Magyarország több százmilliárd forintot is bukhat, ha december végéig nem sikerül megállapodni a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) részleteiről. A 750 milliárd forinthoz az EU-s csatlakozás után juthatnánk hozzá; ehhez azonban pontosan meghatározott fejlesztési célokat kell megfogalmazni az NFT-ben. Az eddig elkészült anyag viszont kevés konkrétumot tartalmaz. Azt a kormány képviselői is elismerik, hogy az eddig elkészült anyag egyelőre nem elég konkrét. Egyes szakértők és az ellenzék véleménye szerint azonban a terv nem felel meg a szakmai elvárásoknak sem, költségvetési háttere nem adott, és társadalmi vitája is vontatottan halad.

Bár csak másfél hónapja van a kormánynak arra, hogy elkészítse a Nemzeti Fejlesztési Tervet, egyelőre szinte semmiben nem egyezik a tervvel kapcsolatban a pártok véleménye és szakértők is kritizálják az elkészült anyagot. Mindenki másban látja a terv erényeit és hibáit. Bár a Fidesz a célkitűzésekkel egyetért, nem látja a megvalósításukhoz szükséges költségvetési és gazdaságpolitikai garanciákat. Az SZDSZ szerint az infrastruktúra fejlesztését kellene előtérbe helyezni. Az MDF szerint az NFT jelenlegi formájában nem megnyitja az uniós forrásokat, hanem elzárja azokat. A Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítésében részt vevő szakértő szerint pedig a terv nem igazi nemzetstratégia.

Pedig egy jól elkészített fejlesztési koncepcióval nagy EU-támogatásokat szerezhetne Magyarország. Várhatóan ugyanis közel 750 milliárd forint támogatást kaphatunk az EU-tól a csatlakozását követő első három évben. Az előzetes számítások szerint 2004 és 2006 között az Unió 500 milliárd forint struktúrális és további 250 milliárd forint kohéziós támogatást nyújt majd az országnak. Ez a tervek szerint a hazai állami és önkormányzati támogatásokkal kiegészülve 1100-1200 milliárd forintos fejlesztéseket tesz majd lehetővé.

A támogatások megszerzésének az a feltétele, hogy a támogatásra jogosult országok készítsenek egy olyan fejlesztési tervet, amely a források elosztását mutatja be. A tagjelölt országoknak EU-csatlakozásuk előtt 6 hónappal kell befejezniük fejlesztési tervük egyeztetését az Unióval. A magyar kormány csatlakozási tárgyalásai során vállalta, hogy ez év végéig elkészíti és bemutatja a közösségi támogatások elosztását szabályozó fejlesztési stratégiáját, a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT).

Támogatásra jogosult országok
Az EU Struktúrális és Kohéziós Alapjainak támogatásaiból - melyeknek a célja a tagállamok és az Unió közti különbségek csökkentése - azok a tagállamok részesülhetnek, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát.

Magyarország uniós csatlakozása esetén az NFT lesz az alapja az Európai Bizottsággal (EB) folytatott forráselosztási tárgyalásoknak. Az EB ugyanis a támogatásokban részesülő tagállamoktól beérkezett elosztási tervek alapján készíti el a Közösségi Támogatási Kerettervet, ami bekerül az Unió költségvetésébe.

Az Unióban minden támogatásban részesülő ország fejlesztési tervének külön felelőse van, aki szakértői bírálatra bocsátja az elkészült terveket. Az EU a fejlesztési elképzelések közül pedig a jól kivitelezhető, ellenőrizhető elképzeléseket támogatja.

A támogatásokból részesülő országok koncentrálhatják a támogatásokat egy-egy konkrét területre (például a munkaerőpiac átalakítására vagy az infrastruktúra fejlesztésére). Ez leghatékonyabban Írországban és Finnországban valósult meg. Az írek a munkanélküliség csökkentésére, a finnek pedig az elektronikai ipar fejlesztésére fordították az uniós támogatásokat. A fejlesztéseknek köszönhetően mára a két ország több mutatóban is felülmúlja az uniós átlagot.

Lehetőség van arra is, hogy a forrásokat a meglévő gazdasági és társadalmi szerkezet fejlesztésére használják fel. Ez leginkább a dél-európai országokban valósult meg, de kevésbé volt sikeres, mint a támogatások koncentrált felhasználása.

A magyar kormánynak december 31-ig kell benyújtania a kész, az EU elvárásainak megfelelően társadalmi vitára bocsátott Nemzeti Fejlesztési Tervet. Az eddig elkészült tanulmányok és az NFT szeptemberre kidolgozott stratégiája azonban kevés konkrétumot tartalmaz, központi célkitűzései pedig az ellenzék és több szakértő szerint is elmaradnak elvárásoktól.