Az átvilágítás volt a fő téma az Országgyűlés mai vitanapján

Vágólapra másolva!
Az Országgyűlés szerdán lezárta az Állami Számvevőszék 2001. évi tevékenységéről, valamint a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 1997., 1998., 1999., 2000. és 2001. évi tevékenységéről szóló beszámolók, illetve a hozzájuk kapcsolódó határozati javaslatok, továbbá az átvilágítási előterjesztések általános vitáját.
Vágólapra másolva!

Az Állami Számvevőszék tevékenységéről szóló expozéjában Kovács Árpád elmondta: szükséges, hogy a számvevőszéki ellenőrzések lehetőségét kiterjesszék a végső felhasználóig, ennek hiányában ugyanis a közpénzek, a közvagyon hasznosításának fokozatosan egyre nagyobb hányada kerülhet ki az ellenőrzés hatálya alól. Az ÁSZ elnöke hiányosságként jelölte meg, hogy a választási eljárásról szóló törvény nem határozza meg a választási költség és azon belül a dologi költség fogalmát, a költségvetési támogatás kifizetőhelyét. A frakciók egyöntetűen dicsérték az Állami Számvevőszék tevékenységét.

A kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt szóvá tették, hogy az Állami Számvevőszék minden évben számos javaslattal fordul az Országgyűléshez, azonban ezeknek csak mintegy feléből születik törvénymódosítás. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a számvevőszék javaslatai a közpénzek felhasználásának hatékonyabb ellenőrzését szolgálják, ezért azokat minél hamarabb jogszabályba kell iktatni. Egyetértés volt azzal kapcsolatban is, hogy biztosítani kell a megfelelő anyagi forrásokat az Állami Számvevőszék számára.

Dorogi Sándor, az MTI elnöke az intézmény ötéves tevékenységét ismertető expozéjában utalt arra, hogy a Magyar Távirati Iroda Rt.-nek az Országgyűlés a tulajdonosa, de ezt az elmúlt években a hírügynökség "nem mindig érzékelte". Az elnök szólt arról, hogy az MTI Rt. fontos szerepet tölt be a magyar tömegtájékoztatásban, a nemzeti hírügynökség a legnagyobb nyilvános információgyűjtő és terjesztő szervezet, amely naponta 600-800 hírt, 100-150 fotót juttat el előfizetőihez. - Az MTI Rt. az elmúlt öt évben minden esztendőben eredményes volt - tette hozzá az intézmény vezetője. A Magyar Távirati Iroda Rt. működésével foglalkozó felszólalások főleg a jogi szabályozás hiányosságát és az Országgyűlés tulajdonosi feladatainak elmulasztását érintették; a szónokok a határozati javaslat elfogadásában egyetértettek.

Az átvilágítási törvényjavaslatok általános vitájában a szocialista képviselők a jelenlegi nemzetbiztonsági szolgálatok működésének védelmére és az átvilágítandók körének szűkítésére hívták fel a figyelmet, az ellenzék pedig az elmúlt rendszerben megfigyeltek kárpótlását sürgette, illetve négypárti konszenzussal megalkotott új előterjesztés benyújtását kezdeményezte.

Tóth András (MSZP) azt mondta: az eredeti szándékok ellenére nem sikerült Medgyessy Péter állambiztonsági múltjából tartós politikai botrányt keverni. Kitért arra, hogy az MSZP meggyőződése szerint - alkotmányossági és racionális megfontolások alapján - szűkíteni kell az átvilágítandók körét.

Kékkői Zoltán (Fidesz) kijelentette: a közéletet a volt titkos állományú tisztektől meg kell szabadítani, és mindenki számára elérhetővé kell tenni a titkos pártállami aktákat. Ugyancsak követelte, hogy a megfigyeltek kártérítést kapjanak.

Herényi Károly (MDF) álláspontja alapján a beterjesztett javaslatok egyáltalán nem szolgálják a probléma megoldását, inkább a válságot súlyosbítják tovább. Az MDF nevében azt tanácsolta, hogy a javaslatokat vonják vissza és négypárti konszenzus kialakításával terjesszenek be újat.

Mécs Imre (SZDSZ) felszólalásában a múlt hiteles feltárásának, az iratok kutathatóságának fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, ma már nem a személyek érdekesek, hanem az, ahogyan az állambiztonsági szervek működtek.