Az úttörők lemondanak Csillebércről

Valószínűleg sikerül peren kívül megegyeznie a Magyar Úttörők Szövetségének és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumnak a csillebérci volt úttörőtáborról. Az úttörők ugyanis felajánlották az ifjúsági tárcának, hogy átadják a tábort, ha azt a későbbiekben gyerektáboroztatásra használják.

Ismét elhalasztotta a döntést a Fővárosi Bíróság a csillebérci táborért indított, évek óta húzódó perben. Az eljárást még Deutsch Tamás korábbi ifjúsági- és sportminiszter indította több mint két évvel ezelőtt, mert szerinte nem az úttörőket illeti a csillebérci gyerektábor tulajdonjoga, hanem a magyar államot.

Mivel a felperes magyar állam jogi képviselője nem jelent meg pénteken a bíróságon, így érdemi tárgyalás sem tartottak. Emellett a Magyar Úttörők Szövetségének vezetője bejelentette, hogy tárgyalnak Jánosi György ifjúsági- és sporminiszterrel a tábor átadásáról. A magyar államot ugyanis az ügyben a Gyermek- Ifjúsági- és Sportminisztérium képviseli.

Az úttörők - annak ellenére, hogy korábban ragaszkodtak a területhez - most mégis lemondanának Csillebércről, ha a GYISM ifjúsági célokra, gyerektáboroztatásra használná a területet. Az úttörők szerint valószínűleg sikerül peren kívül megegyezni az ügyről.

Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke, korábbi sportminiszter az [origo]-nak az úttörők szándékával kapcsolatban azt mondta: az életben előbb-utóbb győz az igazság, jelen esetben ez azt jelenti, hogy a tábor az államé lesz. Ugyanakkor fontos kérdés, hogy amennyiben születik megállapodás Csillebércről, annak részleteit hozzák nyilvánosságra. Deutsch szerint ugyanis fontos tudni, milyen feltételekkel adnák át az államnak a tábort - "nehogy többe kerüljön a leves, mint a hús"- mondta. Gyürk András, a Fidelitas elnöke a tervezett egyezség miatt levélben kért tájékoztatást Medgyessy Péter miniszterlenöktől arról, pontosan milyen peren kívüli egyezség készül.

A több mint két éve húzódó eljárásban az állam mint felperes a csillebérci egykori úttörőtábor tulajdonjogát vitatta. A Deutsch vezette tárca korábban azzal érvelt, hogy szabálytalanul jutott hozzá a területhez még 1989-ben az úttörőszövetség. Ezért azt kérik a bíróságtól, mondja ki a tábor tulajdonjogát az úttörőknek ajándékozó szerződés érvénytelenségét. Az úttörők szerint viszont szabályosan jutottak a táborhoz: a KISZ még hivatalos megszűnése előtt néhány nappal ajándékozta nekik az ingatlanokat.

Az ajándékozási szerződés azért vitatható, mert a KISZ már kimondta feloszlását. A KISZ hivatalos megszűnését kimondó határozat után adta az úttörőknek a tábort, de még azelőtt, hogy az ifjúsági szervezet megszűnése jogerőre emelkedett volna.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium előző vezetése március elején kérte a bíróságtól, hogy vegye fel a bizonyítékok közé azt a hanganyagot, amely a KISZ utolsó ülésén hangzott el. Pénteken a korábbi elképzelések szerint ezekről a kazettákról beszéltek volna a peres felek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK