Leszavazták az ügynöktörvény módosítását

Az Országgyűlés az év utolsó ülésnapján elutasította az ügynöktörvény, vagy másik nevén átvilágítási törvény módosításának kormányjavaslatát. A tövényt csak az MSZP támogatta, az ellenzék és az SZDSZ ellene szavazott. Így marad a korábbi átvilágítási eljárás. A szigorításra akkor tett ígéretet a kormány, amikor kiderült, hogy a miniszterelnök korábban a titkosszolgálat elhárító tisztje volt.

Magára maradt az MSZP az ügynöktörvény módosításával, miután az átvilágítandók körét olyan kicsira szabták, hogy a koalíciós partner SZDSZ is kihátrált mögüle. Az MSZP-ből szinte minden képviselő a javaslat mellett szavazott, kivéve Donáth László evangélikus lelkészt, aki tartózkodott. Az SZDSZ 20 képviselője közül 19 nem szavazatot adtak le, egyedül Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi minisztérium politikai államtitkára tartózkodott. Ez csak politikai különbség, magyarán nem szavazott a kormányjavaslat ellen, de a tartózkodás a szavazatok összeszámolásánál az elutasítást jelenti. Az ellenzék minden képviselője nemmel szavazott.

Az ügynöktörvény módosítására a kormány tett javaslatot. Amikor kiderült, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök a rendszerváltás előtt éveken át a titkosszolgálat elhárító tisztje volt, maga az érintett szorgalmazta, hogy minden ügynökről rántsák le a leplet. Az SZDSZ is azt szorgalmazta, hogy radikálisan változtassák meg a törvényt, mert így zsarolhatóak az egykori titkos tisztek.

A kormány (az SZDSZ és az MSZP együtt) elkészítette a törvényjavaslatát, amely egyfelől kiterjesztette a vizsgálandók körét, hogy ne csak a belső elhárításra, a III/III-ra, hanem teljes hírhedt III-as főcsoportfőnökségre vonatkozzon. Ezt az előterjesztést a parlament kormánypárti többsége támogatta. Azonban néhány szocialista képviselő módosító inditványt készített, hogy kivonja az átvilágítandók köréből az egyházi és szakszervezeti vezetőket, az újságírókat és országos köztestületek vezetőit. (Őket a jelenleg hatályos törvény szerint is át kell világítani, tehát ez a javaslat a jelenlegi rendszernél is enyhébb.) Ezt módosítást az SZDSZ elfogadhatatlannak tartotta, ám passzív MDF-es segítséggel (nem szavaztak) egy szavazattal meg lett a többség, úgy hogy csak az MSZP-frakció szavazott igennel. Így a javaslat a karácsony előtti zárószavazásra módosított formában érkezett.

A zárószavazáson azonban már kevés volt az MSZP-s képviselők igen szavazata, mivel a többi frakció nemmel voksolt. Így maradt a régi átvilágítási rendszer. Eszerint kommunista időszakból csak a III/III-asok és az ÁVH-sok érintettek. Medgyessy például, aki III/II-es volt, így nem is számít annak.

A törvényjavaslat tehát az MDF furcsa segítségével alakult át olyan formába, amelyet nem tudott támogatni a többség. A demokrata fórum vezetői akkor azzal indokolták, hogy nem vettek részt a szavazásban és így csökkentették a nemek számát, hogy az egész javaslattal nem értenek egyet és ezért nem is vesznek részt a szavazáson, valamint módosító indítványokat sem nyújtanak be. Így az ellenzék taktikai sikert ért el, mert olyan formába engedte módosítani a szöveget, hogy a kormánykoalíció is megosztott lett és az egész javaslat elbukott.