Húsz törvényt érint az üvegzsebprogram

A közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tételét, a korrupció visszaszorítását célzó üvegzseb-törvény többek között újrafogalmazza az üzleti titok fogalmát, és szélesíti az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési lehetőségeit; a tervezetről várhatón a jövő héten tárgyal a kormány.

A 20 törvény módosítását magában foglaló tervezetről az Igazságügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón Bárándy Péter, a tárca vezetője elmondta: három kétharmados törvényt is érint a javaslat, ezek az ÁSZ-ról, az önkormányzatokról, illetve az adatvédelemről szóló törvények. A miniszter kérdésre válaszolva megjegyezte: a kétharmados részek nélkül is életbe léptethető a törvény, de megítélése szerint igen nehéz megfelelő indokot találni a javaslat elutasítására.

A tervezet az üzleti titok fogalmát oly módon változtatja meg, hogy arra hivatkozva a jövőben már ne lehessen meggátolni a közpénzek magánszférában történő felhasználásának ellenőrzését, akár egy a költségvetési szervvel szerződő magáncég alvállalkozójánál sem. A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyag szerint a tervezet alapján az üzleti titok alapszabályozása a polgári törvénykönyvben történik, ahhoz kapcsolódóan pedig módosítani kell például a versenytörvényt, a hitelintézeti, a koncepciós, a közbeszerzési törvényt és a munka törvénykönyvét.

Az új definíció továbbra is tekintettel van az üzleti magántitok megóvásának követelményére, például ezután is védelemben részesülnek a technikai eljárásokkal, műszaki megoldásokkal, know-how-val kapcsolatos adatok. Ugyanakkor a tervezet a módosítás általános alapelveként mondja ki, hogy a költségvetési pénzek felhasználásával, közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja. E körben ellenőrizhet is majd az ÁSZ. A tervezet tartalmazza azt is, hogy az ÁSZ ellenőrzése és kiterjesztése csak a törvény hatályba lépése után kötött szerződésekre vonatkozik.

Az államháztartás átláthatósága körében a javaslat a költségvetési szervek által alapított gazdasági társaságok létrejöttét előzetes kormányengedélyhez köti, e gazdasági társaságokban pedig a költségvetési szervnek meghatározó, 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedést kell szereznie. A tervezet szigorítást tartalmaz a tekintetben is, hogy a központi költségvetési, illetve társadalombiztosítási szervek által működtetett gazdálkodó szervezet újabb céget nem hozhat létre, abban részesedést sem szerezhet.

A törvénytervezet szerint az állami, önkormányzati költségvetési támogatásokra, a közpénzt érintő szerződésekre vonatkozó főbb adatokat közzé kell tenni. A tervezet tartalmazza, hogy közalapítványnál, közpénzből létrehozott közhasznú társaságnál az egymillió forint feletti juttatás esetén kötelező pályázatot kiírni. Az új szabályozás kiterjeszti a vagyonnyilatkozat nyilvánosságát az ÁPV Rt. és az MFB vezetőire is.

Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a sajtótájékoztatón közölte, hogy a napokban megtartotta első ülését a korrupcióellenes tanácsadó testület. Az ülésen szó esett arról, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a pénzmosás eredményét felhasználók szankcionálására, az államháztartás átláthatóságának és a nemzetközi korrupciónak a problémájára.

Kérdésre válaszolva Bárándy Péter elmondta, hogy az üvegzseb-törvény nem érinti a pártfinanszírozás rendszerét, a miniszter álláspontja szerint e problémakör teljesen, önálló szabályozást igényel.