Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetői a korrupció elleni küzdelem helyzetéről készítettek tanulmányt - írja a Népszabadság. Az ÁSZ szerint a közbeszerzési gyakorlat, a pártfinanszírozási rendszer és az intézmények, vállaltok belső ellenőrzésének alacsony színvonala miatt nagy a korrupció lehetősége Magyarországon.

A Transparency International adatai és a hazai bűnügyi statisztikák szerint is csökkent az utóbbi időben a korrupciós fertőzöttség Magyarországon. Az Állami Számvevőszék vezetői ugyanakkor azt állítják a Népszabadság szerkesztőségébe elküldött tanulmányuk szerint, hogy hazánkban a korrupció kockázata még ma is rendkívül nagy. Véleményük szerint a korrupció visszaszorításáért megfogalmazott programok és szabályok ugyanis nem érték el céljukat. A számvevők szerint a korrupciót kiváltó, illetve annak kockázatát növelő tényezők magában az államháztartásban, a gazdasági folyamatok alakulásában, a döntések halasztásában, illetve bizonyos kormányzati, politikai magatartásformákban találhatók meg. Szerintük szintén ebbe az irányba hat az állami szervezetek és intézmények közti együttműködés hiánya is. Az ÁSZ munkatársai külön is megnevezték a hazai közbeszerzési és pártfinanszírozási gyakorlatot, valamint az intézmények és vállalatok belső ellenőrzésének alacsony színvonalát, olykor szinte teljes hiányát.

Megállapították, hogy az elmúlt 6 évben ugyan többszörösére nőtt a közbeszerzéssel beszerzett áruk és szolgáltatások értéke, azonban ezek ára, illetve minősége nem javult. Úgy vélik: nem elég konkrétak a szállítókkal megkötött szerződések kritériumai, s ezek hatására indokolatlan szállítói pozíciók alakulhatnak ki. A tanulmány készítői rámutatnak arra: sok helyen hiányosak, nem naprakészek a közbeszerzési törvény végrehajtásának belső szabályai.

Ugyancsak a korrupció kockázatát hordozza magában a pártok jelenlegi finanszírozási gyakorlata is. Az ÁSZ munkatársai úgy vélik ellenőrzési lehetőségeik mellett egyfajta szürke zóna jött létre a pártok körül, amelynek vizsgálatára a már nincs módjuk. Mivel a lobbyzás kereteit nem határozza meg jogszabály, ezért a befolyással rendelkező érdekek ellen hathat a különböző, és ma még senki által nem ellenőrzött pénzmozgások nyilvánosságra hozatala.

A dokumentum készítői - a pártok gazdálkodásának vizsgálatairól készült jelentések tapasztalataira hivatkozva és a pártok által alapított, vagy a személyi kapcsolatokon keresztül azokhoz kötődő cégek tevékenységének átláthatatlanságára utalva - ezen a területen tartják a legsérülékenyebbnek az ország demokratikus intézményrendszerét.

A korrupciós ügyek több mint felét belső ellenőrzéssel fedik fel, a leleplezések 25 százalékát bejelentések előzik meg, így elenyésző a külső ellenőrzések és vizsgálatok általi lelepleződés.

A tanulmány bírálja a korrupció elleni kampányszerű küzdelmet. A politikusok és a média által gerjesztett felfokozott közhangulat kapkodásra készteti az ellenőrző szerveket, ami a számvevők szerint önmagában is korrupciós kockázatot növelő tényező. Kifogásolják, hogy a kormányzati ellenőrzési rendszer kormányciklusonként eltérő koncepció szerint működik.