A parlamentben szerdán megkezdődött az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló javaslat általános vitája. Expozéjában az egészségügyi miniszter kiemelte: a módosítással megszüntetnek olyan szabályokat, amelyek alkalmasak voltak az emberi jogok megsértésére. Példaként a detoxikálók megszüntetését említette.

"Az egészségügy jelenlegi helyzete nem csak működési válságkezelést igényel, hanem egyfajta szabályozási válságmenedzselést is" - mondta Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a parlamentben szerdán elhangzott expozéjában. Az egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosítását célzó előterjesztésről a miniszter elmondta: a "salátatörvény" minősítést elnyerő javaslat több mint 20 törvény különböző terjedelmű változtatását tartalmazza.

A módosítások közül Csehák kiemelte a fertőző betegségek szűrésének adatvédelmi aggályokkal kísért törvényi szabályozását, amely kötelező vizsgálatok elrendelésére hatalmazná fel a szakminisztert az új fertőző betegségek fellángolásának, vagy a régiek ismételt elterjedésének megakadályozása érdekében.

Emlékeztetett arra, hogy a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával kapcsolatos bizottsági üléseken kiemelt figyelmet kaptak az egészségügyi adatok kezelésének problémái. "Természetesnek tartom, hogy amikor döntenünk kell arról, hogy kik, milyen feltételek mellett kötelesek vállalni, illetve tűrni az érdekükben és a köz érdekében végzett szűrővizsgálatokat, akkor mérlegelnünk kell a mindenkit megillető emberi jogok és a közösségi érdek bonyolult kapcsolatát" - vélte Csehák.

A miniszter sajnálatát fejezte ki, hogy az egyéni és a közösségi érdekek összehangolására nem született jó kompromisszum a fertőző betegségekkel kapcsolatos törvényjavaslat benyújtása előtt. Mint mondta, a kormány és az adatvédelmi biztos időközben lefolytatott konzultációi esélyt adnak arra, hogy ez ügyben a módosító javaslatokkal együtt a parlamenti többség által támogatható megoldások kerüljenek a törvényjavaslatba.

Csehák szólt arról is, elfogadása esetén a törvény kiiktatná a gyakorlatból a több évtizedes múltra visszatekintő, rosszhírű detoxikáló intézményeket. "Természetesen ezzel az intézkedéssel senkit sem biztatunk arra, hogy egészségkárosító mértékben fogyasszon alkoholt, azonban mi is úgy látjuk, nincs alkotmányos alapja annak, hogy megkülönböztessük a droggal vagy más drogpótló szerrel mérgezettek ellátásának szabályait az ittas személyek detoxikációjától" - közölte a miniszter. Utalt arra, hogy az ittas személyek detoxikációját maguk az ellátottak fizették. Hozzátette: a módosítás tehát egy olyan szabályt iktat ki, amely alkalmas volt az emberi jogok megsértésére, illetve a diszkriminációra.

A miniszter a törvénycsomag fontos részeként említette a gyermekbántalmazás visszaszorítását célzó új szabályokat, amelyek elfogadása esetén az egészségügyi rendszerben észlelt esetekről vagy azok gyanújáról kötelezően információt kap az arra illetékes gyermekvédelmi intézmény is.

Csehák Judit expozéjában felsorolt néhány további módosítást. Ezek között szerepel, hogy a szenvedélybetegeket térítésmentesen illeti majd meg az orvosi rehabilitáció.

Mint mondta, a jövőben nem csak a gyógyászati segédeszközök árához, hanem az eszközök javítási és kölcsönzési díjához is adható társadalombiztosítási támogatás, emellett méltányosságból támogatás lesz engedélyezhető az egyébként csak anélkül rendelhető gyógyászati segédeszközök beszerzéséhez. Hozzátette: törvénymódosítással a kórházak orvosai számára is lehetőség nyílik olyan gyógyászati segédeszköz rendelésére, amit a beteg nem csak ideiglenesen használ.

Csehák a javaslatok között említette, hogy a csak külföldi gyógyintézményekben elvégezhető nagy értékű szerv- és szövetátültetés fedezetéről a központi költségvetés gondoskodik.

A miniszter ismertetése szerint a törvénymódosítás nyomán megteremthető lesz az országosan egységes beteg- és ellátottjogi képviselői rendszer, a Nemzeti Egészségügyi Tanács eredeti hatáskörének helyreállításával pedig lehetőség lesz arra, hogy a testület az egészségpolitikai döntéshozó folyamatok érdemi szereplője lehessen.

A bizottságok támogatták az előterjesztés általános vitára bocsátását. Az egészségügyi, a költségvetési bizottság többségi előadója méltatta a javaslatot, míg a szociális bizottság nevében felszólaló Schvarcz Tibor (MSZP) a vitában elhangzott kritikára helyezte a hangsúlyt.

A bizottság kisebbségi véleményét ismertető Szűcs Lajos (Fidesz) az előterjesztés salátatörvény-jellegét kifogásolta, azt, hogy a javaslat több, egymással szorosan nem összefüggő törvényt kíván egy csomagban módosítani. Ugyancsak kifogásolta, hogy a javaslat szerint fontos kérdéseket a később megszülető kormány- illetve miniszteri rendeletekben szabályoznak majd.

Az emberi jogi bizottság előadója arról számolt be, hogy a testület - amely két alkalommal tárgyalt az előterjesztésről - az adatvédelmi biztossal való egyeztetés után úgy találta: adatvédelmi aggályaik módosító javaslatokkal kiküszöbölhetőek, és végül egyhangúlag támogatta a törvényjavaslatot.

A vezérszónokok sorában elsőként felszólaló Tittmann János (MSZP) meggyőződését fejezte ki, hogy "vitaminokban és nyomelemekben gazdag salátatörvény" születik a javaslat elfogadása nyomán, amelynek célja - mint mondta - az egészségügy szerkezeti és működési feltételeinek javítása.

 A képviselő szólt arról, hogy az 1997-ben elfogadott egészségügyi törvény középpontjában az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés állt, a jelenlegi módosítás e funkciók erősítésére irányul.

Kiemelte a diagnosztikai és a szűrővizsgálatok világos elkülönítését, a beteg- és ellátottjogi képviselők rendszerének javítását, a fertőző betegségekre vonatkozó szabályok szigorítását, valamint az alkoholizmus kezelésének és a családon belüli erőszak elleni fellépésnek a szabályozását. Az MSZP-s politikus a képviselők támogatását kérte a törvényjavaslat elfogadásához.

Frajna Imre (Fidesz) felszólalásában emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság egy - a HIV-vírussal fertőzöttek szűrésével kapcsolatos - 1988-as rendeletet semmisített meg. Úgy vélekedett, hogy az alkotmánybírósági döntés nyomán benyújtott törvényjavaslat azért tette általánosabbá a fertőző betegek szűrésének szabályozását, hogy ha valamely, a HIV-hez hasonlóan veszélyes új vírus ütné fel a fejét, ne legyen szükség azzal kapcsolatban is a parlamenthez fordulni új törvény megalkotásáért. A képviselő jobbnak tartotta volna, ha a törvényjavaslat speciálisan a HIV-fertőzöttekkel kapcsolatos szabályozást tartalmazza.

A fideszes politikus azt is megfontolandónak mondta, hogy a gyermekek bántalmazásán kívül milyen esetekben rójon az orvosra feljelentési kötelezettséget a törvény. Ezzel kapcsolatban példaként cselekvőképtelen felnőtt személyeket említette.

Frajna Imre a megyei egészségbiztosítási pénztárak önállóságának visszaadását költséges folyamatnak minősítette, ami emellett a regionalitás elvével sincs összhangban. A képviselő aggályát fejezte ki, hogy minden megyei pénztár különbözőképpen értelmezi majd a munkájára vonatkozó jogszabályokat, ahogy az korábbi önállóságuk időszakában tapasztalható volt. Közölte: a fideszes képviselők a törvényjavaslatot jelenlegi formájában nem tudják támogatni.

Béki Gabriella (SZDSZ) azt rótta fel törvényjavaslatnak, hogy egyes fontos módosítások elsikkadnak mások mögött. Ezek között említette a nemdohányzók védelméről szóló törvényt módosító javaslatot, amelynek elfogadásával többszörösére nő az egészségkárosító hatásra figyelmeztető, a cigarettásdobozokon kötelezően elhelyezendő felírat aránya.

A képviselő szerint méltatlanul sikkad el a törvénymódosító csomagban, hogy a betegek és a szociális ellátottak azonos szabályok szerint kapnak majd jogi képviseletet.

A megyei egészségbiztosítási pénztárok önállóságának visszaállítása mellől hiányolta a képviselő a társadalombiztosítás felügyeletével foglalkozó javaslatot. Béki Gabriella úgy vélekedett, hogy több témában érdemes még csiszolni az előterjesztést.

Az MDF-es Csáky András arról szólt, hogy a jövő év közepén kiderül, milyen felépítésű a betegjogi képviselők rendszere, de csak évek múltán válhat majd világossá, jól működik-e az. Hozzátette, tisztázásra szorul, hogy az új intézmény bevezetése újabb törvényben vagy rendeletben nyer szabályozást.

A demokrata fórum vezérszónoka elfogadhatatlannak nevezte a külföldiek által végezhető egészségügyi tevékenység engedélyezésének "fellazítását" miszerint elég lenne bejelenteni az érintettek magyar nyelvismeretét. Hozzátette: a szerv- és szövetkivétellel járó eljárások, valamint a főbb betegségcsoportok vizsgálatának rendjét a tárca helyett a szakmai testülteknek kellene szabályozniuk.

Pontatlannak nevezte a módosítás gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos részeinek egyes elemeit, valamint azt, hogy a normaszöveg szerint ellenőrző funkciókat ruháznának Országos Egészségbiztosítási Pénztárra, amely nem felügyeleti hatóság.

Álláspontját összegezve úgy nyilatkozott, a javaslat ezer sebből vérzik, de a nagyobb baj az, hogy elfogadása esetén több ponton is kézi vezérléshez vezetne.

Lezsák Sándor (MDF) problémaként említette, hogy a jelenleg kormánytöbbséget adó pártok ellenzékben bírálták a kabinet túlhatalmát és annak megszüntetését sürgették, míg most ugyanebbe az irányba viszik az ügyeket. Mint mondta, a javaslat alaposabb kidolgozására szorul.

A szocialista Vojnik Mária jelezte, hogy nem tartják eretnekségnek a kormányprogrammal egybeeső, a javaslattal koherens módosító indítványok befogadását. Megfontolandónak nevezte, hogy az egészségügyi dolgozók titoktartásával kapcsolatos rendelkezéseket az adatvédelmi vagy a gyermekvédelmi törvényben helyezzék el.