Presztízskérdés az afgán misszió

Németország válaszától függ, hogy orvoscsoportot vagy pedig őrkatonákat küld Magyarország az afganisztáni békefenntartó missziót teljesítő ISAF-erőkhöz. Jelenleg is Németországban tartózkodik egy magyar tábornok, aki a Bundeswehr vezetőivel tárgyal. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az ellenzék kifogásaira reagálva közölte: presztízsokok miatt fontos, hogy Magyarorország részt vegyen az afganisztáni misszióban.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az ISAF harmadik misszióját németek és hollandok fogják irányítani, a küldetésben a tervek szerint 4544 fő vesz részt. Juhász közölte, hogy magyar katonáknak nem lenne feladatuk a tálibok üldözése, ugyanis egy Kabul közelében található ipari objektum őrzését látnák csak el. A miniszter reagált a Fidesz azon felvetéseire is, miszerint az országgyűlés elé került határozati javaslatból az derül ki, hogy a katonáknak akár harcászati feladataik is lennének. Juhász szerint csupán arról van szó, hogy a határozatban felsorolták az ISAF összes tevékenységét, amelyek között természetesen szerepel a harcászati tevékenység is.

A miniszter beszélt a Fidesz azon kifogásáról is, hogy nem is érkezett hivatalos felkérés a magyar ISAF-részvételre. Juhász közölte, ilyen esetekben ez nem szokás, és ezúttal is az történt, hogy a németországi magyar katonai attaséval közölték a Bundeswehr vezetői, hogy szívesen vennék, ha Magyarország is részt venne a misszióban. A németek azt kérték, hogy egy héten belül adjanak választ. A magyar kormány azt a választ küldte, hogy jelenleg még vizsgálják a kérdést.

A németek egyébként azt kérték Magyarországtól, hogy vagy egy önállóan működő szakaszt állítson fel, vagy más-más csoportban őrző-védő, egészségügyi vagy műszaki csoportot küldjön. Juhász elmondta, hogy a felkérésről tájékoztatták a pártokat, és a Fidesz kérésére egy négypárti egyeztetést is tartottak. A miniszter szerint presztízskérdés, hogy Magyarország vegyen részt a misszióban. Hozzátette: azért döntöttek az őrkatonák küldése mellett, mert a németek jelezték, hogy mindenki orvoscsoportot akar küldeni, és arra nincs nagy szükség.

Magyar műszaki alakulatot azért nem küldene a magyar vezetés, mert egy szervezet van, amely alkalmas ilyen tevékenységre, de ők a délszláv egységhez tartoznak. Eszközeik, szállítójárműveik kiszállítása ráadásul túl sokba kerülne. A miniszter hozzátette: Afganisztánban műszaki szakemberek közül is leginkább aknamentesítőkre és tűzszerészekre lenne a szükség, ezek pedig szintén veszélyes tevékenységek.

Mindezek után döntött úgy a kormány, hogy őrkatonákat küldenének. Még mindig nem kizárt ugyanakkor, hogy orvocsoportot indítanak útnak. Jelenleg is Németországban tartózkodik Isaszegi tábornok, azzal a feladattal, hogy kérdezze meg, a németek elfogadnák-e, ha orvoscsoportot küldenénk. Juhász hozzátette, ha erre igen lenne a válasz, akkor a Fidesztől is elvárják, hogy támogassa a parlamentben a javaslatot. A miniszter közölte, az orvoscsoportban is hasonló számú magyart küldenének, mint ahány őrzőkatona indult volna útnak.

Ha nem járulunk hozzá a terrorizmus elleni harchoz, akkor megrendül a bizalom, és nem fognak bennünket komolyan venni - jelentette ki a miniszter. A hadsereggel nem rendelkező Izland és Magyarország kivételével ugyanis már mindenki ajánlott fel segítséget az afganisztáni misszióhoz. Juhász emellett közölte, a nálunk kisebb haderővel rendelkező országok is hasonló nagyságú egységeket küldtek, mint amekkorát Magyarország tervez.

Juhász Ferenc elmondta, az Afganisztánban békefenntartó feladatokat ellátó ISAF-et az ENSZ határozata alapján hozták létre. Juhász közlése szerint az ISAF-en belül nem harci alakulatok működnek. A nemzetközi erők afganisztáni tartózkodását eredetileg fél évre tervezték, de a mandátumot már kétszer is meghosszabbították. Jövő év február 15-én a harmadik ilyen misszió kezdődik meg.

Juhász közölte, az ISAF keretében dolgozó személyeknek a Kabulban tevékenykedő ENSZ-képviselők támogatása és kiszolgálása a feladatuk, valamint a helyi közigazgatás beindításának elősegítése. Juhász kijelentette: ennek megfelelően a magyar katonáknak sem kellene harcolniuk. A miniszter szerint ugyanakkor nem lehet kimondani, hogy nem lesz olyan szituáció, hogy magyar katonának használnia kelljen a fegyverét, ugyanis az minden katonának elidegeníthetetlen joga, hogy veszély esetén megvédje magát.

Juhász közölte, a tavaly szeptember 11-én történt támadás után a NATO életbe léptette a washingtoni szerződés ötödik cikkelyét, és azóta sem vonták vissza. A cikkely értelmében a NATO-államok egymás segítségére sietnek, amennyiben valamelyik tagországot támadás éri. Az afganisztáni hadművelet a szeptember 11-i merényletek nyomán indult el. Juhász szerint az ISAF-misszió ugyan ENSZ határozat alapján folyik, de ennek ellenére nem lehet függetleníteni a NATO-tól.

A miniszter felsorolta azokat a korábbi döntéseket, amelyeket a New York-i merényletek után Magyarország meghozott. Az afganisztáni hadművelet idején megadtuk a légtérhasználati engedélyt, és engedélyeztük az ISAF erők magyarországi átvonulását is. Juhász hozzátette, a kormány felhatalmazást kapott arra is, hogy tegyen meg mindent a terrorizmus elleni harcot szolgáló nemzetközi együttműködésért. A miniszter szerint az ellenzéki Fidesz megfeledkezik erről, amikor a jelenlegi kormányt bírálja.