Elsőrendű védvonalak Magyarországon 4000 kilométer hosszan vannak a folyók mentén. Ennek csak 63 százaléka felel meg az előírásoknak. Ezt azt jelenti, hogy a maradék 37 százalék csak a kisebb árvizek ellen nyújt védelmet - mondta el az [origo]-nak Ambrus Zoltán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízkárelhárítási Főosztályának vezetője.
Az említett 37 százalékot meg kell erősíteni - tette hozzá a szakember. Itt a védekezők ismerik, tudják a gyenge pontokat, és ezeket a helyeket kiemelt figyelemmel kísérik, ezeken a pontokon jobban védekeznek. A főosztályvezető hozzátette: Magyarországon Európában egyedülállóan az ország 23 százalékát veszélyezteti árvíz, árvíz és belvíz pedig több mint felét.
A munkák az elmúlt években folyamatosak voltak, évente 6-8 milliárd forintot költhetnek a gátak erősítésére, de Ambrus Zoltán úgy fogalmazott, hogy szinte bármennyit el tudnának költeni. Minden évben felülvizsgálják október-novemberben a védekezést, ami után összegző jelentést és intézkedési tervet készítenek. Ez azt jelenti, hogy ha adott folyó árad, akkor a folyó mely pontján kell gátat erősíteni, komolyabban védekezni.
Tél végén a hóolvadás miatt kell felkészülni az árhullámokra, az idén azonban várhatóan nem okoz a tavalyihoz hasonló problémát az olvadás. Eddig - összehasonlítva a korábbi évekkel - kevesebb hó esett, így ez nem okoz gondot, ha nem lesz jelentős változás az időjárásban. A Dunán, a Tiszán, a Túron, a Szamoson és a Krasznán most levonuló árhullámot is az olvadás okozza, így ezzel a vízmennyiséggel kevesebbre kell számítani kora tavasszal.
A szakember szerint hosszútávon az árvízi tározók létesítése lenne a megoldás, azaz az új Vásárhelyi-terv megvalósítása. A terv legfontosabb eleme, hogy nem szorítják a folyót töltések közé, hanem szétterítik a vizet. A megvalósításra azonban körülbelül 100 milliárd forintot kellene költeni a következő években. A terv már túl van a tárcaközi egyeztetésen, és hamarosan a kormány elé kerülhet.