Dél-Dunántúl

Ebbe a legkisebb lakosággal rendelkező régióba Baranya, Somogy és Tolna megye tartozik. Bár a térség a legtöbb tekintetben az országos középmezőnyben helyezkedik el, statisztikai mutatói pedig az országos átlag körüliek, több területen is nagy a lemaradása az ország többi részéhez viszonyítva. Ennek a régiónak a legkisebb a tőkevonzó ereje, itt a legfejletlenebb a gázvezeték-hálózat. Kedvezőtlen a foglalkoztatási összetétel is, a munkanélküliségi ráta pedig magas.

A dél-dunántúli régió területe közepes, 14 200 négyzetkilométer. Ennek ellenére lakossága és népsűrűsége a hazai nagytérségek közül a legalacsonyabb. Mindössze 974 800-an laknak ebben a régióban, az átlagos népességeloszlás pedig 69 fő négyzetkilométerenként.

Népességi statisztikák

A népességi statisztikákat tekintve Dél-Dunántúl némileg elmarad ugyan az országos értékektől, összességében azonban az országos átlag közelében helyezkedik el. Az 1000 lakosra jutó élveszületések aránya 9,6 (országosan 9,7), a halálozások aránya pedig 14 ezrelék (az átlag 13,5). Ez viszonylag nagy arányú népességfogyást jelent az ország több részével összehasonlítva. A születéskor várható élettartam 71 év, ami szintén elmarad az országos átlagtól (71,6).

Gazdasági statisztikák

Gazdasági teljesítőképességét tekintve szintén az országos középmezőnyhöz tartozik a Dél-Dunántúl. Az egy főre jutó GDP az országos átlag 74,8, a bruttó jövedelem pedig 92,6 százaléka. Ezzel a régió a negyedik az ország hét nagytérsége közül. Rendkívül alacsony ugyanakkor az országrész tőkevonzó ereje. Az egy főre jutó külföldi tőkebefektetés mindössze az országos átlag 18,5 százaléka, ami a legalacsonyabb hazai összehasonlításban.

Infrastruktúra, közművek és egészségügy

A térség közlekedése közepesen fejlett, igaz mindössze 18 kilométer autópálya van ebben a régióban. A teljes úthálózat hossza 4331 kilométer. Az összes közlekedési útvonal 30,6 százaléka országos közút, ami némileg elmarad az országos átlagtól (32,6).

A vezetékes vízellátásba bekapcsolt lakások aránya magas, 93,7 százalék, ami meghaladja az országos értéket (92). A szennyvíz-csatornahálózathoz viszont csak a háztartások 46,4 százaléka van csatlakoztatva, ami elmarad az átlagtól (51). Ebben a térségben a legrosszabb a gázellátás. Mindössze a lakások 53,2 százalékába jut el a vezetékes gáz, ami közel 20 százalékkal marad el az országos értéktől.

Alacsony lakosságszámának köszönhetően viszonylag fejlett ugyanakkor a térség egészségügyi ellátása. Az egy háziorvosra jutó lakosok aránya mindössze 1784, ami a legalacsonyabb az országban. A 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma (80,6) elmarad ugyan az országos átlagtól (83,2), mégis ez a harmadik legmagasabb érték. Az ugyanennyi lakosra jutó orvosok száma pedig 35,7, amivel az orvosellátottság tekintetében a második a dél-dunántúli régió (igaz, egy kevéssel ez az érték is elmarad az országostól, ami 36,2).

Foglalkoztatottság

A foglalkoztatottság kedvezőtlen képet mutat a térségben. Mindössze az aktív népesség 52,6 százaléka dolgozik (az országos 56,6, az EU-átlag pedig 64 százalék), a 7,8 százalékos munkanélküliségi ráta pedig - az észak-alföldi térséggel holtversenyben - a második legrosszabb hazai összehasonlításban, bár az EU-átlagot nem éri el (ez az érték az országban 5,7, az EU-ban pedig 8,2 százalék). Kedvezőtlen az aktív népesség foglalkoztatottsági összetétele is. Még mindig sokan (a lakosság 9,8 százaléka) élnek a mezőgazdaságból, ami másfélszerese a hazai (6,2) és több mint kétszerese az EU-átlagnak (4,4). Némileg javítja a helyzetet, hogy az iparban dolgozók aránya (33,8 százalék) elmarad az országos értéktől (34,2). A hazai átlag (59,6 százalék) alatt van ugyanakkor a szolgáltatásból élők aránya (56,5) is.