Tehergépkocsikkal, személyautókkal és mezőgazdasági erőgépekkel foglalták el a Jászladányt Jászkisérrel összekötő út másfél kilométeres szakaszát a jászladányi Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola bezárása ellen tiltakozó szülők. A négyórás demonstráción 65 járművel több mint százan vettek részt. Az alapítványi iskola csaknem két éve húzódó ügye miatt az érintett szervek intézkedéseket sürgetnek.

Az alapítványi iskola mellett kitartó szülők azért tiltakoztak, mert nem fogadják el, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal augusztus 30-án kelt döntésével visszavonta a "fizetős" oktatási intézmény működési engedélyét, így az érintett 210 gyermek - közöttük 27 roma származású - összesen egy napot járhatott ebbe az iskolába.

A havonta 3000 forint tandíj megfizetését vállaló szülők sérelmezik, hogy nem élhetnek a törvény által biztosított szabad iskolaválasztási jogukkal. A tüntetők célja, hogy jövő év szeptemberéig valamennyi akadály elháruljon az alapítványi iskola megnyitása elől. A tiltakozók azt javasolták a helyi kisebbségi önkormányzatnak, hogy kezdeményezzék az úgynevezett felzárkóztatási program hivatalos beindítását.

A helyi cigány önkormányzat viszont az iskola beindítása ellen azzal érvelt, hogy az alapítványi intézmény kirekesztő jellegű, és további hátrányt okoz azoknak a roma gyerekeknek, akiknek a szülei nem tudják megfizetni a tandíjat, és a véleményüket sem kérte ki a települési önkormányzat.

A tüntetők mindaddig folytatják demonstrációikat, amíg nem kapnak kellő garanciát arra, hogy ebben az átmeneti időszakban a gyermekeik békességben, napi atrocitások nélkül tanulhassanak a faluban - hangzott el a megmozduláson. 

A település neve először 2000-ben került a média középpontjába. Az akkori hírek szerint a jászladányi romákat egy csuklyásokból álló csoport támadta és verte meg. A Jászberényi Rendőrkapitányság négy támadás miatt indított eljárást. Mint kiderült, a romák nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. Az atrocitásokat követően nem sokkal a kisebbségi önkormányzat vezetője bejelentette: sztrájkolni fognak a cigánytelep mellett lévő szemétdomb miatt. Kállai szerint a romák félnek a fertőző betegségektől, és többen szenvednek hepatitis B-ben. A falu roma és nem roma lakosai között egyre jobban kiéleződött az ellentét.

A történet szerves része még az úgynevezett táblaügy. A helyi cigány kisebbségi önkormányzat 1999-ben egy Cigány Önkormányzat Jászladány feliratú táblát helyezett el a hivatal épületén. Ezt a táblát a helyi önkormányzat vezetője levetette. Mondván: a tábla jogsértő, mert nem szerepel benne a kisebbségi szó. A kisebbségi ombudsman állásfoglalása szerint a kisebbségek saját maga határozzák meg saját nevüket, szimbólumukat vagy akár címerüket is. Az ombudsman több esetben figyelmeztette a polgármestert, hogy a hivatal jogszerűtlenül járt el, de mivel az ombudsmani ajánlások nem kötelező érvényűek, azokat a polgármesteri hivatal nem vett figyelembe.

A vitatott céllal létrehozott alapítványi iskola működési engedélyét a település jegyzője annak ellenére kiadta, hogy a közigazgatási hivatalnál vizsgálat folyt az ügyben. Az iskolában megkezdték a tanítást, amit egy nappal később be is kellett szüntetniük, mivel a Megyei Közigazgatás Hivatal visszavonta a jászladányi alapítványi iskola működési engedélyét. Az engedélyt azért vonták vissza, mert az önkormányzat úgy adta bérbe a települési általános iskola tantermeinek részét a magániskolának, hogy ehhez nem kérte a helyi cigány önkormányzat beleegyezését. A kisebbségi önkormányzat szerint az iskola - mivel a tandíj miatt nem járhattak oda a kevésbé tehetős cigánycsaládok gyerekei - kirekesztő jellegű. Ezt az álláspontot képviseli a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az Oktatási Minisztérium is.

Az alapítványi iskola megszűnésével a gondok megmaradtak, mert a települési és az alapítványi iskola diákjai továbbra is - igaz, most már egy épületen belül -  külön csoportokban, osztályokban tanulnak. A kisebbségi önkormányzat vezetője szerint a kirekesztés továbbra sem szűnt meg. A hatályos törvények szerint az osztályok elosztását az iskola igazgatója határozza meg, ebbe még az Oktatási Minisztérium sem szólhat bele. A tárca a közeljövőben átvilágítaná az összes jogszabályt, hogy a jövőben semmilyen érv alapján ne lehessen szétválasztani a tanulókat.