EU-csatlakozás: csökken a parlament szerepe

Magyarország EU-s csatlakozása esetén sok olyan kérdésben is az országon kívül, Brüsszelben hozzák majd meg a minket is érintő döntéseket, amelyekről korábban Budapesten határoztak. Csökken majd a parlament jelentősége, csakúgy mint sok minisztériumnak, vagy éppen a Magyar Nemzeti Banknak és más nemzeti intézményeknek.

Magyarország uniós integrációja során bizonyos hatásköröket átenged majd az EU részére, amelyeket a tagállamokkal közösen gyakorolhat majd - ennek alkotmányos alapjait biztosítja a héten a parlament elé terjesztett alkotmánymódosítás. Az átengedett hatásköröket nemzetközi szerződések rögzítik, ilyen például az unió alapító szerződése, vagy a legújabb bővítést lehetővé tevő nizzai szerződés. 

Az EU által alkotott közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, az Európa Parlament által hozott jogszabályokat Magyarországon sokszor meg sem kell erősíteni majd, mert automatikusan életbe lépnek. Az egyes hatáskörök (nemzetközi szerződések alapján) átengedésével csökken majd a magyar parlament szerepe, mert sok területen a döntést és a jogszabályokat az EU-ban hozzák majd meg a tagállamok képviselői. Ezzel sok kérdés kikerül a magyar Országgyűlés hatóköréből.

Mezőgazdaság

Csökkeni fog a hazai Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium jelentősége is, mert az agrárrendtartás, a teljes agrárpiaci szabályozás az EU-hatáskörébe fog tartozni. Az EU bizottsága dönt egységesen az agrártámogatásokról, a terménykvótákról, amelyek majd a magyar termelőkre is vonatkozni fognak Magyarország csatlakozása után.

Külkereskedelem, vám, versenyjog

A vámpolitika is kikerül a nemzeti hatáskörből, mivel - a külkereskedelmi politikához hasonlóan - a vámokat is Brüsszelben határozzák meg, csakúgy mint a versenyjogi szabályozást.

Szabványügy

Az egyik legjellemzőbb brüsszeli hatáskör a szabványügy: az egységes Európa egységes szabványainak érdekében mindennek a szabványát az EU határozza meg, és nem a nemzeti kormányok vagy parlamentek.

Monetáris politika

Ha Magyarország az Euró-övezetnek is tagja lesz - ez néhány évvel a tagság megszerzése után valószínű -, akkor a Magyar Nemzeti Bank pénzkibocsátási joga megszűnik, a fizetőeszköz értékállóságának védelmét az Európai Központi Banknak kell óvnia, csakúgy mint a pénzforgalom szabályozását, ami a forint esetében jelenleg a jegybank feladata. Az Euró-bankjegyeket sem Magyarországon nyomják majd, csak érmeverésre lesz lehetőség, amelynek egyik oldalát gesztusként az adott tagállam tervezheti.

Munkaerőpolitika, menekültügy, migráció

A munkaerőpolitikáról is az Európa Bizottságban döntenek, közös a szociálpolitika és a nizzai szerződés után a bevándorláspolitikában, a menekültügy és migráció kérdésében, valamint a vízumpolitikában sem lehet eltérés a tagállamok között.

Határőrizet

Magyarország EU-s határainál nem lesz hagyományos ellenőrzés, míg a külső határok őrzése nem csak az érintett tagállam dolga, hanem közös feladat, amelynek során a Schengeni-egyezmény kritériumainak kell megfelelni.

Az Európai Unió integrációjának további mélyülése során - várhatóan hatalmas vitákat követően - még több hatáskör (közös hadsereg, rendőrség stb.) kerülhet majd a tagállamok kormányaitól, nemzeti intézményeitől az EU-hoz. 

Előző
  • 1
  • 2
Következő