Elfogadhatatlannak tartják jelenlegi formájukban a kormány által benyújtott ügynöktörvényeket az ellenzék pártok. Szerintük az előző rendszer állambiztonsági szerveivel együttműködőket ki kell zárni a közéletből. A kormánypártok szerint a törvényjavaslatok jók, bár azt elismerték, hogy sok alkotmányossági aggályt el kell még oszlatni. Bárándy Péter igazságügyi miniszter kijelentette: a tervezetek elfogadása után sem lesz politikai boszorkányüldözés.

Szerdán megkezdte a parlament a kormány által benyújtott átvilágítási és a Történeti Hivatalt felváltó levéltár felállításáról szóló törvényjavaslat közös vitáját. Bárándy Péter igazságügyi miniszter bevezetőjében elmondta: a kormány célja az, hogy információs kárpótlást nyújtson a közvéleménynek. Bárándy szerint az új törvényekre azért van szükség, mert az 1994-ben elfogadott átvilágítási törvény nem érte el célját. A tervezetek feladata, hogy a közszereplők átvilágítása után lehetőséget adjanak a választóknak arra, hgy felelősen tudjanak dönteni - mondta.

Bárándy felszólalásában ugyanakkor utalt arra, hogy a törvényjavaslatok nem tökéletesek, több alkotmányossági aggályt és ellentmondást kell még eloszlatni elfogadásukig. Idézte a törvény véleményezésével megbízott Sólyom-bizottság jelentését, ami szerint több jogértelmezési probléma is felmerülhet a javaslatokkal kapcsolatban. A miniszter ugyanakkor elismerte azt az ellenzék által korábban hangoztatott véleményt, hogy minden történet egyedi, ezért ügynök és ügynök között különbséget kell tenni. Bárándy leszögezte: a törvény elfogadása után sem lehet politikai boszorkányüldözés.

Dávid Gyula, az MSZP vezérszónoka, a Mécs-bizottság tagja szerint a törvényjavaslatok összeállítását nehezíti, hogy nemzetbiztonsági érdekeket is figyelembe kell venni. Dávid elismerte, hogy a törvények elfogadása esetén személyiségi jogok is sérülhetnek, véleménye szerint azonban csak a helyes arány megtalálásával lehet lezárni a kérdést.

Demeter Ervin egykori nemzetbiztonsági miniszter, a Fidesz vezérszónoka szerint a javaslatok legnagyobb gyengéje, hogy nem határolják el egymástól elég élesen a megfigyelteket és az együttműködőket. Demeter szerint a Mécs-bizottság munkája előrevetíti, hogy mi lesz, ha a parlament elfogadja a javaslatokat. A politikus kifogásolta, hogy az új törvény csökkentené a felelősök körét, mert nem tartoznának a hatálya alá a karhatalmi szervek tagjai és azok, akik a jelentéseket olvasták.

Demeter kijelentette: következményekkel kell járnia a korábbi állambiztonsággal való együttműködésnek és a következménynek arányban kell állnia az együttműködés mértékével. A két törvényjavaslatból a jelenlegi formában csak a nyilvántartási szám maradhat meg - jelentette ki Demeter.

Demeter szerint már az 1994-es átvilágítási törvény elfogadásakor az lett volna a parlament feladata, hogy a korábbi állambiztonsági szervekkel együttműködő személyeket kiszorítsa a közéletből. Az első átvilágítási törvény legnagyobb gyengéje az volt, hogy nem voltak kötelező érvényű következményei. Demeter szembeállította ugyanakkor az 1994-es törvényben szereplő jogorvoslat lehetőségét a Mécs-bizottság által követett gyakorlattal, mert szerinte a testület munkája során ártatlan emberek neve is nyilvánosságra kerülhetett.

Fodor Gábor, az SZDSZ vezérszónoka kijelentette: a törvényjavaslatok a múlt feltárásának lehetőségét teremtik meg. Fodor szerint jelentős fordulat a korábbiakhoz képest, hogy a tervezetek az áldozatok szempontjait helyezik előtérbe. Fodor úgy vélte, hogy az iratmegsemmisítések nem változtatnak jelentősen a helyzeten, mert a cél az, hogy a rendelkezésre álló információkat megismerhesse a közvélemény.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke a törvényjavaslat sem formailag, sem tartalmilag nem tartja elfogadhatónak. Dávid szerint is következményekkel kell járnia a korábbi állambiztonsági szervekkel való együttműködésnek. A pártelnök is úgy vélte, hogy ha a javaslatokat mai formájukban fogadja el a parlament, akkor sok ártatlanul meghurcolt ember személyiségi jogai sérülhetnek és annak a veszélye is fennáll, hogy újra megvádolják őket. A múlt nem lesz megismerhető attól, hogy az adatok nyilvánosak lesznek - mondta Dávid.

Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke a hosszú hozzászólásokra hivatkozva a következő ülésnapra halasztotta a további vitát.