Mivel a tervezett 38 stadionból legfeljebb a felét tudják a tervek szerint felújítani, el kell adni a már előre kifizetett beléptetőrendszereket. A négymilliárdos összeg kifzetését a rendőrség is vizsgálja. A berendezések tárolási költsége havi egymillió forint, de ennél nagyobb veszteség lehet, ha el akarják adni. A sportminisztérium vevőt keres: nyitott minden megoldásra, hogy a felesleges árut minél kisebb veszteséggel hasznosítsa.

Forrás: ORIGO
Néhány tucat a monitorokbólFotók: Barakonyi Szabolcs

Mintegy 400 jegynyomtató, 500 számítógép és monitor, 100 kamera, 500 beléptető kapu, szerverek, sok-sok kábel sorakozik 600 négyzetméternyi területen több raktárhelyiségben 2001 vége óta. Ezek az eszközök 38 futballstadion jegyértékesítő, térfigyelő- és beléptető rendszerének részei lettek volna a stadionrekonstrukciós program keretén belül, értékük 2-3 milliárd forint lehet. Egyelőre azonban csak egyetlen stadionban üzemel a rendszer.

A stadionrekonstrukciós program eredeti tervezete szerint 1,7 milliárd forintot szántak a beléptető rendszerre. Ezzel szemben a tárca korábbi vezetése már 3,2 milliárd forintot irányzott rá elő, s a Sportfolió Kht. végül 5,2 milliárdért vásárolta meg, aminek következtében 4 milliárdos hiány keletkezett az egész program eredetileg tervezett 19,5 milliárdos költségvetésében. A közbeszerzési eljáráson a megbízást 4,8 milliárd forint értékben a T-Systems Dataware Kft. nyerte el 2001 szeptemberében. A bírálóbizottság pontozta az ajánlattevőket, és messze a legtöbb pontot a T-Systems kapta, noha a második helyezett Siemens ajánlata 1,8 milliárddal forinttal alacsonyabb volt. A döntést végül a bírálóbizottság, illetve annak elnöke, a pályazatkiíró Sportfólió Kht. akkori vezetője, Balázs Csaba javaslatára, az előző sportminiszter, Deutsch Tamás hozta, utasítva a kht.-t a 3,2 és 4,8 közötti különbséget fedező saját forrás előteremtésére.

A stadionrekonstrukciós program folytatására - mivel nettó 4 milliárd forintot kifizettek a beléptetőrendszerre, valamint eleve alulfinaszírozott volt a program - nincs pénz. Így nincs hova kiépíteni a raktáron levő kapukat, kamerákat és a hozzájuk tartozó számítógépeket. 2001 és 2002-ben 4-4 milliárd forint állami pénzt irányoztak elő (4 milliárd önkormányzati hozzájárulás mellett), viszont akkor még 1,7  milliárd forinttal kalkuláltak a beléptetőrendszerekre, amelyre már 4 milliárd forintot fizettek ki a 4,8 milliárd forintos ajánlatával győztes cégnek.

Dolgozunk azon, hogy hogyan lehetne legésszerűbben hasznosítani a raktáron heverő több milliárd forint értékű eszközöket - mondta a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium közigazgatási államtitkára, Szilvásy György, aki hozzátette: nyitottak minden értelmes megoldásra. 17-18 stadion rekonstrukciójára van esély belátható időn belül (beleértve a már felújítottakat is), amihez 1,8 milliárd forint hiányzik még. Azt a közigazgatási államtitkár sem tudja, hogy a félezer beléptetőkapu nagyobb részét hogyan lehetne hasznosítani.

A beléptető- és térfigyelő rendszerről a hatályos sporttörvény is rendelkezik: e szerint 2002 januárjától csak névre szóló jegyeket és bérletet lehet eladni ott, ahol a beléptetőrendszer üzemel. Ezzel a sportrendezvényektől eltiltottakat lehet távol tartani a stadionoktól. A sporttörvény azt is előírja (egy 2001 végi módosítás révén), hogy a szervezők kötelesek a nézők biztonsága érdekében a sportrendezvény ideje alatt kamerával figyelni a helyszínt, amelyet a rendőrség használ.

Forrás: ORIGO
A központi rendszer

Az egymilliárd forintba kerülő központi rendszerbe - amelyet 38 stadion kiszolgálására terveztek - jelenleg csak az újjáépített UTE-stadion van bekötve. Ez fürtözött jegyértékesítő, törzsszurkolói és menedzsmentszerverekből, illetve a 38 stadiont kiszolgálni képes telekommunikációs eszközökből áll. Ennek segítségével az összes rendszerbe kötött stadionban meg lehet akadályozni, hogy egy eltiltott szurkoló bemenjen a stadionba. A központ magába foglalja törzsszurkolói és jegyértékesítő- és menedzsmentrendszert is: ez pontosan megmutatja, hogy átlagosan néhány ezer nézőt regisztrálnak az Újpest pályáján meccsenként. A központi szerver jelenleg a Sportfolió Kht. által bérelt telehotelben található. A rendszer működtetéséért - amely a szakértők szerint közel félmilliárd forint lehet évente ( ez nagyságrendileg azonos összeg, mint a Labdarúgó Liga teljes éves jegybevételei) - a kluboknak, a stadionoknak a jegybevétel bizonyos százalékát kell fizetniük az elképzelések szerint.

Forrás: ORIGO
Itt vannak a kapuk

Azok az eszközök, amelyeket majd a majdani újjáépített stadionokhoz kell kitelepíteni (beléptetőkapuk, kamerák, számítógépek stb.) raktárakban sorakoznak, amelyért október óta havi egymillió forintos bérleti díjat kell fizetni. (Szeptemberig a szerződés szerint a Dataware állta a raktározási költségeket.) Ráadásul december végén valószínűleg új raktárat kell keresni a hétkamionnyi árunak, mivel a bérleti szerződés lejár.

A megvett és raktáron levő eszközöket az amortizáció miatt jó esetben az eredeti ár feléért lehetne értékesíteni az optimista szakértők szerint. Részben megoldás lehet, ha a kieső stadionok helyett sportcsarnokokban állítják fel a megvett beléptetőkapukat, ugyanis erre már több jelentkező akadt. Ehhez azonban a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) jóváhagyása szükséges.

Az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozást indított két héttel ezelőtt. A feljelentést a GYISM jelenlegi vezetői tették. A nyomozók - többek között - a stadionok beléptetőrendszerének finanszírozását vizsgálják, mivel a rendőrség szerint a minisztérium az előző vezetés idején 4 milliárd forintot fizettek ki a stadionok beléptet rendszerének kiépítésére, de a 38 stadionból csak kettőben készült el a munka. A sportminiszter egy keddi interpellációra adott válaszában azt is kifogásolta, hogy olyan helyekre is terveztek beléptetőrendszert, ahol kerítés sem volt.

Kozák Dániel