Az ellenzék szerint a kormány jelentősen növelni akarja a Miniszterelnöki Hivatal befolyását, a tervek szerint 30 új feladat kerül a kancelláriához. Kiss Elemér  kancelláriaminiszter szerint azonban csak technikai jellegű változtatásokról van szó, a tisztázatlan hatásköröket rendezné a törvényjavaslat.

Az Országgyűlés szerdán lefolytatta a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló előterjesztés általános vitáját. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter elmondta, hogy a kormány csak olyan estekben javasol technikai jellegű változtatásokat, ha például egy tárcának több utódja van, ha az új struktúrában a feladatok és hatáskörök osztatlan formában jelentkeznek, illetve ha a megszűnt minisztériumok kapcsán tisztázatlan hatáskörök maradtak.

Ellenzéki képviselők szerint azonban a kormány által javasolt változtatásokkal jelentősen megnőne a MeH hatalma, 30 feladat- és hatáskörrel bővülne a kancellária mozgástere. Mikes Éva és Sági József (Fidesz) a parlamenti vitában azt kifogásolta, hogy az új kormányzati struktúrában jelentősen emelkedett a MeH államtitkárainak és címzetes államtitkárainak száma, emellett a MeH túlhatalmat kaphat a tervezett változtatásokkal.

Lezsák Sándor (MDF) jónak nevezte, hogy a területfejlesztés egységes irányítása megvalósult, de kifogásolta, hogy miért éppen a kancelláriaminiszter hatáskörébe tartozik az. Számításai szerint ugyanis az előterjesztés 34 feladat- és hatáskörben érinti a Miniszterelnöki Hivatalt, és ebből 30 bővíti a kancelláriaminiszter mozgásterét.

Korábban, az Orbán-kormány hivatalba lépésekor még az MSZP bírálta az akkori kormánypártokat a tükörreferatúrák létrehozása miatt, úgy vélték, ezzel aránytalanul nőtt a MeH hatalma. A kormányváltás után ezeket a referatúrákat megszüntették, most azonban az ellenzék szerint -más módon - újra növelik a kancellária befolyását.