Magyarországon is bevezethetik - angolszász mintát követve - az óvadékrendszert jövő júliustól. A tervezett törvény lényege egyszerű: akinek van pénze, szabadon védekezhet, és ha betartja az előírt szabályokat, az eljárás végén visszakapja a pénzét, függetlenül az ítélettől. A passzusra valószínűleg nem a társadalmi igény miatt van szükség.

A Rendőrtiszti Főiskola büntetőjogi tanszékének vezetője, Chwala Tamás alezredes szerint a büntetőeljárási törvény tervezett módosítása eredményezhet némi társadalmi ellenérzést. Már előadásain is megfigyelte, hogy a hallgatók gyakran felvetik a pénz és a szabadság közötti párhuzamokat. A tanár szerint az óvadék tökéletesen alkalmazható, illeszkedik az igazsászolgáltatás rendszerébe, de nem valószínű, hogy elnyeri a közvélemény szimpátiáját.

Hegedűs László ügyvéd szerint a tervezett változtatások nagyon jelentősek, és már évekkel ezelőtt végre kellett volna hajtani őket. "Véleményem és legtöbb kollégám véleménye szerint az előzetes letartóztatások 90 százaléka teljesen felesleges, ezért az óvadékrendszer fontos eleme lehet a demokráciának." A társadalmi ellenérzéssel kapcsolatban - miszerint a pénzért kiváltott szabadság a gazdagok kiváltsága - megjegyezte, hogy addig nem lehet tárgyilagosan megítélni az igazságszolgáltatás "enyheségét", amíg valaki a saját bőrén nem tapasztalja.

A Fővárosi Bíróság sajtóreferense, Sándor Zsuzsa bíró reményei szerint nem lesz társadalmi ellenérzés, ugyanis ahhoz is érdek fűződik, hogy ne legyen ennyi ember előzetes letartóztatásban, ne legyen ilyen irányú szociális egyenlőtlenség.

Soós László, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője korábban elmondta, hogy a módosítás szerint óvadékot csak az fizethet majd, aki nyolc évnél rövidebb büntetésre számíthat.

Az origo kérdésére Sándor Zsuzsa elmondta, hogy a bűncselekmények közül nyolc évnél többel bünteti a törvény például a hazaárulást, kémkedést, terrorcselekményt, emberrablást. Nyolc évnél kevesebbet kap, aki például rablást, súlyos testi sértést, halált okozó testi sértést követ el.