A drogosokkal foglalkozó szakmai és civil szervezetek egyetértenek a kábítószert fogyasztók büntetésének enyhítésével. A Drogambulanciák Szakmai Szövetsége, a Magyar Narkológiai Társaság, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet szerint nem igazak az ellenzéki politikusok vádjai, miszerint a változtatás drogfogyasztásra ösztönzi a diákokat, és egyúttal kiskapu nyílik az iskolai drogterjesztésre. A tájékoztatón elhangzott, az 1999-es szigorítás óta közel 20 százalékkal nőtt a bejelentések alapján indított büntetőeljárások száma. A bejelentések több mint fele iskolákból érkezett a rendőrségre.

A Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője, Pelle Andrea jogász szerint a drogokkal kapcsolatos büntetőjogi szabályok tervezett változtatását szakmai oldalról nem, csak a politika részéről érték támadások. A Drogambulanciák Szakmai Szövetségének Tanácsával, a Magyar Narkológiai Társasággal és az Alapítványi és Magániskolák Egyesületével közösen tartott sajtótájékoztatón Pelle elmondta, nem igazak azok a vádak, melyek szerint a módosítás drogfogyasztásra ösztönözné a diákokat, és megkönnyítené az iskolák falain belül történő drogterjesztést.

Ellenzéki politikusok - köztük Harrach Péter MKDSZ-elnök, fideszes képviselő - a közelmúltban az egyház képviselőinek levelet írtak, amelyben ismertették a készülő módosítást, és egyben kérték az egyházakat, hogy lépjenek fel a változtatás ellen. A politikusok szerint az új jogszabály nem büntetné, ha például egy 18 és 21 év közötti személy kábítószert ad át egy fiatalkorúnak az iskolában. Pelle Andrea szerint a politikusok a levélből egyszerűen kihagyták a jogszabálynak azon részét, amely szerint ezek a cselekmények továbbra is bűncselekménynek számítanak, és az elkövető csak akkor nem kap büntetést, ha az ítélet meghozataláig igazolja, hogy legalább hat hónapig kezelésen vagy megelőző felvilágosításon vett részt.

Elterelés az alkalmi fogyasztóknak is

A Társaság a Szabadságjogokért jogásza elmondta, a változtatásra szükség van, ugyanis a jelenlegi törvény szerint, ha egy 18 éves illető átad 1 gramm marihuánát egy 17,5 éves fiatalnak, akkor akár öttől tíz évig tartó börtönbüntetést is kaphat. Pelle elmondása szerint egy kaposvári fiatalember azért kapott három éves börtönbüntetést, mert 18,5 éves korában egy alkalommal fél gramm marihuánát adott el egy egy évvel fiatalabb, fiatalkorúnak számító ismerősének. A jogász elmondta, a drogfogyasztók is komoly szankciókra számíthatnak a jelenleg hatályos törvény szerint. Előfordult, hogy valaki, akit első alkalommal kaptak el drogfogyasztásért, felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

Pelle hasznosnak tartja azt is, hogy a változtatás újra kiszélesítené az elterelés intézményét, amely szerint a fogyasztó nem büntethető, ha a büntető eljárás megindulását követően hat hónapos gyógyító vagy megelőző kezelésen vesz részt. A módosítás visszaállítaná az 1999-es szigorítás utáni állapotot, amely szerint nemcsak a drogfüggők, hanem az alkalmi drogfogyasztók is élhetnek az elterelés lehetőégével. Pelle jó kezdeményezésnek tartja, hogy az elterelés lehetősége azok számára is adott, akik ellen közös szerhasználat - például közös marihuánaszívás - miatt indul eljárás. Ennek azért van jelentősége, mert a jelenlegi szabályozás szerint a közös szerhasználat minősített esetnek számít, a sdrogfogyasztók ugyanis átadják egymásnak a kábítószert.

A sajtótájékoztatón részt vett a Drogmabulanciák Szakmai Szövetségének elnöke, Gerevich József is, aki elmondta, a törvénymódosítás azért hasznos, mert arra ösztönzi a drogfogyasztókat, hogy felkeressék a gyógyító intézményeket. Gerevich szerint ugyanakkor problémát jelenthet, hogy ezek az intézmények alulfejlettek, és nincs társadalombiztosítási támogatás a kezeléshez szükséges gyógyszerek többségére. Jelenleg ugyanis 30-40 ezer forintba is kerülhet egy drogproblémákkal küszködő egyén havi gyógyszeradagja.

Legtöbbször a tanárok jelentik fel a diákokat

Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke szerint sem igaz az a vád, hogy a módosítás megkönnyítené a diákok kábítószerhez való hozzáférését. Horn elmondta, az 1999-es szigorítás miatt a tanárok, a diákok és a szülők között egyáltalán nem működik kommunikáció a kábítószerrel kapcsolatos kérdésekben. A pedagógusok ugyanis úgy oldják meg a problémát, hogy azonnal a rendőrséghez fordulnak, ha kábítószeres esetet tapasztalnak, pedig nincsen bejelentési kötelezettségük. A tájékoztatón elhangzott, az 1999-es szigorítás óta közel 20 százalékkal nőtt a bejelentések alapján indított büntetőeljárások száma. A bejelentések több mint fele iskolákból érkezett a rendőrségre.

Horn szerint a módosításra azért van szükség, hogy megszűnjön annak a lehetősége, hogy a diákok az iskolából börtönbe kerülhessenek a drogproblémák miatt. Horn az [origo] kérdésére hozzátette, kezdeményezésükre az Országos Köznevelési Tanács jövő pénteki ülésén is napirendre kerül a büntetőjogi változtatások támogatása.

Csorba József, a Magyar Narkológiai Társaság elnöke szerint a tervezett jogszabály-módosítás jóval humánusabb megközelítésű, mint az 1999-ben hatályba lépett szigorítás. Csorba hozzátette, fontosnak tartja, hogy az ártalomcsökkentési kezdeményezések - például a tűcsere-program, a metadon-program - is nagyobb súlyt kapjon a drogproblémák kezelésében.

A Társaság a Szabadságjogokért tagjai szerint vannak arra utaló jelek, melyek azt mutatják, az ellenzéki támadások miatt a kormány néhány kérdésben meghátrál. Dénes Balázs jogász szerint ennek tudható be, hogy a jogszabály továbbra is tartalmazni fogja azt, hogy a jelentős mennyiségű kábítószerrel kereskedő elkövetőt akár életfogytig tartó börtönbüntetésre is lehet ítélni. Pelle Andrea hozzátette, a jelentős mennyiségnek számít 10 gramm amfetaminszármazék is.