Félmilliárd forinttal nem tudnak elszámolni a Bánk bán és a Hídember című filmek készítői. A Hídemberrel kapcsolatban a vizsgálatok 185 millió forint elköltését kifogásolták. A produkció összesen 2,2 milliárd forintba került, egyelőre nincs meg a végleges költségvetés. A kulturális tárca a Bánk bán operafilm költségeinek vizsgálatakor megállapította, hogy a produkció 717 milliós összköltségéből  213 millió forintnyi kiadás nem megalapozott. Az In-Forrás Kht.-nál újabb érthetetlen költekezések nyomaira bukkantak.

Lezárult a Hídember című film vizsgálata. Keller László közpénzügyi államtitkár beszámolója szerint összesen 2,2 milliárd forintot költöttek állami pénzből a történelmi film elkészítésére. A stáb azonban közel 187 millióval nem tudott elszámolni, ráadásul nincs meg a film végleges költségvetése sem.

Hat, különböző - mindig egyre nagyobb összegről szóló - költségvetés készült a Hídemberre. Az első terv szerint 1,5 milliárd, a hatodik alapján már 2,218 milliárdba került a produkció. Ezt a végleges, hatodik költségvetést a kormányzati ellenőrzés során sehol sem találták meg, csak a még 2 milliárdról szóló ötödik változatot.

A vizsgálatok során az is kiderült, hogy a filmet először döntően magánpénzből készítették volna, az állam a költségek alig egyharmadát vállalta volna át. Időközben azonban döntés született arról - az NKÖM előző vezetésének határozata alapján - hogy százszázalékig állami finanszírozású lesz a produkció. Közbeszerzései pályázatot azonban ezek után sem írtak ki minden idők legdrágább magyar filmjére.

A Hídember mellett az Ezüsthajó Kft. által készített Bánk bán operafilm költségvetésének átvilágítása is elkészült. E szerint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 213 millió forint produkciós költséget nem fogadott el jogosnak a film elszámolásából. Így a készítőknek egy hetet adott a kulturális tárca arra, hogy a vitatott költségtételekkel elszámoljanak. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a minisztérium azonnali beszedési megbízással érvényesíti követelését, és ha ez sem vezetne eredményre, megteszi a szükséges jogi lépéseket - olvasható az NKÖM közleményében.

Eredetileg tavaly áprilisi, de többször módosított szerződés alapján a tárca 767 millió forinttal tervezte támogatni a Bánk bán című filmet. Az összegből 647 millió forintot folyósított a minisztérium a gyártás során, majd az Ezüsthajó a film elkészítését követően 717 millió forintos kiadásról nyújtott be számlákat.

A forgatás költségeit szakmai szempontból mindvégig a MOKÉP Rt. vizsgálta, a pénzügyi ellenőrzést pedig a minisztérium korábbi vezetése által megbízott független pénzügyi revizor végezte. Ezen túlmenően Görgey Gábor kulturális miniszter ez év júliusában három ismert gyártási szakértőt is felkért a vizsgálatokban való részvételre.

Az, hogy történt-e visszaélés, csak a részletes számlák leadását követően derül ki. A vizsgálatok megállapításai szerint ugyanis egyes kifizetések indoka nem ellenőrizhető, a költségek számos esetben nem indokoltak, és bizonyos munkák költségei szakmailag nem fogadhatóak el - áll a tárca közleményében.

A két nagyszabású állami film mellett folytatódott a vizsgálat a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában lévő, állami pénzből működő In-Forrás Kht.-nál is. Az ellenőrzés során kiderült, hogy Kornya László volt ügyvezető igazgató három ember megvendégelésére 465 ezer forintot költött. A három vendég Stumpf István volt kanceláriaminiszter, Sík Zoltán egykori informatikai kormánybiztos és Tóth Zsolt, Stumpf kabinetfőnöke volt. Alkalmanként 20-50 ezer forintért ebédeltette-vacsoráztatta meg őket. A volt ügyvezető állításának ellentmondanak azonban Stumpf István korábbi hivatalos programjai. Több Kornya által megadott és a számlákon szereplő időpontban, amikor Stumpf minisztert egy budapesti étteremben látta vendégül a volt ügyvezeteő, a miniszter külföldön volt.

A korábbi vizsgálatok során az is kiderült, hogy a cég négy hónap alatt 27 millió forintért bérelt irodát a belvárosban. Az egykori ügyvezető, Kornya László munkáltatója engedélye nélkül két orvosi rendelőben is folytatott magánpraxist, holott fizetést is kapott. Az ügyvezető hét hónap alatt 389 ezer forintot költött üzemanyagra és 1, 4 millió forintért telefonált mobil készülékéről.

Az In-Forrást 2001 júliusában alapította a Miniszterelnöki Hivatal 500 milliós alaptőkével, a Széchenyi-terv munkafejlesztésre vonatkozó stratégiájának végrehajtására. A kht. gazdálkodása miatt Keller László közpénzügyi államtitkár szeptemberben tett feljelentést, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága pedig sikkasztás alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást.