A kis pártokon múlik az ügynöktörvény elfogadása

Kedden szavaz az Országgyűlés a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozásáról és a Történeti Levétár felállításáról szóló törvényekről. Mindkettő feles támogatást igényel. A Fidesz várhatóan nemmel szavaz mindkettőre. Az állambiztonsági múlttal kapcsolatos javaslatot viszont lehet, hogy az SZDSZ sem szavazza meg, akkor viszont nincs meg a szükséges többség. Előfordulhat ugyanakkor, hogy ha az MDF-esek nem szavaznak, mégis átmegy a törvény.

Az SZDSZ hétfő délutáni frakcióülésén dönt arról, megszavazza-e a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozásról szóló törvényjavaslatot. Amennyiben nem, nem lesz meg a feles többsége az MSZP-nek, mivel az ellenzék is várhatóan nemmel szavaz.

Fodor Gábor, a szabad demokraták ügyvivője az [origo]-nak elmondta: személyes meggyőződése, hogy jelen formájában nincs értelme a törvénynek. A politikus azt kifogásolja, hogy a múlt heti szavazáskor az övé helyett a szocialisták javaslatát fogadták el, aminek értelmében jelentősen szűkült az átvilágítandók köre. Az SZDSZ azt szerette volna, hogy a politikusokon kívül többek között a média jelentősebb személyiségeit, a szakszervezetek vezetőit és az egyház vezetőit is világítsák át. Az elfogadott szöveg szerint csak a köztársasági elnököt, a kormány tagjait, az országgyűlési képviselőket, az Alkotmánybíróság tagjait, a Legfelsőbb Bíróság vezetőit, az Állami Számvevőszék vezetőit, a Magyar Nemzeti Bank vezetőit, az ombudsmanokat, a tízezer lélekszám feletti városok polgármestereit, a közgyűlések elnökeit és alelnökeit világítják át. "Ez így kevés" - kommentálta az ügyet Fodor. Hasonlóképpen vélekedik Mécs Imre SZDSZ-es képviselő is, aki szintén azt javasolja frakciójának, hogy nemmel szavazzanak kedden. Mécs úgy fogalmazott: "az MSZP több tekintetben is kihátrált korábbi ígéretei elől".

A Fidesz várhatóan nemmel szavaz a javaslatra, mivel korábbi módosító javaslataikban teljesen más koncepciót vetettek fel, mint a kormánypártok. Az ellenzék szerint ugyanis szankcióra is szükség van azok esetbében, akikről kiderül, hogy együttműködtek az egykori titkosszolgálatokkal.

Az MDF-es képviselők többsége a módosító javaslatoknál nem szavazott (mindössze hárman nyomtak gombot, ők tartózkodtak), ezzel sikerült biztosítani a többséget a múlt héten az MSZP-s módosító javaslathoz. Amennyiben most is így tesznek, enyhe többséggel átmehet mégis a törvény.

Wiener György (MSZP) szerint szoros eredmény fog születni, ami nagyban függ az MSZP-sek és Fideszesek létszámától is. EZért a végszavazás eredménye szerinte megjósolhatatlan. Az [origo]-nak azt mondta: még mindig reménykedik abban, hogy az SZDSZ végül mégiscsak igennel szavaz. Ha ugyanis a levéltárra vonatkozó törvényt megszavazzák és a másikat nem, komoly jogi problémák keletkezhetnek - állítja. Közölte: a két törvény összefügg egymással, ráadásul az egyik a jelenlegi átvilágítási törvény egyik részét, a másik a másik részét helyezné hatályon kívül. A jelenlegi törvény és a két új között például különbség van az egyes fogalmak értelmezését illetően is. Ha marad a régi átvilágítási törvény, és érvénybe lép az új levéltárra vonatkozótörvény, akkor a III/I-es és III/II-es iratok csak kutathatók lesznek, de nem lehet őket nyilvánosságra hozni. "Ez nagy visszalépés lenne" - közölte Wiener. Hozzátette: folytatódik ugyanakkor a média átvilágítása, aminek viszont a szocialista politikus nem látja értelmét, mondván: semmi sem derül ki.

Az MSZP és az SZDSZ között korábban a levéltárral kapcsolatos törvényt illetően is nézeteltérés volt. Ott azonban sikerült kompromisszumja jutni, ezzel folytatódhatott az ügynöktörvény részletes vitája. A kompromisszumos indítvány szerint az 1990 előtti iratok átkerülnek a Történeti Levéltárba, kivéve két kategóriát. Ezek egyikéről egy háromtagú szakmai grémium döntené el, hogy továbbra is titkosak maradjanak-e, vagy átkerüljenek a levéltárba, míg másik részükről egy a legfelsőbb bíróság elnöke által kijelölt bíró. A javaslat szerint törvényben határoznák meg a két kategóriába eső iratokat és azt is, hogy melyikről döntsön a szakmai testület, és melyikről a kijelölt bíró. Egy adott kategórián belül a titkosszolgálatok vezetője készítene egy listát azokról az iratokról, melyek titkosságának fenntartását továbbra is indokoltnak tartja. A listát átadná a bírónak, aki eldöntené valóban indokolt-e fenntartani az adott dokumentum titkosságát.