Annyit tud róla csupán, hogy orvosi kezelés miatt betegállományban van.

Kovács szerint a kft. működését már a KEHI is vizsgálta, a működéséről készült vizsgálati jelentés azonban titkos, az ügyről a Miniszterelnöki Hivatalban sem tudtak tájékoztatást adni. Az AMC-t vizsgáló KEHI-jelentés nyomán a Népszabadság értesülése szerint büntetőfeljelentést tesz az agrártárca vezetése.

A bangkoki magyar étterem fél év múltán megfelelően működött, s a magyar fél akkor úgy vélte, hogy az éttermet tulajdonló részvénytársaságban kisebbségi tulajdonrészt biztosító, addig befektetett 40 millió forint akár egy év alatt megtérülhet, miután a vendéglőnek helyet adó épület földszintjén egy thai étterem is üzemelt, s annak haszna is a vegyes vállalatnál csapódott le. A vállalkozást viszonylag gyorsan hozták létre, az étterem nyitása alig néhány héttel követte a befektetési ötletet.

Bercsényi László, az AMC akkori ügyvezető igazgatója már 2001-ben 5-6 új magyar étterem nyitásával számolt, elsősorban európai fővárosokban, 300-400 millió forint költséggel. A nyereségorientált külföldi magyar éttermeket az AMC-sek nem franchise-rendszerben, hanem magyar üzemeltetővel, egységes arculattal javasolták kialakítani, s az Országimázs Központban is hasonló "éttermes" ötleten gondolkodtak (NAPI Gazdaság, 2000.
november 28., 10. oldal).

Az éttermek külföldi nyitása kapcsán az a megoldás is szóba került, hogy az állam tulajdonrészt szerez bennük, majd a nyereséges időszakban a többi tulajdonos ezt kivásárolja; ez a szisztéma már sikeresen működött az Új Kézfogás Alapítvány esetében. A bangkoki magyar étterem - illetve az azt tulajdonló vegyes vállalat - magyar tulajdonrésze is eladó lesz hamarosan az AP Kft. felszámolása következtében, bár az eljárás még nem indult meg.

A Fővárosi Bíróságon nem adtak tájékoztatást a felszámoló személyéről, az IM Céginformációs Szolgálata pedig még nem értesült arról, hogy a cég felszámolása ügyében döntés született volna. Kérdés, hogy ki figyel föl majd a felszámolási közleményre, illetve, hogy a thai tulajdonos esetleg akarja-e az éttermet magyar tulajdonos nélkül üzemeltetni.

(OS)

KAPCSOLÓDÓ CIKK