A magyar képviselők az EU parlamentjébe vágynak

A parlamenti pártok az Európai Unió tiltása ellenére is azt szeretnék, ha a magyar Országgyűlés képviselői is indulhatnának az európai parlamenti választásokon. Az SZDSZ külügyi szakértője szerint erre azért lenne szükség, mert a hazai politikai élet fajsúlyos és meghatározó szereplőinek többsége a parlamentben foglal helyet. A fideszes Surján László pedig azért tartja fontosnak, mert szerinte így lehetne biztosítani, hogy gyakorlott csapat képviselje Magyarországot az Európai Parlamentben.

Az Európai Parlament (EP) soron következő választását 2004 júniusában tartják, így azon már részt vehet az Európai Unióhoz 2004 májusában csatlakozó Magyarország is. A választások jogi hátterének kialakítása már szerepel a Medgyessy-kormány 2003 első felére szóló jogalkotási programjában. A hazai szabályozásnak alkalmazkodnia kell az EU által előírt feltételekhez, amelyek között az is szerepel, hogy az adott ország nemzeti parlamentjének képviselői nem lehetnek tagjai az EP-nek.

Átmeneti időszakot kérnének Magyarország számára

Az [origo]-nak nyilatkozó politikusok ugyanakkor szerencsésebbnek tartanák, ha a 2004-es választáson ez a szabály még nem vonatkozna hazánkra. Az Európai Unió 2002 júniusában határozott arról, hogy a jövőben kizárják annak a lehetőségét, hogy a tagállamok parlamenti képviselői az EP-nek is tagjai legyenek. Az EU csak Nagy-Britanniával és Írországgal tett kivételt, de velük is csupán a 2004-es választások után következő ciklus idejére.

Vastagh Pál szocialista politikus az [origo]-nak azt mondta, hogy szerencsésnek tartaná, ha a 2004-es választásokon a magyar képviselőkre még nem vonatkozna ez a tiltás. Vastagh szerint erre azért lenne szükség, mert a jelenlegi honatyák nem ennek a ténynek az ismeretében indultak a tavalyi országgyűlési választáson.

Szent-Iványi István szabad demokrata képviselő úgy véli, nagyon nehezen lehetne elérni, hogy az EU átmeneti időszakot biztosítson Magyarországnak ebben a kérdésben. A politikus szerint ezt mutatja az is, hogy a döntés idején is csak a két említett tagállamot mentették fel a tiltás alól. Szent-Iványi ugyanakkor jogosnak tartaná, ha a magyar képviselőkre nem vonatkozna ez a szabály, hiszen jelenleg a "magyar politikai élet legfajsúlyosabb és legmeghatározóbb szereplői a parlamentben foglalnak helyet".

A politikus emellett azonban elismeri annak az érvnek a jogosságát is, hogy a két különböző parlamenti tisztséggel járó munkát nehezen lehetne egyidejűleg ellátni. Az EU azt nem zárja ki, hogy polgármesterek induljanak az EP-választásokon, Szent-Iványi szerint azonban itt is felmerülhet, hogy a városvezetők el tudnák-e látni kettős feladataikat.

Surján László fideszes képviselő az [origo]-nak elmondta, hogy a Fidesz-frakció is azt tartaná szerencsésnek, ha a 2004-es európai parlamenti választáson indulhatnának a jelenlegi honatyák. A politikus szerint Magyarországnak az az érdeke, hogy olyan csapat képviselje, amelynek tagjai már megfelelő gyakorlattal rendelkeznek. Surján szerint egyébként az EU által bevezetett tilalom is érthető, hiszen ha valaki a nemzeti parlamentben és az EP-ben is képviselői tisztséget töltene be, az nehezen tudná ellátni feladatait.

Listás szavazás a jelöltek rangsorolásával

A parlamenti pártok egyelőre nem folytattak érdemi egyeztetéseket a jogi háttér kialakításáról, az azonban már kiderült, hogy nem értenek egyet a szavazás módjával kapcsolatban. Az EU előírja, hogy a választásokat mindenképpen úgynevezett listás, arányos rendszerben kell lebonyolítani. Azaz nem lehet alkalmazni a - például a hazai parlamenti választásokon is ismert - egyéni képviselői rendszert, amikor nem pártra, hanem személyekre voksolhatnak a választók.

A kormányoldal és ellenzék véleménye abban különbözik, hogy a választók csupán a jelölő szervezetek listáira adhassák le szavazatukat, vagy pedig rangsorolhassák is a listán szereplő személyeket. Az előbbi változatot támogatja az ellenzék, utóbbit pedig az MSZP és az SZDSZ. Szent-Iványi szerint ez azért jó megoldás, mert lehetőséget ad a választónak arra, hogy a számára rokonszenves személyeket megjelölje. Így az is előfordulhat, hogy a jelölő szervezet által hátrébb rangsorolt politikus vagy közszereplő előbbre kerül a listán, és így nagyobb esélye van arra, hogy bejusson az EP-be.

Surján László közölte, azért nem támogatják a preferenciális listás szavazást, mert ezt eddig még nem alkalmazták Magyarországon. A képviselő szerint az európai parlamenti választás önmagában újdonságot fog jelenteni, és ezt nem kellene összekapcsolni egy új szavazási módszerrel.

Pártok mellett civil szervezetek is indulhatnának

A szavazás módja mellett kérdés az is, hogy csupán pártok vagy pedig független társadalmi szervezetek is állíthassanak-e jelöltet. Vastagh szerint nincs akadálya annak, hogy független szervezetek is induljanak a választáson, bár kevés esélyét látja annak, hogy a parlamenti pártokon kívül más formációknak is sikerüljön mandátumot szerezniük. A politikus úgy véli, hogy meghatározó politikai erők fognak osztozni a Magyarországnak járó 24 parlamenti helyen.

Szent-Iványi István elmondta, az SZDSZ-nek még nincs végleges álláspontja erről a kérdésről, de személy szerint ő azt tartaná jó megoldásnak, ha a társadalmi szervezetek is lehetőséghez jutnának a választásokon. A politikus hozzátette, az EU több tagállamában van példa arra, hogy független civil - például fogyasztóvédelmi - szervezetek is állíthatnak jelölteket.

A Fidesz a két kormánypárttal ellentétben úgy véli, szerencsésebb, ha csak pártok állítanak jelölteket az EP-választásokon. Surján szerint ezzel is biztosítani lehetne azt, hogy gyakorlott, tapasztalt személyek képviseljék Magyarországot az EU parlamentjében.