Rókák riogatják a nagyvárosok lakóit

Az Alpokalján és Buda hegyvidéki kerületeiben fordul elő leggyakrabban, hogy a járókelők rókákkal találkoznak. Az állatok befogása az önkormányzat feladata, a vadászok lakott területen nem lőhetnek. Egyre kevesebb azonban a veszett állat, egy vakcinációs programnak köszönhetően néhány éven belül az ország teljesen "tiszta" lehet.

Mind gyakrabban lehet rókákkal találkozni a városok környékén. Az állatok elszaporodásának többek között a földművelésügyi minisztérium sikeres akciója, az úgynevezett rókavakcinációs program is oka. Hertay Laura, az állat-egészségügyi főosztály helyettes vezetője elmondta, hogy tavasszal és ősszel repülőgépből több ezer csalit dobnak le az erdőkben, amelyeket úgy szagosítanak, méreteznek, hogy az állatok csemegének tekintik. A csaliban olyan szérum van, ami megvédi a rókákat a veszettségtől.

Az így elszaporodott állatok mind gyakrabban keresnek táplálékot a városok környékén, sőt akár belterületeken is. Elsősorban az Alpokalján, Sopronban, illetve a Budai hegységben jelentik járókelők, hogy rókával találkoztak. Sopronban az egyik lakótelepig bemerészkedett egy állat. Budán a nagy hegyvidéki szanatóriumok, a MÁV, a Korányi, és az üdülők ételmaradékaiban keresgélnek. Többen vannak azért is, mert az állatvédők akciói miatt a rókaprém ma nem kelendő.

Lakott területen tilos a vadászat, ezért aki rókával találkozik, annak ugyanúgy az önkormányzatot kell értesítenie, mintha kóbor kutyát látna - mondták a minisztériumban, - az állat befogásáról azután a gyepmester intézkedik. Az erdészeknek, vadászoknak éves jelentési kötelezettségük van, így a túlzott elszaporodás kizárt. Több eset bejelentése után a vadászok a környező erdőkben apasztják az állományt.

A minisztérium évente 300 millió forintot költ a vakcinációs programra, a veszett állatok száma az elmúlt években jelentősen csökkent. Az eredményt a vadásztársaságok által kilőtt rókatetemeken ellenőrzik, idén országosan összesen hetven esetet regisztráltak, míg néhány éve ez ötszáznál is több volt. Évek óta szórják a csalit a Dunántúlra, tavaly pedig elindult a keleti országrész megtisztítása is - mondta Hertay Laura. Egyedül a Tiszántúlra nem jutott még pénz, de úgy néz ki, hogy Phare-pénzekből erre is tudnak szerezni, és hamarosan nem talákozhatunk veszett állattal.

A veszett rókák megfertőzik a háziállatokat, azok pedig komoly veszélyt jelentenek az emberre - mondta el az [origo]-nak Lantai Imre, az Országos Epidemiológiai Központ főorvosa. Magyarországon utoljára 1994-ben halt meg két ember veszettségben, őket fertőzött macskájuk harapta meg. Bár fertőződések igen, az időben beadott oltóanyagnak köszönhetően haláleset nyolc éve nem történt.