Sík Zoltán volt informatikai kormánybiztos tagadta, hogy hűtlen kezelést követett volna el. A rendőrség többek között azzal gyanúsítja a volt kormánybiztost, hogy több százmillió forint kifizetését engedélyezte el nem végzett munkákért. Sík szerint csak valós munkákért fizettek, az új kormány egyszerűen elvesztette az ezzel kapcsolatos papírokat.

Sík Zoltán volt kormánybiztos elismerte, hogy  kedden gyanúsítottként kihallgatta a rendőrség a volt kormánybiztosság gazdasági ügyeivel kapcsolatban. Többek között azzal gyanúsítják, hogy teljesítés nélküli munkák kifizetését engedélyezte aláírásával ügyvédi irodáknak, így több százmillió forint kárt okozott az államnak.

Sík közölte: látott olyan dokumentumokat, amelyeket az ügyvédi irodák készítettek el és amelyekről a mostani kormányzat most azt állítja, hogy ezek soha nem készültek el. Tagadta, hogy hűtlen kezelést követett volna el.

Szerinte arról lehet szó, hogy a jelenlegi kormány nem találja azokat az ügyvédi irodák által elkészített dokumentumokat, amelyekért a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságán keresztül a kincstár több százmillió forintot kifizetett. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek nem is léteznek. "Inkább arról lehet szó, hogy az új kormány a nagy osztozkodásban elhányta a távközlés liberalizációjával kapcsolatos papírokat"- mondta Sík Zoltán volt informatikai kormánybiztos.

Sík azt is elmondta, hogy nem is utalhatott át pénzt, az aláírására a kincstár egyetlen vasat sem fizetett. A volt kormánybiztos állítja: csak a kifizetést lehetővé tevő leveleket írta alá, de ezt akkor is meg kellett tennie, ha egy háromszáz forintos papírbeszerzésről volt szó. Szerinte azért hallgatták ki gyanúsítottként, mert ő volt a hivatal vezetője, s így ő felelt mindenért.

Az utalásokkal kapcsolatban elmondta: a munkatársai által előterjesztett, a szóban forgó feladatok elvégzését igazoló olyan papírokat írt alá, amelyek mellékleteként szerepelt, hogy az adott ügyvédi iroda milyen teljesítésért kapja a pénzt.

Az ügyvédi irodák által végzett munkákról elmondta: a hírközlési törvény megszületését követően nagyon rövid idő állt rendelkezésre a mintegy 30 kormány- és miniszteri rendelet kidolgozására. Hozzátette: neves, komoly gazdasági és műszaki ismereteken alapuló távközlési jogszabályokat kidolgozó szakértő ügyvédi irodák átalagosan 100 ezer forintos óradíjért dolgoznak, de nem ritka az ennél jóval magasabb összeg sem, különösen akkor, ha kevés idő van a feladat elvégzésére.

A volt kormánybiztos elmondta, hogy az elvégzett munkákért több száz millió forintot fizettek ki, s további több száz millió forintra kötöttek keretszerződéseket, de ez utóbbiakra nem fizettek ki semmit. Közölte: azért kellett újabb keretszerződéseket kötni, mert a távközlés liberalizációja kapcsán újabb jogszabályokat kellett volna kidolgozni. Ezekre a munkákra azonban már nem került sor, nem valósul meg az eredeti határidőre például a számhordozhatóság, s nem működik megfelelően az egyetemes távközlési és a postai alap - tette hozzá.

Sík Zoltán szerint az Állami Számvevőszék a szóban forgó ügyben már folytatott vizsgálatot, és akkor nem emelt kifogást.

Az ügy előzménye, hogy Sík Zoltán kétszázmilliós keretszerződést kötött több ügyvédi irodával, melynek mértékét később ötszázmilliósra emelték. Az elvégzett munkáról azonban a gyanú szerint az ügyvédek vagy nem is adtak teljesítményigazolásokat, vagy ha igen, akkor azokon irreális számok szerepeltek. A pénzt törvényjavaslat és jogszabály előkészítés címén fizették ki. Az elvégzett munkának azonban nincs nyoma a MeH szerint. A feltételezett teljesítmény nélküli munkáért havonta harminchétmillió forintot vettek fel az ügyvédek.