Perújítást kérnek Székely ügyében

Súlyosan törvénysértőnek tartja a Székely Zoltán elleni büntetőeljárást védője. Szerinte törvénytelenül hallgatták le Székely magánbeszélgetéseit, majd a képviselő mentelmi jogát megsértve, már annak felfüggesztése előtt nyomozni kezdtek ellene. Az ügyvéd felülvizsgálati kérelmet terjeszt be, és egyidejűleg perújítást kezdeményez a Fővárosi Bíróságon.

A törvényben előírt engedélyek nélkül, a parlamenti képviselő mentelmi jogát súlyosan megsértve nyomoztak a hatóságok Székely Zoltán volt kisgazda országgyűlési képviselő ellen - mondta a Népszabadságnak Gyuris Ágnes ügyvéd, Székely védője. Miután a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletét, amelyben Székelyt kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetésért hat év szabadságvesztésre ítélte, az ügyvéd arra készül, hogy minden lehetséges jogorvoslati lehetőséget kihasználjon a szerinte súlyosan törvénysértő eljárás keretében elmarasztalt védence érdekében.

Az ügyvéd felülvizsgálati kérelmet terjeszt a Legfelsőbb Bíróság elé. Szerinte jogsértő volt a nyomozó hatóságok eljárása, így pedig a bíróság olyan bizonyítékokra alapozta döntését, amelyeket a hatályos eljárási törvény értelmében nem vehetett volna figyelembe. Ezzel egyidejűleg perújítást kezdeményez a Fővárosi Bíróságon, mivel szerinte a bíróság a per során számos fontos tényt, új adatot és körülményt hagyott figyelmen kívül. Gyuris szerint a bíróságnak nincs törvényes alapja kimondani, hogy "a mentelmi jog felfüggesztése nélkül is végezhetők nyomozati cselekmények annak érdekében, hogy a képviselővel szemben a neki tulajdonított bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját megállapítsák vagy kizárják".

Az ügyvéd szerint büntetőeljárás képviselők ellen csak a parlament előzetes hozzájárulásával folytatható. Őrizetbe venni is csak tettenérés esetén lehet a honatyákat, de a törvényhozás hozzájárulása nélkül ez idő alatt sem hallgathatók ki. Gyuris úgy véli, a rendőrség és az ügyészségi nyomozóhivatal több olyan nyomozati cselekményt is végrehajtott Székely ellen, amilyent törvényesen nem tehetett volna meg. Az ügyvéd példaként említette, hogy bírói vagy miniszteri engedély nélkül hallgatták le a képviselő magánbeszélgetéseit. Később a parlamenttől arra hivatkozva kérték Székely mentelmi jogának felfüggesztését, hogy video- és hangfelvételeken látható és hallható, amint a képviselő pénzt fogadott el egy vállalkozótól cserébe azért, hogy a munkáját ne lehetetlenítse el.

Az érintett hatóságok - tekintettel arra, hogy olyan ügyről van szó, amelynek kapcsán már jogerős ítélet van - nem kívánták hivatalosan kommentálni az ügyvéd szavait. Névtelenséget kérve azonban több bűnügyi, nemzetbiztonsági és jogi szakértő is úgy fogalmazott: nem lehet elvetni azt a jogértelmezést (ezt alkalmazta a bíróság is), hogy a titkos nyomozás nem tekinthető a büntetőeljárás részének, így ugyanis nem kell a képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérni, ha bűncselekmény gyanúja miatt a bűnüldöző hatóságok le akarják hallgatni a telefonjukat, vagy titkos házkutatást tartanának otthonukban. Székely esetében azonban a lehallgatásokat nyilvános helyen, étteremben és gépkocsiban hajtották végre, amihez nem kell bírói engedély, már csak azért sem, mert az nem a hatóság kezdeményezésére történt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK